Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-10 / 107. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 10., SZERDA Többet vetnek a gazdák, mert jobban megéri Törekszik a magasabb szintre, a minél jobb alkotásokra Szíwel-lélekkel alkot Biszák Lászlónak múlt héten nyílt kiállítása a Béla király téri Civil Házban Fotó: Mártonfai Dénes Kedvencek Szívesen jár alkotótáborokba TOLNA MEGYE Bár még mindig a kukorica és a napraforgó vezeti a rangsort a tavaszi ve­tésű növények között, a gaz­dálkodók idei tervei azt mu­tatják, hogy ezen a téren ki­sebbfajta átrendeződés vette kezdetét a szántóföldeken is. Az Agrárgazdasági Kutató­­intézet adatai szerint tavaszi árpából kevesebb kerülhet a földekbe, (harmadával marad el az előző évi szinttől), és a zab vetésterülete is tovább szűkül. Kukoricát megyénk­ben mintegy százezer hektá­ron vetettek a gazdák. A napraforgó népszerűsége is töretlen, idén a tervek sze­rint országosan 658 ezer hek­tárnyit, Tolna megyében pe­dig közel harmincezer hektá­ron vetettek az olajnövényből a gazdák. Csaknem 25 ezer hektárral haladja meg az or­szágos adat a tavalyi szintet, mely részben a sok helyütt igen rosszán kelő repce betár­­csázásának köszönhető. Viszont egyre kevesebben foglalkoznak borsó (23 száza­lékkal csökkent) - és burgo­nyatermesztéssel (ami 15 szá­zalékkal csökkent). M. I. A napraforgó népszerű termény Fotó: Shutterstock A közelmúltban Törökor­szágban járt a szekszárdi festőművész Biszák Lász­ló, aki azt mondja, az egy hét formálta alkotói látás­módját. Balázs László laszlo.balazs@metiiaworks.hu SZEKSZÁRD Biszák a vonyarc­­vashegyi művelődési ház igazgató, Illés Major Julianna révén - aki több nemzetközi művésztelepet is szervezett és vezetett - került a „Kul­turális híd” elnevezésű prog­ramba, amely deklaráltan azt a művészetet támogatja, ami tiszta és őszinte.- A projekt célja a nemze­tek közötti kulturális kap­csolatok megismertetése, az alaptalan előítéletek meg­szüntetése, és a közös kiál­lítások. Isztambulból busz­­szal utaztunk a 400 kilomé­terre fekvő Karabük megyé­be, Safranboluba. A két kon­tinensnyi nemzet ázsiai ré­szén fekvő város sziklás te­repre épült, még a főutca is porzott. A távolsági jára­ton ért az első meglepetés: a busz csak a nagyobb városok­ban állt meg, teát, süteményt szolgált fel 2-3 tagú személy­zet. Minden háttámlában volt tévé, választható csatornák­kal, fejhallgatóval - mond­ta Biszák László. - Az ottani képzőművészeti egyetem tan­évzáró kiállítására utaztunk ki, a képzőművészek mellett ruhatervezők és gépészmér­nökök is kiállítottak. A diá­kokkal együtt festettünk, és furcsa mód a tanárok is ecse­tet ragadtak. Megdöbbentő volt látni, hogy milyen prob­lémák érintik meg az otta­ni képzőművész hallgatókat. Megkövezett asszony; bedro­­gozott fiatal, aki folyik ki a A művész 1989 óta él Szek­­szárdon. Cseh Gáborral egy munkahelyen dolgoztak, ami­kor megtudta, hogy szabad idejében festeni szokott, fi­gyelni kezdte, tanult tőle. Első kiállítását is mestere aján­lotta a közönség figyelmébe. Kedvenc festői a nagy klasszi­kusok mellett a jelenkor mű­vészei: Pósa Ede, Cseh Gábor, Nagy Tibor. Biszák László kiemelte: a mű­vésztelepekre a meghívás ál­talában kölcsönös szimpátia alapján történik. Ám emellett fontos a munka is, a szerve­zők elvárják, hogy a tábor ide­jén jó alkotások szülessenek. Vonyarcvashegyre érkezett már művész Indiából, Azerbaj­dzsánból. Évek óta visszajár Magyarországra a török köl­tő Serdar Ünver, aki nagy fo­tós, vele többször járt már Er­délyben is. Biszák saját beval­lása szerint szabad témavá­lasztással dolgozik, egyik ked­vence a Balaton, azon belül a györöki Szépkilátó. A sziglige­ti öböl látképét egy 3x1,5 mé­teres vászonra festette meg. Idén nyolc önszerveződő tá­borban vesz részt, jövő márci­usban Székesfehérváron nyí­lik nagyobb kiállítása. fotelből. A hallgatók egymás­nak is modellt állnak. Itthon kicsit mások az irányzatok, ott van üzenete a festészet­nek, nem is kicsi. A mérnö­kök egy önkivégző pisztolyt állítottak ki. Komoly lelki tra­umát és dilemmát okozott ne­künk, hogy akár étkezés köz­ben is elsülhet a fegyver. A szekszárdi festő hozzátet­te: ázsiai módra naponta 5-6 alkalommal teáztak, és csak délután kezdtek festeni. Fel­vetődött, hogy elviszik őket a szíriai határhoz, de a politi­kai helyzet miatt minden tele volt katonákkal, így az utazás elmaradt. Az 58 éves művész későn, 30 éves korában kezdett el komolyan festeni. Számá­ra az alkotás folyamata a lé­nyeg, ahogy az üres vászonra festék kerül, és a kép elmond valamit, ami nem csak neki szól. Nagyon fontosnak tart­ja, hogy legyen egy befogadó közeg, amely elismeri, értéke­li a munkáját.