Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-15 / 111. szám
NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 ■ A KÖVETKEZŐ ÉVBEN ÚJABB ESZKÖZT KAP A HATÓSÁG A VISSZAÉLÉSEK LELEPLEZÉSÉ. ^ Jövőre jön a harmadik csap* K a hazai feketegazdaságra Megrendítő erejű csapásra készül a kormány a feketegazdaság elleni küzdelemben: nagyjából egy év múlva bekötik a cégek számlázását az adóhivatalhoz. Az online pénztárgépek és a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzése már eddig is több száz milliárd forintos extrabevételt hozott az államnak, az újabb, harmadik intézkedés után még szűkebbé válhat a gazdaság illegális szereplőinek mozgástere. Évtizedes probléma megoldásához fogott hozzá az utóbbi években a kormányzat. A magyar gazdaság rendszerváltozás utáni időszakának egyik fő gondját ugyanis a feketézés jelentette: a számla nélküli értékesítés, a bejelentés nélküli foglalkoztatás. S nem csak az adóbevételek hiányoztak. A nyugta elmaradása sokszor volt akadálya a fogyasztói igények érvényesítésének, a feketemunka miatt pedig egyes munkavállalók kerültek nehéz helyzetbe, amikor nyugdíjról vagy egészségügyi ellátásról volt szó. Pénztárgép és kamion A helyzeten nagyot lendített, hogy a kormány 2013 táján számos szereplőnek kötelezővé tette az online pénztárgépek rendszerbe állítását. Az új típusú kasszák folyamatosan küldik az adatokat az adóhivatalnak, a hatóság így - különféle módszerekkel - gyorsan fényt deríthet bizonyos szabálytalanságokra. A feketegazdaság elleni küzdelem 2015-ben érkezett újabb szakaszához, akkor indult el az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, vagyis az ekáer. A szisztéma lehetőséget ad az ország közútjain futó s árut szállító teherautók mozgásának nyomon követésére, ezzel pedig arra, hogy az adóhatóság a visszaélések újabb fajtáit göngyölhesse fel. Százmilliárdok évente A két nagy horderejű intézkedés eredményei gyorsan megmutatkoztak. A szaktárca becslései szerint az első években kétháromszázmilliárd forint pluszbevételhez jutott az állam - az összeget azok a vállalkozások fizették be, amelyek korábban részben vagy egészben, de feketén működtek. Az eredményeket ráadásul Európa is elismerte. A brüsszeli Európai Bizottság például tanulmányban mutatta ki, hogy - a forgalmi adó beszedése ügyében - Magyarország hatalmasat lépett előre. De az is beszédes, hogy több ország is érdeklődik a pénztárgépek és az ekáer iránt, egyes helyeken pedig már tervezik hasonló megoldások bevezetését. A küzdelem folytatódik A két, jól működő rendszer - a tervek szerint - 2018 közepén egészül ki újabbal, egy év múlva válhat úgyanis kötelezővé az online számlázás rendszere. Ez azt jelenti, hogy a cégek számlázóprogramjai kötelezően továbbítanak majd adatokat - mégpedig elektronikus úton - az adóhivatalnak. Ezzel gyakorlatilag a vállalkozók teljes forgalmára ráláthat a hatóság, s a felmerülő kockázatok elemzése után azonnal kiszűrheti a csalárd cégeket, a kétes ügyleteket. A kormányzat azt várja, hogy a csalások visszaszorulásával a tisztességes vállalkozások nemcsak újabb megrendelésekhez jutnak, de a papírmunkájuk is kevesebb lehet, bizonyos mai adminisztratív feladatok ugyanis megszűnhetnek. Azért, hogy a legújabb módszer bevezetése ne jelentsen különösebb gondot, a gazdasági szereplők már július elsejétől tesztelhetik a rendszert, egy esztendő pedig elegendő lehet a szisztéma megismerésére és a tökéletesítésre is. A gazdasági tárcánál abban reménykednek, hogy a három, feketegazdaság elleni intézkedés együttes alkalmazásával kizárhatók a piacról az adókijátszást, adócsalást üzletszerűen űző vállalkozások. A társadalomnak és a gazdaság legális szereplőinek