Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-09 / 106. szám
2 NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 Segély helyett munkát ad a kormány A kormány 2011-ben jelentősen átalakította a közfoglalkoztatás rendszerét, ezzel párhuzamosan a segélyezés helyett munkához juttatta az állástalanokat ott, ahol más álláslehetőség nem volt. Az Európai Bizottság több kritikát is megfogalmazott a közfoglalkoztatással szemben, pedig ma már világos, hogy az új munkahelyek kis százalékát adta az új foglalkoztatási forma. A kormány a jövőben jelentősen csökkentené a közmunkások számát, mindezt anyagi és nem anyagi ösztönzőkkel egyaránt támogatja. 2011-től egységes közfoglalkoztatási program váltotta fel a korábbi, három lábon álló, kevés ember bevonására alkalmas rendszert. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatás átmeneti munkalehetőséget biztosít azoknak, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen, így a korábbi, segélyezésen alapuló rendszer helyett garantálja, hogy az állástalan visszakerülhessen a munka világába. Brüsszel már több kritikát is megfogalmazott a rendszerrel kapcsolatban. Az Európai Bizottság korábbi országjelentéseiben a foglalkoztatottak számának emelkedését egyértelműen a közmunkások számával magyarázta, holott a munkába állók száma mind a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mind az Eurostat adatai szerint egyértelműen a versenyszférában nőtt a legjobban. Míg 2010-ben a foglalkoztatottak száma alig haladta meg a 3,7 millió főt, addig mostanra már csaknem 4,4 millióan dolgoznak. Az átlagosan hétszázezer fős emelkedés nagyrészben a vállalati szférában létrejött új munkahelyek miatt jelentős, habár a közfoglalkoztatot-IA KÖZFOGLALKOZTATÁSBAN RÉSZT VEVŐK SZÁMA 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: NFSZ ’Becsült. tak száma minden évben megközelítette - vagy meg is haladta - a kétszázezret. Ma már azonban egyre kevesebb a közmunkás, ennek ellenére a korábbi évekhez képest még jelentősebben emelkedik az elsődleges munkaerőpiacra belépők száma. A közfoglalkoztatás nemcsak a munkaerőpiaci mutatók javítása miatt jelentős, hanem ahhoz is jelentősen hozzájárul, hogy a munkanélkülieket visszavezessék a munka világába. A különböző közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően ugyanis a dolgozók hozzájárulnak a lakókörnyezetük rendben tartásához, valamint a mintaprogramoknak köszönhetően megismerhetik a mezőgazdasági, szövetkezeti termelés alapjait is. A kormány célja a következő években csökkenteni a közmunkások számát, mivel továbbra is foglalkoztatáspolitikai eszköznek tekintik azt, nem pedig munkaerőpiaci célkitűzésnek. A közmunkások versenyszférába integrálását számos program segíti. Az elhelyezkedési juttatásnak köszönhetően a dolgozó sikeres elhelyezkedés esetén meghatározott ideig a fizetése mellé is megkapja a közfoglalkoztatási fizetését. Emellett a munkaügyi hivatalok az álláskereséshez, valamint az interjúkon való részvételhez is nyújtanak támogatást. I ■ SIKERESEK A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK | Hétszázezren jutottak álláshoz 2010 óta BORSODABAÚ3-ZEMPLÉN SZABOLCSSZATMÁR-BEREG NÓGRÁD KOMÁROMESZTERCOM CYŐR-MOSON SOPRON HAJDÚ BIHAR 3ÁSZNAGYKUNSZOLNOK VESZPRÉM BÁCSKISKUN TOLNA SOMOGY CSONGRÁD BARANYA Összesen 2010 3732,4 2016 4351.6 102,9 119,3 VAS 110,4 122,8 713,0 BUDAPEST A gazdasági növekedésnek, valamint a kormány foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek köszönhetően mára csaknem hétszázezer fővel dolgoznak többen, mint 2010-ben. Az ország minden régiójában tíz százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta, sőt, az ország nyugati megyéiben már súlyos munkaerőhiánnyal kell számolniuk mind az állami, mind a magánszféra cégeinek. Ha Magyarország a nemzetközi szervezetek által erőltetett válságkezelési utat választotta volna, nálunk is olyan súlyos munkanélküliség lenne a jellemző, mint Görögországban vagy Spanyolországban. Sikeres a kormány foglalkoztatáspolitikája, mivel az utóbbi hat évben több mint hétszázezer fővel nőtt a dolgozók száma. Míg a 2010-es kormányváltáskor a munkaerőpiaci statisztikák sereghajtói között foglaltunk helyet a 28 európai uniós tagállam között, addig mára szinte minden területen a legjobbak közé kerültünk. Magyarország 2010 előtt, Görögországhoz hasonlóan, az államcsőd szélén állt, szinte