Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-10 / 107. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 10., SZERDA Többet vetnek a gazdák, mert jobban megéri Törekszik a magasabb szintre, a minél jobb alkotásokra Szíwel-lélekkel alkot Biszák Lászlónak múlt héten nyílt kiállítása a Béla király téri Civil Házban Fotó: Mártonfai Dénes Kedvencek Szívesen jár alkotótáborokba TOLNA MEGYE Bár még mindig a kukorica és a napraforgó vezeti a rangsort a tavaszi vetésű növények között, a gazdálkodók idei tervei azt mutatják, hogy ezen a téren kisebbfajta átrendeződés vette kezdetét a szántóföldeken is. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint tavaszi árpából kevesebb kerülhet a földekbe, (harmadával marad el az előző évi szinttől), és a zab vetésterülete is tovább szűkül. Kukoricát megyénkben mintegy százezer hektáron vetettek a gazdák. A napraforgó népszerűsége is töretlen, idén a tervek szerint országosan 658 ezer hektárnyit, Tolna megyében pedig közel harmincezer hektáron vetettek az olajnövényből a gazdák. Csaknem 25 ezer hektárral haladja meg az országos adat a tavalyi szintet, mely részben a sok helyütt igen rosszán kelő repce betárcsázásának köszönhető. Viszont egyre kevesebben foglalkoznak borsó (23 százalékkal csökkent) - és burgonyatermesztéssel (ami 15 százalékkal csökkent). M. I. A napraforgó népszerű termény Fotó: Shutterstock A közelmúltban Törökországban járt a szekszárdi festőművész Biszák László, aki azt mondja, az egy hét formálta alkotói látásmódját. Balázs László laszlo.balazs@metiiaworks.hu SZEKSZÁRD Biszák a vonyarcvashegyi művelődési ház igazgató, Illés Major Julianna révén - aki több nemzetközi művésztelepet is szervezett és vezetett - került a „Kulturális híd” elnevezésű programba, amely deklaráltan azt a művészetet támogatja, ami tiszta és őszinte.- A projekt célja a nemzetek közötti kulturális kapcsolatok megismertetése, az alaptalan előítéletek megszüntetése, és a közös kiállítások. Isztambulból buszszal utaztunk a 400 kilométerre fekvő Karabük megyébe, Safranboluba. A két kontinensnyi nemzet ázsiai részén fekvő város sziklás terepre épült, még a főutca is porzott. A távolsági járaton ért az első meglepetés: a busz csak a nagyobb városokban állt meg, teát, süteményt szolgált fel 2-3 tagú személyzet. Minden háttámlában volt tévé, választható csatornákkal, fejhallgatóval - mondta Biszák László. - Az ottani képzőművészeti egyetem tanévzáró kiállítására utaztunk ki, a képzőművészek mellett ruhatervezők és gépészmérnökök is kiállítottak. A diákokkal együtt festettünk, és furcsa mód a tanárok is ecsetet ragadtak. Megdöbbentő volt látni, hogy milyen problémák érintik meg az ottani képzőművész hallgatókat. Megkövezett asszony; bedrogozott fiatal, aki folyik ki a A művész 1989 óta él Szekszárdon. Cseh Gáborral egy munkahelyen dolgoztak, amikor megtudta, hogy szabad idejében festeni szokott, figyelni kezdte, tanult tőle. Első kiállítását is mestere ajánlotta a közönség figyelmébe. Kedvenc festői a nagy klasszikusok mellett a jelenkor művészei: Pósa Ede, Cseh Gábor, Nagy Tibor. Biszák László kiemelte: a művésztelepekre a meghívás általában kölcsönös szimpátia alapján történik. Ám emellett fontos a munka is, a szervezők elvárják, hogy a tábor idején jó alkotások szülessenek. Vonyarcvashegyre érkezett már művész Indiából, Azerbajdzsánból. Évek óta visszajár Magyarországra a török költő Serdar Ünver, aki nagy fotós, vele többször járt már Erdélyben is. Biszák saját bevallása szerint szabad témaválasztással dolgozik, egyik kedvence a Balaton, azon belül a györöki Szépkilátó. A szigligeti öböl látképét egy 3x1,5 méteres vászonra festette meg. Idén nyolc önszerveződő táborban vesz részt, jövő márciusban Székesfehérváron nyílik nagyobb kiállítása. fotelből. A hallgatók egymásnak is modellt állnak. Itthon kicsit mások az irányzatok, ott van üzenete a festészetnek, nem is kicsi. A mérnökök egy önkivégző pisztolyt állítottak ki. Komoly lelki traumát és dilemmát okozott nekünk, hogy akár étkezés közben is elsülhet a fegyver. A szekszárdi festő hozzátette: ázsiai módra naponta 5-6 alkalommal teáztak, és csak délután kezdtek festeni. Felvetődött, hogy elviszik őket a szíriai határhoz, de a politikai helyzet miatt minden tele volt katonákkal, így az utazás elmaradt. Az 58 éves művész későn, 30 éves korában kezdett el komolyan festeni. Számára az alkotás folyamata a lényeg, ahogy az üres vászonra festék kerül, és a kép elmond valamit, ami nem csak neki szól. Nagyon fontosnak tartja, hogy legyen egy befogadó közeg, amely elismeri, értékeli a munkáját.