Tolnai Népújság, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-08 / 83. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Hó hullott a Himalájában, de ez nem állította meg a szekszárdi cégvezetőt Az annapurnai alaptáborban háromezer forintba kerül a sör Baka Ferenc elmondhatja magáról, hogy régi vágya teljesült, amikor negyedmagával együtt Nepál földjére lépett. A Szekszárdon élő cégvezető a különleges, hét-nyolcezer méter magas hegyekkel szabdalt környezet, valamint a nem kevésbé különleges helyi kultúra miatt vágyott ebbe az ázsiai országba. Hóban-fagyban tett eleget legfőbb céljának, egy különleges túra teljesítésének. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Egy jó ismerős - Magyarországon élő nepáli személy - segítségével sikerült megtervezni a felfedező utat, melynek első állomása a főváros, Katmandu volt.- A hegyvidéki terület ellenére Katmanduban gyakori a mindent ellepő por - idézte fel a város egyik kellemetlen sajátosságát Baka Ferenc. - Elég sokan járnak szövet maszkban, amit csak akkor vesznek le, ha egy-egy nagyobb eső lezúdul. Ilyenkor egész Katmandu vesz egy nagy levegőt... Szerencsére a Himalája nincs messze, ott már egészen más a helyzet. A szent tehenek itt is irányítják a forgalmat Még mielőtt a világ teteje felé kalandoznánk, érdemes egy pillantást vetni a helyi különlegességekre. Katmanduban ugyanúgy kiváltságos helyzetben vannak a tehenek, mint Indiában. Azaz, békésen eszegetnek, csatangolnak, avagy éppen pihennek az úttesten, a legsűrűbb forgalom idején is. Ezzel az amúgy is kaotikus, állandó dudálással vegyített közlekedés végképp követhetetlenné válik. Említést érdemelnek még az ugyancsak háborítatlanul élő majmok. A szekszárdiak nemcsak a katmandui halottégető és kolostor környékén, hanem természetes élőhelyeiken is találkoztak ezekkel a négylábú akrobatákkal. Turista attrakcióként is szolgálnak, tanulékony és szemfüles állatok révén igyekeznek mindenféle élelmet megszerezni a külföldiektől. Biztató hír az esetlegesen odautazok számára, hogy méreggel védekező ízeltlábúaktól, vérszívó szúnyogoktól nem kell tartam, legalábbis lakott helyeken. Az európai ember látványa teljesen megszokott arrafelé. Nepál az elmúlt negyedszázad óta, spirituális okok miatt is, kedvelt úti cél: európaik, amerikaiak egyaránt előszeretettel látogatják, de egyre többen vannak a japánok, kínaiak is. A hegyvidéki földműveléssel foglalkozó lakosság döntő többsége szegény, de ez nem befolyásolja barátságos mivoltukat. Sokan ráköszöntek Baka Ferencre is: akárcsak Indiában, itt is a namaszté dívik üdvözlésképpen. Az emberek összetett kezüket a homlokukhoz érintik, s közben kissé meghajolnak. Megkóstolta a helyi ízeket- Természetesen megkóstoltuk a helyi ételeket, melyek egy része hazai ízeket idéz - folytatta a cégvezető. - Nekem nagy kedvencem volt az úgynevezett zöldség fasírt, mely az általános jellegű biogazdálkodásnak is köszönheti finom mivoltát. De ugyanígy, akárha Magyarországon lettem volna, amikor bekanalaztam a nagyi főztjére emlékeztető, remek fokhagymalevest. Az indiai konyhából ideszármazott, különböző szószokkal megbolondított, currys csirkehús ugyancsak ízletes, kiváltképp azok számára, akik kedvelik a csípősét. Az ivóvízzel viszont vigyázni kell, fogyasztása csakis forralás után javasolt. Baka Ferenc ugyanakkor nem a gasztronómiai élmények Máskor ilyenkor ritkaságszámba megy a hóesés, addig most bőven hullott Az annapurnai alaptáborban. A hátsó sorban jobbról a harmadik Baka Ferenc Beküldött kép Ez az ország valóban a világ teteje A serpák Nepál független dél-ázsiai állam, India és Kína közé ékelve, a Himalája területén. Magyarországnál másfélszer nagyobb. A világ egyik legszegényebb országa. Területe 147 ezer 181 négyzetkilométer, lakóinak száma meghaladja a 32 millió főt. Tíz évvel ezelőtt még monarchia volt, ám 2008-ban az újonnan megválasztott nemzetgyűlés eltörölte a 240 éve fennálló királyságot. Azóta az ország köztársaság. Itt találhatóak a világ legmagasabb hegyei, köztük is legmagasabb a 8850 méter magas Mount Everest (Csomolungma). A világ tíz legmagasabb hegye közül hetet Nepál mondhat magáénak. (Az internetes Wikipédia alapján) A serpa népcsoport Himalája északkeleti részén él. 1953. május 