Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-03 / 101. szám
4 NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 Hiába emlegették hosszú évekig integrációs sikertörténetként a francia politikai intézkedéseket, az utóbbi évek európai terrortámadásainak zöme Franciaországot sújtotta. A legutóbbi párizsi merénylettel immár 240 fölé emelkedett az iszlamista akciók francia áldozatainak a száma. Ennek ellenére nem csak a franciáknak van félnivalójuk: az Iszlám Állam terrorszervezet halállistáján Németország, Belgium és az Egyesült Királyság is kiemelt helyen szerepel. Idén London is áldozatul esett fotók:reuters A Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztősége ellen elkövetett merénylet után aligha hittük volna, hogy Franciaország két év alatt az európai terror melegágyává válik. 2015 januárjában dzsihadisták rontottak be az iszlámmal szemben is kritikus, sokszor valóban túl messzire menő hetilap párizsi irodájába, majd Kalasnyikov gépfegyverekkel lemészárolták a gúnylap 12 munkatársát. Bár a történtek az egész kontinenst megdöbbentették, a merénylethullám éppen csak elkezdődött: nyolc hónappal később a francia főváros hat helyszínén is iszlamisták csaptak le és elkövették a modern kori Európa talán legvéresebb merényletét. A „terror éjszakáján” az Iszlám Állam Szíriát megjárt, de Franciaországban született katonái követtek el robbantásos és lövöldözéses támadást, amelyben 130-an vesztették életüket. Az összehangolt támadássorozat legsúlyosabb jelenete a Bataclan-koncertteremben zajlott, ahol a több órán át tartó túszdráma után 89 holttestre bukkantak. A Párizsban történtek kritikák kereszttüzébe helyezték a nyitott határok politikáját, hiszen több merénylőről is kiderült, hogy a migrációs hullám révén szabadon közlekedhetett Európa és a közelkeleti háborús térségek között. Francois Hollandé elnök rögtön a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról és a rendkívüli állapot bevezetéséről határozott, azonban a már Európában felnőtt dzsihadista nemzedék számára ez sem volt elrettentő erő. A kontinens a következő sebet az Európai Unió szívében, Brüsszelben kapta. A 2016 márciusában elkövetett terrortámadás több szempontból is hasonlított a párizsi merényletre: egy összehangolt, hosszasan tervezett támadás következtében európaiak tucatjai vesztették életüket. Bár az áldozatok száma meg sem közelítette a Párizsban elhunytakét, mindkét terrorcselekmény arra ösztönözte az európai vezetőket, hogy sorozatos razziákat tartsanak a kontinensen bujkáló iszlamisták felkutatása érdekében. Franciaország valóban rákapcsolt a terrorellenes harcra: csak a párizsi merényletsorozatot követő két hónapban több ezer házkutatásra került sor, és muszlimok százait vették őrizetbe. Az eluralkodó idegenellenesség közepette ez sem volt elég, a múlt nyáron Nizza világhírű tengerparti sétányán csapott le az Iszlám Állam. A terrorszervezet egy állítólagos katonája a francia nemzeti ünnep idején egy 19 tonnás kamionnal hajtott a tömegbe és 84 embert gázolt halálra. Az újfajta merénylettípus miatt sokan megkérdőjelezték a nizzai támadó iszlamista kapcsolatait, hiszen ezúttal nem egy terroristasejt követett el támadássorozatot, hanem magányos farkas típusú terrorcselekmény történt. A kritikusok hamarosan választ kaptak a kételyeikre: a hírhedt terrorszervezet egy követője Berlin egyik népszerű karácsonyi vásárán követett el hasonló gázolásos támadást. A gyakorlatilag kivédhetetlen merénylettípus miatt újabb fordulatot vett Európa terrorellenes harca: ezúttal nem csupán razziákkal, hanem betontömbökkel kezdték el biztosítani a nagyvárosokat. A fenyegetettség mértékét és a helyzet kiszámíthatatlanságát kitűnően bizonyítja, hogy az elméletileg szigorúan védett londoni Parlamentnél történt a következő autós merénylet. Az ötvenes éveiben járó Khalid Masood gond nélkül felhajtott a Westminster híd járdájára, majd halálra késelte a brit Parlamentet védelmező egyik rendőrt. A vendégszeretetéről és toleranciájáról híres Svédország is szerencsétlenül járt: mindössze két héttel a londoni merénylet után egy elutasított menedékkérő négy embert gázolt halálra Stockholm egyik népszerű bevásárlóutcájában. Az elkövető valószínűleg az Iszlám Állam propagandájának hatására hajtott a tömegbe, közölték a svéd hatóságok. Úgy tűnik, Európa egy percre sem nyugodhat meg. Napokkal a francia elnökválasztás előtt újra Párizs esett áldozatul, amikor a Champs-Élysées sugárúton lövöldözésbe kezdett egy iszlamista. Akárcsak Londonban, a francia fővárosban is meghalt egy rendőr a támadás során. Ezúttal is az Iszlám Állam vállalta magára a merényletet: a terrorszervezet