- Ha megnézünk egy képet, ott motoszkál a fejünkben: miért? Kell lennie egy „poén­nak”, amiért érdemes rápil­lantani a műalkotásra - tet­te hozzá Biszák László. - Tö­rekszem a magasabb szintre, jobb alkotások létrehozásá­ra. Ahány ország, annyi stí­lus, irányzat. Többször jár­tam Hollandiában, a délszláv államokban. Minden ország­ban lehet tanulni, érdemes fi­gyelni, nyitott szemmel jár­ni. Ez is alakítja, formálja az alkotói látásmódot. A török­­országi egy hét abban is se­gített, hogy jobban ráérezzek a miértekre, illetve arra, mi­lyen a befogadó szuverenitá­sa. Elém hozta azokat a meg­oldásokat, amelyekre szüksé­gem van ahhoz, hogy minél jobban fessek. Népismereti versenyen értek el sikert GYULAJ-BUDAPEST Ismét szép sikereket értek el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gal­lé József Általános Iskola fel­ső tagozatosai az Országos Ál­talános Iskolai Nemzetiségi Tanulmányi Versenyek Roma Népismereti versenyén. Lacza Zoltánná iskolaigazgató el­mondta, hogy a februári írás­beli forduló után hat diákju­kat hívták meg a szóbeli meg­mérettetésre, amelyet nem­régiben rendeztek Budapes­ten, az Országos Roma Önkor­mányzat székházában. A gyulaji gyerekek közül Orsós Elizabet második, Or­sós Szilvia harmadik helye­zést ért el. Elismerő oklevelet kapott Loósz Noémi, Zsolnai Vivien, Orsós Gusztáv és Régi László. Az igazgató hozzátette: a döntősök tételt húztak, és a népismeret tantárgyból tanul­takról kellett ily’ módon szá­mot adniuk, illetve egy itthon elkészített prezentációt mutat­tak be. Régi cigány szakmák­ról, példaképekről, receptek­ről, helyi szokásokról mesél­tek a zsűrinek. H. E. A bukovinai Capul hegyen állítják fel a Szekszárdon felszentelt fakeresztet Az elesett bakák emlékét őrzi majd SZEKSZÁRD Felszentelték má­jus 7-én a vasárnap délelőt­ti misén a belvárosi templom­ban azt a két méter magas ke­resztet, amelyet a Baka Múze­um tulajdonosai és baráti kö­re állítanak majd fel május végén Romániában, a buko­vinai Capul hegy csúcsán. A Kirliba­­ba nevű település­től néhány kilomé­terre északra fek­vő hegyet a pécsi 19. honvéd gyalog­ezred védelmezte sikeresen a hatal­mas túlerőben lévő cári orosz csapatokkal szem­ben 13 hónapon keresztül. Ezt a gyalogezredet baranyai, so­mogyi és tolna megye terüle­téről töltötték fel bakákkal, akik közül mintegy három­százan estekel ezen a harcté­ren. A Capul csúcsa közelé­ben, a jeltelenné vált temető­ben több mint 120 magyar ba­ka nyugszik. Ez a kereszt ne­kik állít majd emléket egy-egy magyar és román nyelvű feli­ratú táblával. A kereszt mel­lett egy-egy maréknyi bara­nyai, somogyi és tolna megyei föld is szét lesz szórva mind­azokra emlékezve, akik soha nem tértek onnan haza. A kereszten ez áll: „Itt, a hukovinai Capul hegy bér­cén harcolt a M. kir. pécsi 19. honvéd gyalogez­red 1916 júniusa és 1917 júliusa kö­zött. E kereszt ál­lítson emléket hősi halottaiknak! Vándor! Állj meg egy percre és hajts fejet azokért, akik itt nyugszanak jel­telen sírjaikban, majd csodáld e gyönyörű békés tájat, ahol hajdanán annyi mártír vére folyt! Béke!” Mint azt korábban megír­tuk, a Capul nevű hegynél, il­letve Kirlibaba településen többször járt már Tálosi Zol­tán Borbandi György helytör­ténész kollégájával. A pécsi 19. honvéd gyalogezred, melynek relikviáit következetesen gyűj­tik, itt harcolt ugyanis az I. vi­lágháborúban. Mint Tálosi Zol-A Magyar Ki­rályi Pécsi 19. honvéd gya­logezred har­colt a hegynél Tálosi Zoltán és Lieszkovszky Larion a kereszt mellett Beküldött kép tán elmondta, ilyenkor kirán­dulnak, fotóznak. Sikerült pél­dául három monarchiás - két magyar és egy cseh - katona sírját azonosítani, illetve ma­gukat a temetőket is. Ebből ket­tő volt, az egyiket a megáradt patak vitte el, a másikban új­ra temettek, így tűntek el az­tán az eredeti sírkertek. B. K. A gyalogezred A szekszárdi és tolna me­gyei honvédek nagy szám­ban harcoltak a pécsi m. kir. 19. honvéd gyalogezred más néven „fokos ezred” állomá­nyában. Természetesen so­kan küzdöttek a somogyi cs. és kir. 44-es és a székes­­fehérvári m. kir. 17-es gya­logezredben, valamint a pé­csi m. kir. 8. honvéd huszár­ezredben is. A fokos emblé­ma egyaránt előfordul az ez­red és a 40. hadosztály jelvé­nyeiben is. További informá­ciók: http://bakamuzeum.hu­­pont.hu/10/a-pecsi-19-hon­­ved-gyalogezred

Next

/
Thumbnails
Contents