29. után váltak ismertté világszerte, miután Edmund Hillary új-zélandi hegymászó egy nepáli serpa, Tendzing Norgaj segítségével elérte a Csomolungma csúcsát. Ettől kezdve a serpák minden Himalája-expedíció megkerülhetetlen segítőivé váltak. miatt vállalkozott a nepáli útra. Hanem azért, hogy teljesítse a Himalája egyik legszebb, hétnapos túráját: azaz, hogy napi több, akár nyolc órán át is gyalogolva feljusson a 4030 méter magas annapurnai alaptáborba. Célját megvalósította, s ez a tény azért érdemel elismerést, mert az időjárás éppen ekkor nem volt kegyes Annapurna meghódítóihoz. Míg máskor ebben a hónapban, azaz márciusban ritkaságszámba megy a hóesés, addig most bőven hullott ez a csapadék. Felhőkkel együtt értek a hegyi alaptáborba- Háromezer métertől kezdve mindvégig hóban közlekedtünk, ez megnehezítette a mozgást. Viszont az annapurnai alaptáborban kellő kárpótlást nyújtott számunkra nemcsak a pihenés, hanem a megkapó látvány is. Ugyanis a felhők alattunk úsztak el... Egyébként ezen a helyen elég nagy a tömeg. Sokan, a profik innen továbbindulva igyekeznek meghódítani magát a 8091 méter magasba szökő Annapurna hegytömbjét. Sőt, még vendéglátó egység is működik itt, egy sör - átszámítva - úgy háromezer forintba kerül. Számunkra nem éppen olcsó, de azért nem is lehet sörözni minden nap Nepálban, a hófedte annapurnai alaptáborban... A hazafelé vezető út váratlan kitérőt hozott, mivel a repülőgép landolásra kényszerült Pakisztánban, Karachi városában. De ezután már minden rendben zajlott, Dubai után Budapest fogadta a hazatérő szekszárdi világvándorokat. így tehát Baka Ferenc immár itthon tervezget, újabb országok és hegyek vonzásában. Nagy kihívásnak tűnik számára a Kilimandzsáró: ezt a kelet-afrikai hegycsúcsot egyes számítások szerint legfeljebb még egy évtizedig láthatjuk hósapkával a tetején. Ugyanígy érzi az Andok hívását, egy dél-amerikai, perui expedíció erejéig. Interneten keresztül figyelhetjük a sascsalád mindennapjait Kikelt a tojásból a sasfióka Régiós tudományos találkozót tartottak PAKS Kikelt az első sasfióka abban a fészekben, amelyiket már két kamera pásztáz a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából. A történteket bárki élőben nyomon követheti,, s láthatja azt is, hogyan gondoskodnak a szülők a fiókáról. Dombi Imre, az igazgatóság természetvédelmi őre arról számolt be, hogy április 3-án reggel látták először a fiókát. Feltételezik, hogy nem sokkal előtte kelt ki, hiszen még a tojáshéj a fenekén volt. Van még egy tojás, de egyelőre nincs jele a kistestvér érkezésének. Dombi Imre azt mondta, hogy február végén három nap eltéréssel tette le a tojó a tojásokat, tehát néhány napnyi különbség természetes lenne. Hozzátette, hogy sajnos az sem lenne kivételes eset, ha egyke maradna a hétfőn érkezett fióka, hiszen ugyanezt a fészket már tavaly is megfigyelte az igazgatóság, s akkor két tojásból csak egy utód lett. A természetvédelmi őr arról is beszámolt, hogy nagyon gondosak a szülők, felváltva repülnek el élelemért. Amióta pedig hideg, szeles az idő, egyikük mindig a fészken ül, hogy melegen tartsa a fiókát és a tojást. Vida T. Nagyon aranyos a kicsi sas Fotó: DDNP Igazgatóság SZEKSZÁRD Hivatásunk egykoron és ma címmel tartotta meg hagyományos márciusi regionális tudományos rendezvényét nemrég a Tolna Megyei Balassa János Kórház CORA Közhasznú Alapítványa Szekszárdon. A program során a kardiológia, nephrológia egykori és mai helyzetét, fejlődését tárgyalták a szakemberek előadásaikban, viszszatekintve az elmúlt két emberöltő jelentős változásaira. A CORA alapítvány 2000 óta rendszeresen szervezi meg ezeket a rendezvényeit, amelyen szakorvosok, háziorvosok és szakdolgozók részvételére is számítanak. Ez alkalommal mintegy nyolcvan-száz fő élt a lehetőséggel - tudatta lapunkkal dr. Józan-Jilling Mihály, a kuratórium elnöke. Az alkalmon nem csak a szigorúan vett szakmai kérdések kerültek elő, hiszen többek között arról is beszéltek a szakemberek, hogy a technika szédületes iramú fejlődése, a korszerű berendezések ugyan jóval pontosabb diagnosztizálást tesznek lehetővé, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor ez a folyamat személytelenebbé is teszi az orvos és a beteg kapcsolatát. H. É.