több alkalommal is az európai rendőrök ellen uszította itteni követőit. MEGHÖKKENTŐ ADATOK ■ A Libération című francia lap szerint a párizsi, merényletért is felelős terroristasejt eredetileg nem Brüsszelben, hanem a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságon készült lecsapni. Sajtóforrások alapján a hatóságoknak a kontinensviadal előtt több tucat potenciális merényletkísérletről volt információjuk. ■ Ha a lakosság méretét figyelembe vesszük, Európában Belgium termeli ki a legtöbb iszlamista harcost: minden egymillió belga lakosra összesen 40 dzsihadista jut. Összességében viszont Franciaország vezeti a listát: innen 1200 polgár távozott, hogy a Közel-Keleten kapjon kiképzést. ■ Európa leghíresebb terrornegyedében, az alig 90 ezer főt számláló brüsszeli Molenbeekben jelenleg 51 terrorgyanús szervezet működik. ■ A javarészt török és marokkói bevándorlókkal teli városrészben egy év alatt 8600 házkutatást tartottak a terrorkészültség miatt. ■ A belga hatóságok februárban közölték: újabb 11 potenciális dzsihadistát vettek őrizetbe. A razziák elsősorban a Szíriából visszatérő személyek búvóhelyeit érintették. ■ Egy brit diplomata pár hónapja arról tájékoztatott: a közel-keleti háborús térségekben mintegy 2500, Európából érkezett harcos lehet, akik bármikor visszatérhetnek a kontinensre. ■ A brit hatóságok 2016-os tájékoztatása alapján a szigetországban két év alatt legalább tíz terrorcselekményt akadályoztak meg, és továbbra is több száz terrorgyanús helyzetet vizsgálnak. Abdeslam hét terroristát vitt Nyugatra hazánkból A 2015-ös párizíi terrortámadások logisztikai ki- L vitelezője, Salah Abdeslam nem csupán a Bataclan színházban 2015. november 13-án elkövetett, több mint száz halálos áldozatot követelő mészárlás elkövetőit vitte Magyarországról Belgiumba, hanem összesen hét,4 migránsok között hazánkba érkező, a szíriai Rakkában kiképzést kapott terroristát vitt Nyugat-Európába. A Belgiumban született francia állampolgárságú férfi a Stade de France stadionnál elkövetett merényleteknél a terroristák autóját vezette. Sár ő if robbanómellényt viselt, az utolsó pillanatfan mégis az életet választotta, majd hoszszú hó^pokigjbujkált. 2016. március 18-án fogta el a belga antiterforista-kommandó Brüsszel Molenbeek negyedében, nem messze szülei házától. Szülei É^ak-Marokkó egy kis településéről származó bevándorlók! Két testvére van, Ibrahim és Mohamed. A csálád az 1960-as évektől él Belgiumban, a francia állampolgárságot még akkor szerezték meg, amikor Algériában éltek. Uniós állampolgárként szabad mozgása volt a schengeni határokon belül, így észrevétlenül szállíthatta az Iszlám Állam kiképzett terroristáit is. A merényleteket megelőző időszakban első ízben 2015. augusztus 30-án járt hazánkban. Kiskőrösről egy BMW-vel két terroristát, Bilal Hadfit és Chakib Akrouhot fuvarozta el, akik egy erdős területen egy előre meghatározott GPS-koordinátán több napon át vártak rá, miután augusztus 25- én illegálisan átlépték a zöldhatárt. Hadfi és Akrouh Kiskőrösön magyar mobil-előfizetéseket vásárolt. Az általuk használt mobilok egyikét az erdőben hagyták, amit a terrorelhárító szakemberek meg is találtak. A készülék adatai alapján megállapították, hogy a terroristák mozgását az Iszlám Állam szíriai központjából irányították. Salah Abdeslam kizárólag az ez?n az útján használt belga hívószámú mobilon tartotta a kapcsolatot társaival. Bilal Hadfi a Stade de France stadionnál követett el öngyilkos merényletet, míg Chakib Akrouh a párizsi kávézók helyiségeire nyitott tüzet. Akrouh november 18-án egy rendőri rajtaütés során robbantotta fel magát. Abdeslam 2015 szeptemberében visszatért Budapestre, a Keleti pályaudvarhoz, ahonnan két újabb, a migránsok közé rejtőzött terroristát vitt Belgiumba. Az egyik terrorista, az algír Mohamed Belkaid rendőrökkel folytatott tűzpárbajban vesztette életét Brüszszelben. Társa, Najim Laachraoui a brüsszeli Zavantem repülőtéren követett el öngyilkos merényletet. Abdeslam harmadik magyarországi útján, 2015 szeptemberében egy Rákóczi úti hotelben szállt meg, ahol megtalálták a belga tartózkodási engedélyének fénymásolatát is. Egy Audi A6-ossal vitte el Magyarországról azt a három terroristát, akik a párizsi Bataclan színházban válogatás nélkül lőtték az embereket. A 29 éves, algériai származású Omar Mostefai, a 28 éves, szintén algériai Samy Amimour, valamint a 23 éves, marokkói származású Foued Mohamed- Aggad hamis szír útlevéllel érkezett a szerb-magyar határon át Budapestre. Hét napig egy zuglói hotelben húzták meg magukat, el sem hagyták a szobájukat. i Készült Magyarország Kormánya megbízásából.