egyébként szoros érdeke fűződik a feketegazdaság elleni fellépés sikeréhez, az illegális vagy féllegális viszonyokat elhagyó, s így a fényre lépő szereplők befizetései ugyanis utóbb érdemi adócsökkentés fedezetéül szolgálhatnak. A közterhek mérséklése pedig az államnak is kedvező lehet, az alacsonyabb adókat ugyanis inkább befizetik a magánszemélyek és a vállalkozások is. FOTÓK: KURUCZ ÁRPÁD Ezermilliárdokkal több adót fizettek be a vállalkozások és a magánszemélyek Nagyot fordult világ az utóbbi években a magyar adóügyek kapcsán, a költségvetéshez ugyanis egyre magasabb összegű befizetések érkeznek. A kormányváltás évében, 2010-ben például 8000 milliárd forint körüli summa folyt be a legnagyobb adónemekből, tavaly viszont már jóval több, mint 11 000 milliárd. Az emelkedés mögött a gazdaságpolitika sikerei húzódnak meg. Valósággal ömlött tavaly az adóbevétel az államkincstárba. Az öt legnagyobb adónemből - az általános forgalmi adóból, a társasági és a jövedéki adóból, a járulékokból és a személyi jövedelemadóból (szja) - együttesen több mint 11 000 milliárd forint érkezett az elmúlt esztendőben. A summa önmagában sem csekély, a korábbi évek adataihoz viszonyítva pedig egyenesen hatalmas. Felidézhetők például 2015 értékei. Akkor az együttes összeg kevéssel haladta meg a 10 700 milliárd forintot, vagyis egy esztendő leforgása alatt majdnem 500 milliárdos többlet mutatkozott a befolyt pénzek nagyságánál. Még beszédesebbek a számok, ha a tavalyi adóbefizetést a kormányváltás évében, vagyis a 2010-ben rögzített adatokkal vetjük öszsze. Akkor az együttes summa 8000 milliárd forint körül járt, eszerint tehát hat év alatt több mint 3000 milliárd forinttal több érkezett az öt legnagyobb közteherből. Másképpen kifejezve: az emelkedés majdnem negyvenszázalékos. Érdemes megvizsgálni, milyen folyamatok és tényezők húzódhatnak meg az A LEGFONTOSABB KOZTEHERTIPUSOK BEVETELI ADATAI +1694 Változás (2010/2016, milliárd forint) +976-50 +155 +360 5000 4000 — 3000 2000 ----4514 2820 1000 Szociális hozzájárulási adó és járulékok 3290 2314 1768 1718 Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Jövedéki adó Társasági adó óriási adóbevétel-növekedés hátterében. Elsőként talán az említhető meg, hogy az utóbbi időben folyamatosan emelkedett a legálisan munkát vállalók száma: 2010-hez képest ma majdnem hétszázezerrel többen dolgoznak. Ennek kapcsán megemlíthető, hogy a kormány az utóbbi években jelentősen csökkentette a személyi jövedelemadót, hatalmas - ezermilliárdokban mérhető - összegeket hagyva a társadalomnál. A nagyarányú adómérséklés mégsem látszódik meg az szja bevételi adatain, főként azért nem, mert manapság sokkal többen dolgoznak legálisan, mint 2010-ben. Az szja- és a járulékbevétel számait az is fölfelé lökhette, hogy az utóbbi években folyamatosan növekedtek idehaza a fizetések. S mivel a munkavállalók a korábbinál több pénzt vittek haza, nagyobb summát is költhettek el a boltokban és a különféle szolgáltatóknál. Emiatt nőhettek a forgalmiadó-bevételek, miközben egyre magasabb számok jelentek meg a vállalkozások forgalmát mutató rubrikákban is. Mindezek mellett nem hanyagolható el a feketetevékenység visszaszorításáért bevezetett intézkedések hatása sem. Az online pénztárgépek hálózata és az adóhatóság közúti áruszállítást ellenőrző elektronikus rendszere miatt - uniós kimutatás szerint is - érezhetően csökkent a magyar illegális szféra. A fényre lépő gazdasági szereplők működése pedig valamenynyi nagy adó értékeit megemelhette. Az adóbevételek növekedése tehát elsősorban az elmúlt évek kormányzati gazdaságpolitikájának sikereire vezethető vissza. Készült Magyarország Kormánya megbízásából.
