Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-19 / 115. szám
2017. MÁJUS 19., PÉNTEK g BELFÖLD-KÜLFÖLD A migránsok befogadására szólít fel az Európai Parlament Az Európai Parlament egyre erősebb szerepet próbál játszani az unió intézményei sorában - nincs döntési helyzetben Fotó: AFP Támogatás egyházaknak a tranzitzónás gondozásért MAGYARORSZÁG 300 millió forinttal támogatja a kormány a Karitatív Tanács (KT) tagszérvezeteit abban, hogy folytassák a határon, a határon túl és a tranzitzónákban végzett munkájukat - jelentette be Soltész Miklós államtitkár, a KT elnöke. A Katolikus Karitász, a Máltai Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat az ötven-ötven millió forintot sátrakra, gyógyszerekre, gyógyászati eszközökre, tartós élelmiszerre és integrációs programra fordíthatja. Soltész Miklós kiemelte, hogy hazánk továbbra sem fogadja el a kötelező betelepítési kvótát, és ragaszkodik ahhoz, hogy egy ország maga dönthessen a jövőjéről, de továbbra is segíteni fog az úton levőknek. Magyarország ezután is segíteni fogja az elesetteket és az úton levőket Ezenfelül fontosnak tartjuk, hogy a szülőföldjükön is segítséget kapjanak a közel-keleti keresztények. Soltész Miklós megköszönte a segélyszervezetek munkáját. Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta: a határ mentén és a tranzitzónákban végzett munkában nagyon fontos a segélyszervezetek közötti szoros együttműködés. Segítségnyújtáskor elsősorban a családokra, gyermekekre, betegekre figyelnek. A táborokban programokat szerveznek a gyermekeknek, és igyekeznek éreztetni a hosszú ideig ott várakozókkal, hogy „nincsenek magukra hagyva”. MW Nem vonja vissza a kormány a Brüsszel által vitatott menekültügyi törvényt. Magyarország legkeményebb megbüntetéséhez egyelőre nincs meg a többség. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Lázár János kancelláriaminiszter szerint az Európai Parlament (EP) által szerdán elfogadott, Magyarországra vonatkozó határozat „baloldali politikai provokáció, nem több és nem kevesebb”. Mint ahogy lapunk is közölte, az Európai Parlament szerdán megszavazta az úgynevezett 7. cikkelyt, amely alapján vizsgálat indult Magyarország ellen, ennek eredményeképpen akár hazánk szavazati jogát is felfüggeszthetik, és az uniós támogatásokat is megkérdőjelezik. Brüsszelnek legfőképpen a magyar migrációs politika nem tetszik. Mások mellett szeretnék megszüntetni a George Soros amerikai milliárdos civil szervezeteit és az egyetemét érintő jogszabályokat is. Lázár János kifejtette: elindul majd egy egyeztetési mechanizmus, ebből Magyarország kiveszi a részét, válaszol minden megkeresésre. Egyeztet a kormány Brüsszellel is „A konstruktív párbeszédben érdekeltek vagyunk”, de lehetetlen dolgokat kérnek, amelyeket nem tudunk és nem akarunk megvalósítani, mert az ellentétes lenne a magyarok érdekeivel - mondta. Eiozzátette: lesz, amiben lehetséges az együttműködés, de a kérdések jelentős részében nem. Lázár kitért arra: az EP határozatában felvetődik a Soros-egyetem sorsa, és a kormány álláspontja szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, mindenkinek be kell azt tartania. Mindazonáltal „a kormány nagyvonalú”, és szívesen folytat konzultációt azokkal is, akik nem akarják betartani a törvényt - mondta. Megjegyezte, a kormány eleget tesz a kötelességének, hogy az Európai Bizottsággal is egyeztessen az ügyben. Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén felszólította az európai uniós tagországokat, hogy tartsák magukat a 2015 szeptemberében hozott döntéshez, és ígéreteiknek megfelelően vegyenek át menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól, ezzel is könnyítve adminiszt-Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli/strasbourgi határozatról tegnap egyebek között azt mondta: ostoba dolog Magyarországot pellengérre állítani, amikor az Európai Unió első vagy második legnagyobb növekedését adja, itt csökken a legjobban a munkanélküliség, betartják az összes európai pénzügyi szabályt, csökken az államadósság. rációs terheiken. Az uniós parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, fontolja meg, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azon tagállamok ellen, amelyek nem tettek eleget a menekültek áthelyezésére vonatkozó ígéreteiknek. Szolidáris lengyelek Ryszard Czarnecki, az Európai Parlament lengyel alelnöke szerint a parlamentnek az a célja a Magyarországgal szembeni határozatával és az uniós szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindításának előkészítésével, hogy fékezze a növekedésben az EU régi tagországait gazdaságilag fenyegető tagországokat. Czarnecki hangsúlyozta, hogy ő és a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt öszszes EP-képviselője a határozat ellen szavazott. Lengyelország, Magyarország és Románia produkálja az EU-ban a legnagyobb GDP-növekedést, ezért gazdasági fenyegetést jelentenek. Nem a jogállamiságról van itt szó, hanem arról, hogy megfegyelmezzék azokat az országokat, amelyek egyre erősebbé válnak