Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-09 / 106. szám
2017. MÁJUS 9., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD y A gratulációkat fogadó centralista Emmanuel Macron a voksok 66,06 százalékát megszerezve lett köztársasági elnök Fotó: AFP Súlyos örökséget kapott az új francia államfő Változtat-e Macron? Növelik a bel ügy és a honvédelem büdzséjét MAGYARORSZÁG Az Európát fenyegető állandósult bevándorlás és terrorveszély miatt megerősítik a terrorelhárítást és a határok védelmét - közölte tegnap a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kontrát Károly kiemelte, a kormány továbbra is kiemelt feladatnak tekinti a magyar emberek biztonságát, ezért szinte valamennyi rendvédelmi szerv többletforrásra számíthat jövőre. A rendőrség 22 milliárd, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 427 millió, a katasztrófavédelem 4 milliárd, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 339 millió forint többlettámogatásra számíthat. A tömeges bevándorlás miatt 50 milliárdos többletkiadással tervez a belügyi tárca. A pénzt elsősorban a már meglévő két - Tompán, illetve Röszkén felállított - tranzitzóna működtetésére fordítják, továbbá az újonnan felszerelő határvadászok szolgálatba lépését segíti ez az összeg. Minden szükséges technikai, személyi feltételt biztosítanak a határvédelemhez, de ha szükség lenne rá, a keret felülről nyitott, és további forrásokat is tudnak erre a célra biztosítani. A rendőrség mintegy 22 milliárdos többletforrásából Kontrát kiemelte az életpályamodell folytatását. Megerősítik a terrorelhárítást és a határok védelmét „A védelmi költségvetés 427,3 milliárd forint lesz, ami 73,6 milliárdos többletet jelent” - közölte a honvédelmi tárca államtitkára. Vargha Tamás szerint Magyarország biztonságának továbberősítése elképzelhetetlen anélkül, hogy a Magyar Honvédséget ne erősítenék. Jövőre több pénz jut fejlesztésre, és új biztonsági stratégiát is készítenek. A kormány törekvése, hogy 2024-re a védelmi ráfordítások aránya GDP-arányosan elérje a 2 százalékot. A komplex haderőfejlesztési program, a haditechnikai modernizáció mellett emelik a honvédek illetményét is. MW Nehéz évek, nagy kihívások várnak Franciaország új elnökére, és ezek összefüggésben vannak az EU jövőjével is - így értékelte a nemzetközi sajtó Emmanuel Macron, az új francia elnök győzelmét, aki vasárnap este óriási fölénnyel nyert Marine Le Pennel szemben. Az új államfő győzelmi beszédében hangsúlyozta, hogy az összetartás pozitív üzenete nyert a szélsőjobb gyűlölködése helyett. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu PÁRIZS „A választók azt fejezték ki, hogy elegük van - hangozatta győzelme után Emmanuel Macron. - A következő öt évben mindent meg fogok tenni, hogy senkinek ne legyen oka a szélsőségesekre szavazni. Egész Európa azt várja tőlünk, hogy megvédjük a felvilágosodás eszméjét. Reményt, humanizmust, szabadságot várnak tőlünk” - emelte ki minden idők legfiatalabb francia köztársasági elnöke, akinek beiktatására vasárnap kerül sor a Élysée-palotában. A francia elnökválasztás második fordulójában a voksok több mint 66,06 százalékát a centralista Emmanuel Macron szerezte meg, míg ellenfele, a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a szavazatok mindössze 33,94 százalékát tudta bezsebelni. A vereség után Marine Le Pen közölte: pártja megújulását és alapos átalakulását kezdeményezi. A hivatalos eredmény szerint majdnem 24,52 százalék tartózkodott a szavazástól, 1969 óta nem volt ilyen alacsony a részvétel. Orbán Viktor miniszterelnök levélben gratulált a megválasztott francia államfőnek, amelyben kiemelte: „várakozással tekintek együttműködésünk elé, és bízom benne, hogy a jövőben alkalmunk lesz kétoldalú kapcsolataink fejlesztésére, egyben az Európa jövőjével kapcsolatos elképzeléseink megvitatására”. Angela Merkel német kancellár üdvözölve fogadta az új államfő győzelmét, és kiemelte: Macron nemcsak hazájában testesíti meg milliók reménységét, hanem Németországban és egész Európában is sok ember bízik benne. „Franciaország mindig is központi szerepet játszott az EU építésében és továbbfejlesztésében” - jelentette ki Donald Tusk. Az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy Franciaország továbbra is konstruktív módon járul hozzá a közös kihívások megoldásához és az európai egység fenntartásához. Vlagyimir Putyin orosz államfő jelezte, Oroszország kész a konstruktív együttműködésre Franciaországgal az aktuális kétoldalú, regionális és globális kérdésekben, ami mindkét ország népének alapvető érdeke. Londoni pénzügyi elemzők szerint nehéz gazdasági örökség vár Macronra, aki a várható ellenállás miatt gazdasági reformterveinek megváltoztatására kényszerülhet. A francia sajtó szerint az új államfő öt intézkedéssel kezdi meg munkáját: a munkajog megreformálása mellett a tízszázalékos munkanélküliség leszorítására törekszik, miközben új lendületet készül adni a francianémet együttműködésnek, valamint az euróövezetben közös büdzsét és gazdaságpolitikát szorgalmaz. A The Times brit napilap szerint Macron egyesítette ugyan a Le Pen-ellenes szavazókat, messze jár ugyanakkor attól, hogy az egész országot egyesítse. A Die Presse című osztrák lap úgy vélte, Macron győzelme történelmi mérföldkő, paradigmaváltást jelez, azonban óvakodni kell