minden szegmensben le voltunk maradva, mindezt rendkívül magas munkanélküliségi és lényegesen alacsonyabb foglalkoztatottsági mutatók mellett. Ma már látszik, hogy az IMF, valamint az Európai Bizottság „válságkezelését” igénylő Görögországban még mindig magas a munkanélküliség, a lakosság negyedének nincs állása, ezzel szemben hazánkban már a munkaerő hiányát kell orvosolni. Miközben 2010-ben a hazai, csaknem 11 százalékos munkanélküliségi ráta meghaladta az uniós átlagot, addig mára az állástalanok aránya négy és fél százalékra csökkent. Sereghajtók voltunk, az élvonalba kerültünk A magyar kormány 2010 után az Európai Bizottságtól, valamint a nemzetközi szervezetektől eltérő eszközökkel - részben az adórendszer átalakításának, részben a munkahelyteremtést ösztönző támogatásoknak köszönhetően - sikeresen meggátolta a munkanélküliség további emelkedését. A sikereket mi sem bizonyítja jobban, mint a legfrissebb euT rópai uniós statisztikák, amelyek arról tanúskodnak, hogy a 20-64 éves korosztályban tavaly már a korcsoport 71,5 százaléka dolgozik. Hazánkban kimagasló a munkaerőpiaci bővülés, tavaly a foglalkoztatási ráta a 28 uniós tagállam közül nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a 20-64 évesek között. A korcsoportban a nők adatai is jóval meghaladták az uniós foglalkozásnövjkedés átlagát. Az Eurostat minap közzétett, a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó adatai szerint már jól becsülhetők a tagállamok múlt éves munkaerőpiaci adatai. Tavaly a becsült munkanélküliségi ráta az unióban 8,7 százalék körül mozgott, míg hazánkban 5,1 százalék volt, azonban a negyedik negyedévben már 4,5 százalékig esett e mutatónk. Az idén januárban ez a szám már 4,3 százalékra csökkent. Az uniós országok közül az Eurostat adatai szerint továbbra is a mediterrán országokban a legnagyobb a munkanélküliség, Görögországban - az IMF és Brüsszel válságkezelésének ellenére - a lakosság negyedének még mindig nincs állása. A legalacsonyabb munkanélküliségi mutatója továbbra is Csehországnak, Németországnak, valamint Máltának van, ezeket az államokat követi Magyarország. Szakemberért kiáltanak a cégek Ma már nem nehéz az igényeknek megfelelő állást találni, mivel az ország bi-Jobb feltételekkel alkalmazzák az alacsonyabb végzettségűeket is FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD zonyos részein egyre súlyosabb a szakemberhiány. Az álláskínálatokban a vállalkozások mára jelentősen alább adtak elvárásaikból: az álláshirdetések szerint csak az idén több tízezer olyan munkalehetőséget kínálnak a cégek, amelyekhez korábban felsőfokú végzettséget, valamint két idegen nyelv ismeretét kérték, mára viszont középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni. Nemcsak szakmunkásokat, kőműveseket, egyéb fizikai dolgozókat keresnek a vállalatok, de sok helyen mérnököt, informatikust, könyvelőt sem találnak, habár a fizetéseken is jelentősen emeltek, Az ország több nyugati megyéjében már teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk, ugyanakkor a keleti megyékben is tíz százalék alá csökkent a munkanélküliség. A munkaerőpiaci statisztikák szerint a legtöbb új álláslehetőséget a hivatalok Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kínálják. Szükségtelen a bevándorlás A kormány több eszközzel is támogatja, hogy az ország keleti felében élők a nyugati országrészben is vállalhassanak munkát, ezáltal lebontva az országon belüli különbségeket. Jelentős támogatás vehető igénybe többek közt munkásszállók építéséhez, magasabb összeg igényelhető az utazáshoz, valamint a lakhatási költségekhez is hozzájárul a kormány. Fontos célkitűzés a ma még inaktívak bevonása a munkaerőpiacra, tehát azoké, akik sem az álláskeresési, sem a foglalkoztatási statisztikákban nem szerepelnek. Kiemelt cél a közfoglalkoztatottak integrálása az elsődleges munkaerőpiacra, valamint a munkanélküliek elhelyezése. A kormány ugyan adott könynyítést a környező országokból, elsősorban Ukrajnából érkező munkavállaláshoz, ám Magyarországnak nem célja, hogy külföldi munkavállalókkal töltsék fel az üres álláshelyeket. Hazánk emellett elutasítja, hogy a háborús övezetekből érkező bevándorlókkal könnyítsenek a cégek szakemberigényén, ráadásul a statisztikák szerint a jelentős számban érkező menekültek nyugat-európai munkaerőpiaci integrálása is teljes kudarcot eredményezett.