- Ha megnézünk egy képet, ott motoszkál a fejünkben: miért? Kell lennie egy „poénnak”, amiért érdemes rápillantani a műalkotásra - tette hozzá Biszák László. - Törekszem a magasabb szintre, jobb alkotások létrehozására. Ahány ország, annyi stílus, irányzat. Többször jártam Hollandiában, a délszláv államokban. Minden országban lehet tanulni, érdemes figyelni, nyitott szemmel járni. Ez is alakítja, formálja az alkotói látásmódot. A törökországi egy hét abban is segített, hogy jobban ráérezzek a miértekre, illetve arra, milyen a befogadó szuverenitása. Elém hozta azokat a megoldásokat, amelyekre szükségem van ahhoz, hogy minél jobban fessek. Népismereti versenyen értek el sikert GYULAJ-BUDAPEST Ismét szép sikereket értek el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gallé József Általános Iskola felső tagozatosai az Országos Általános Iskolai Nemzetiségi Tanulmányi Versenyek Roma Népismereti versenyén. Lacza Zoltánná iskolaigazgató elmondta, hogy a februári írásbeli forduló után hat diákjukat hívták meg a szóbeli megmérettetésre, amelyet nemrégiben rendeztek Budapesten, az Országos Roma Önkormányzat székházában. A gyulaji gyerekek közül Orsós Elizabet második, Orsós Szilvia harmadik helyezést ért el. Elismerő oklevelet kapott Loósz Noémi, Zsolnai Vivien, Orsós Gusztáv és Régi László. Az igazgató hozzátette: a döntősök tételt húztak, és a népismeret tantárgyból tanultakról kellett ily’ módon számot adniuk, illetve egy itthon elkészített prezentációt mutattak be. Régi cigány szakmákról, példaképekről, receptekről, helyi szokásokról meséltek a zsűrinek. H. E. A bukovinai Capul hegyen állítják fel a Szekszárdon felszentelt fakeresztet Az elesett bakák emlékét őrzi majd SZEKSZÁRD Felszentelték május 7-én a vasárnap délelőtti misén a belvárosi templomban azt a két méter magas keresztet, amelyet a Baka Múzeum tulajdonosai és baráti köre állítanak majd fel május végén Romániában, a bukovinai Capul hegy csúcsán. A Kirlibaba nevű településtől néhány kilométerre északra fekvő hegyet a pécsi 19. honvéd gyalogezred védelmezte sikeresen a hatalmas túlerőben lévő cári orosz csapatokkal szemben 13 hónapon keresztül. Ezt a gyalogezredet baranyai, somogyi és tolna megye területéről töltötték fel bakákkal, akik közül mintegy háromszázan estekel ezen a harctéren. A Capul csúcsa közelében, a jeltelenné vált temetőben több mint 120 magyar baka nyugszik. Ez a kereszt nekik állít majd emléket egy-egy magyar és román nyelvű feliratú táblával. A kereszt mellett egy-egy maréknyi baranyai, somogyi és tolna megyei föld is szét lesz szórva mindazokra emlékezve, akik soha nem tértek onnan haza. A kereszten ez áll: „Itt, a hukovinai Capul hegy bércén harcolt a M. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezred 1916 júniusa és 1917 júliusa között. E kereszt állítson emléket hősi halottaiknak! Vándor! Állj meg egy percre és hajts fejet azokért, akik itt nyugszanak jeltelen sírjaikban, majd csodáld e gyönyörű békés tájat, ahol hajdanán annyi mártír vére folyt! Béke!” Mint azt korábban megírtuk, a Capul nevű hegynél, illetve Kirlibaba településen többször járt már Tálosi Zoltán Borbandi György helytörténész kollégájával. A pécsi 19. honvéd gyalogezred, melynek relikviáit következetesen gyűjtik, itt harcolt ugyanis az I. világháborúban. Mint Tálosi Zol-A Magyar Királyi Pécsi 19. honvéd gyalogezred harcolt a hegynél Tálosi Zoltán és Lieszkovszky Larion a kereszt mellett Beküldött kép tán elmondta, ilyenkor kirándulnak, fotóznak. Sikerült például három monarchiás - két magyar és egy cseh - katona sírját azonosítani, illetve magukat a temetőket is. Ebből kettő volt, az egyiket a megáradt patak vitte el, a másikban újra temettek, így tűntek el aztán az eredeti sírkertek. B. K. A gyalogezred A szekszárdi és tolna megyei honvédek nagy számban harcoltak a pécsi m. kir. 19. honvéd gyalogezred más néven „fokos ezred” állományában. Természetesen sokan küzdöttek a somogyi cs. és kir. 44-es és a székesfehérvári m. kir. 17-es gyalogezredben, valamint a pécsi m. kir. 8. honvéd huszárezredben is. A fokos embléma egyaránt előfordul az ezred és a 40. hadosztály jelvényeiben is. További információk: http://bakamuzeum.hupont.hu/10/a-pecsi-19-honved-gyalogezred