gazdaságilag, és fenyegethetik a régi EU-tagországokat”- jelentette ki. Nem kapna többséget A szavazati arányok alapján nem kapna többséget az EP-ben az a kezdeményezés, hogy indítsák meg az uniós szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen - mondta az Ml-nek Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az eljárás indításának kezdeményezéséhez elegendő az EP-ben az egyszerű többség, de a megindításhoz kétharmadra van szükség, márpedig szerdán csak a képviselők 58 százaléka állt az indítvány mellé. Hozzátette: az elmarasztaló döntéshez ennél is nagyobb arányú támogatásra van szükség, a végső fázisban pedig legalább egy uniós tagállam biztosan vétózna. EP: a görögökre és az olaszokra háruló terheket enyhíteni kell „Fegyelmezni akarnak...” Már megint egymásnak esett a DK és az MSZP - Hitelességi problémákat említ a Fidesz Botka visszaadná, amit eltörölt MSZP-majális: középen Botka integet Fotó: MTI Magyarázkodik az Együtt szóvivője KAMPÁNY 2010 után a kormányon lévők nemhogy visszaadták volna a 13. havi nyugdíjat, hanem elvettek még egyet - jelentette ki Botka László az országos nyugdíjasparlament rendezvényén. - Mi vissza fogjuk adni a 13. havi nyugdíjat - hangoztatta az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki ígéretet tett az egészségügyi és a gyógyszerellátás rendszerének teljes újragondolására, az öregségi nyugdíjminimum megduplázására, a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtésére is. Botka a 100 ezer forint alatti juttatások esetében érdemi korrekciót, illetve biztonságot nyújtó rokkantnyugdíjat ígért. Szerinte Magyarországon az elégedetlenség egyre nagyobb, az emberek mind kiszolgáltatottabbak a rendszernek. Az MSZP miniszterelnök-aspiránsa úgy fogalmazott: ma „milliók küzdenek mindennapi megélhetési problémákkal, százezer ember nyugdíja alig ötvenezer forint vagy ennél is kevesebb, az idősek felének juttatása pedig százezer forint alatt marad”. Ő is megszavazta Ma egymilliónál több nyugdíjas él szegénységben. „Ez így nem mehet tovább. Elfogadhatatlan, hogy az állam nem segít azoknak, akik egy életen át kemény munkával keresték meg a kenyerüket” - jelentette ki Botka. A 13. havi nyugdíjat 2009- ben, a szocialisták kormányzása idején törölték el. Ekkor képviselő volt Botka László, aki maga is megszavazta a 13. havi nyugdíj eltörlését. Ez utóbbira utalva a Fidesz közölte: mindegy, mit ígér Botka László a nyugdíjasoknak, ő teljesen hiteltelen. Botka László igyekszik úgy tenni, mint akinek semmi köze nincs a szocialisták eddigi politikájához, de a valóság az, hogy Botka László is egy nyugdíjcsökkentő szocialista, aki ugyanúgy nyomogatta a gombot, amikor a nyugdíjasoktól vettek el, mint a többi szocialista - utalt rá. Mélyül a szakadék Közben Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és Botka László is országjárásba kezdett. A két baloldali párt szövetségkötése egyelőre kérdéses, mivel a politikai alakulatok között egyre mélyül a szakadék. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője keményen bírálta Botka Lászlót. Mint mondta: a „Fizessenek a gazdagok!” szlogen több sebből is vérzik, hiszen vannak tisztességes gazdagok, akik sok adót fizetnek, ám Botka László maga is bajba került vagyonnyilatkozatával, ugyanis volt egy eltitkolt vagyongyarapodás, amely nem erősíti ezt a jelszót. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője szerint a közös listához és Országjárásba kezdett az Együtt elnöke, Juhász Péter is. A párt korrupcióügyi szakszóvivője, Baranyi Krisztina magyarázkodásra kényszerült, miután a PestiSrácok.hu kiderítette: Juhász egy 40 millió forintért vásárolt ingatlant hagyott ki a vagyonnyilatkozatából. A politikus állítja, törvényesen járt el, még nem kapott tájékoztatást a földhivataltól, hogy bejegyezték volna a tulajdonprogramhoz már hónapokkal ezelőtt le kellett volna ülni tárgyalni, ez azonban még nem történt meg a DK és az MSZP között. Véleménye szerint az jogát. Jogászok cáfolják ezt a védekezést. Ifjabb Balsai István ügyvéd kiemelte: ha egy önkormányzati képviselő a földhivatalnál a tulajdonjoga bejegyzését kéri egy ingatlanra, akkor arról számot kell adnia vagyonnyilatkozatában, hiszen a tulajdonjoga bejegyzéséhez valamilyen jogcím - például egy adásvételi szerződés - szükséges. Hasonlóan vélekedtek más ügyvédek is. MSZP-n belül egy „furcsa játék” indult meg, amit jó lenne, ha házon belül rendeznének, ráadásul az MSZP támogatottsága nem nőtt. MW Bíróság előtt az MSZP exalelnöke Tanúként hallgatták meg Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének büntetőperében néhai Welsz Tamás volt élettársát, H. Andreát. Az aszszony annyiról tudott beszámolni, hogy 2014-ben egyszer találkozott Welsz társaságában Simon Gáborral, de nem tudja, hogy élettársa miről beszélgetett a politikussal, mert félrevonultak. Simont egyebek mellett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolják. A vád szerint ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett sem személyi jövedelemadót, sem egészségügyi hozzájárulást.