attól, hogy túl sok mindent belemagyarázzanak az eredménybe. Az elnökválasztás végeredménye után máris kezdetét vette a politikai küzdelem újabb felvonása, a parlamenti választások kampánya. Az új államfő tegnap délután már meg is tartotta első hivatalos programját, Francois Hollandé távozó elnökkel együtt megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját a párizsi diadalív alatt a náci Németország felett aratott győzelem 72. évfordulóján. Magyarország készen áll a konstruktív párbeszédre BUDAPEST „Magyarország már több alkalommal bizonyította, hogy kész a konstruktív párbeszédre az Európa Tanácscsal (ET), a jövőben is ez a célja. Politikai indíttatású kioktatás helyett ugyanezt a hozzáállást várjuk el ET-partnereinktől is” - szögezte le Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nils Muiznieksnek, az ET emberi jogi biztosának írt levelében. A biztos a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban fogalmazta meg aggályait, arra szólította fel az Országgyűlést, hogy utasítsák el a jogszabályt. A házelnök közölte, kizárólag tárgyalások és együttműködés útján lehet hosszú távú megoldást találni, amelyek összeegyeztetik a szervezet normáit és alapelveit a nemzeti érdekekkel, hozzátéve: reméli, Muiznieks is osztja ezt a nézetet. MW Elindult a Közösségek Hete program MAGYARORSZÁG Csaknem 900 programot kínál a tegnap indult Közösségek Hete országos rendezvénysorozat, melynek keretében egy héten át egészen május 14-ig színes eseményekkel várják az érdeklődőket. Az idén első alkalommal megrendezendő programsorozattal a szervezők szeretnének hagyományt teremteni. A fesztiválra több mint 500 közösség, civil szervezet és intézmény regisztrált, a legtöbb eseményt Miskolcon, Budapesten és Szekszárdon tartják. A programok között szerepel a Gyertek hozzánk vendégségbe elnevezésű esemény, amelyen klubok, társulások, szervezetek mutatkoznak be. Orosházán monogramos téglakészítésre kerül sor, az elkészítendő 4000 téglából felépítenek majd egy mini középkori templomot. A programokról bővebben a Cselekvokozossegek.hu oldalon lehet érdeklődni. MW A franciák új irányt akarnak „A frissen megválasztott elnöknek rengeteg olyan szavazója lehetett, aki nem Emmanuel Macron mellett, inkább Marine Le Pen ellen voksolt, mert nem volt más lehetőség - mondta tegnap Soós Eszter Petronella politológus az Ml-en. A Franciaország-szakértő szerint Macron győzelmét a szerencse is segítette, hiszen a konzervatív Francois Fiiion korrupciós ügye nélkül nem a megválasztott elnök sikeréről, hanem Fiiion győzelméről lehetne beszélni. Macron sikeréhez kellett a rendkívül rosszul teljesítő és népszerűtlen francia kormány is, ami egyúttal a Szocialista Párt bukását eredményezte. A szakértő szerint akik Macronra szavaztak, elsősorban változást, valami újat szeretnének. A franciák eredményeket várnak, amelyekben a Köztársaságiak és a szocialisták is sikertelenek voltak, főként a munkanélküliség csökkentésében. Az idősek közel 70 százalékát kaphatják meg annak az összegnek, amit aktívan kerestek Még az idén újabb nyugdíjemelés jöhet MAGYARORSZÁG „Újabb nyugdíjemelés jöhet az idén, ha a gazdaság helyzete megengedi, még ebben az évben tovább emelkedhet az időskorúak járandósága” - közölte Orbán Viktor miniszterelnök még a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagygécen, ahol meglátogatott egy idős asszonyt az elmúlt héten. „A nyugdíjak a 2016. évi emelést is figyelembe véve 23 százalékkal magasabbak most, mint hat évvel ezelőtt; nominális értékük 2010-hez képest 23,1 százalékkal, míg a vásárlóértékük 9,5 százalékkal növekedett” - nyilatkozta a Magyar Időknek Rétvári Bence. Az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte, a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegénység az elmúlt hat évben egyharmadával csökkent, és míg ez az unióban átlagosan 13,8 százalék, Magyarországon 4,5 százalékos. Az Eurostat szerint a nyugdíjasok csaknem a 70 százalékát kapják annak az összegnek, amit aktív éveikben kerestek. A szocialista kormányzás mélypontján ugyanez az arányszám mindössze 54 százalék volt. Rétvári kiemelte, hogy a nyugdíj 2011 óta nevesítetten is adómentesnek minősül. A nyugdíj 2011 óta nevesítetten is adómentes Fotó: Shutterstock A nyugdíjas munkavállalók és foglalkoztatóik kedvezményekben részesülnek, jelenleg a nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után mindössze 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet, s mentesül például a munkaerőpiaci járulék megfizetése alól. Rétvári szerint az MSZP pellengérre állítaná a kormányt a nyugdíjasok helyzete miatt, holott éppen ők voltak, akik számos idősellenes intézkedést hoztak 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 között. Arra emlékeztetett, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette kormány ismét összevont adózás alá kényszerítette a nyugdíj melletti jövedelmeket, és a balliberális oldal vette el a 13. havi nyugdíjat is, amit a Fidesz-KDNP- frakció minden tagja elutasított. A Gyurcsány-kormány 2008. január 1-jétől 8 százalékkal, a következő évben a Bajnai Gordon vezette kabinet további 6,4 százalékkal csökkentette a nyugdíjak reálértékét, miközben 62-ről 65 évre emelte a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkasszát pedig 357 milliárd forint hiánnyal adták át 2010-ben. MW
