Tolnai Népújság, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-19 / 90. szám
2G17. ÁPRILIS 19., SZERDA KÖZJEGYZŐT KERESEK A KERESKEDELMI KIADVÁNYT A MOKK TÁMOGATJA A közjegyzői okiratok elkészítése csak a jéghegy csúcsa // MEGELŐZNI A PEREKET Közel húsz éve változatlan díjakkal dolgoznak a közjegyzők - reagál egy meglepő ténnyel dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke a velük kapcsolatos közkeletű félreértésekre. A peres eljárások megelőzésében fontos szerepet betöltő közjegyzők az élet számos ügyesbajos dolgában nyújtanak segítéget a lakosságnak és a cégeknek. Évente összesen mintegy másfél millió ügyben járnak el, így munkájuk nagyban hozzájárul a bíróságok leterheltségének csökkentéséhez.- Sokak számára nem világos, miben különbözik a közjegyző az ügyvédtől.- Az ügyvéd és a közjegyző feladatai eltérőek, tevékenységük kiegészíti és segíti egymást. Az ügyvéd feladata az ügyfelek érdekeinek a képviselete, ezen belül tanácsokat is adhat nekik. Egy közjegyzőnek viszont egyrészt pártatlannak kell lennie, tehát nem lehet részrehajló az ügyfele érdekében valaki mással szemben, másrészt függetlennek, ami azt jelenti, hogy nem utasítható, eljárása során csak a törvénynek van alávetve. Az igazságügyi minisztertől kapott „kinevezése addig tart, amíg eléri a nyugdíjkorhatárt, ez jelenleg 65 év. Egy közjegyző kizárólag egy meghatározott területen járhat el. Én például csak Budapest IX. kerület harmadik székhelyre kinevezett közjegyző vagyok, így hagyatéki ügyekben csak azok a ferencvárosi polgárok ügyei tartoznak hozzám, akik márciusban és szeptemberben haltak meg. A főváros területén kívül nem járhatok el: mondjuk Kalocsán sem okiratot, sem tanúsítványt nem készíthetek. Ha mégis ezt tenném, az érvénytelen közokirat lenne. Az ügyvéd által készített szerződés magán-, míg a közjegyző által összeállított közokirat. Ez utóbbi jelentősége, hogy jogvita esetén különleges bizonyító ereje van.- Milyen magánjogi ügyletek vannak, amelyekben fontosabb a pártatlanság, mint hogy egy ügyvéd képviselje az érdekeimet?- Ilyen például egy ingatlan-adásvételi szerződés, amelynek alapján a vevőnek úgy kell kifizetnie a vételárat, hogy nem tudja, milyen következményei lehetnek az ingatlan tulajdoni lapján szereplő jelzálogjogoknak vagy a vezetékjognak, ami alapján az állam villanyoszlopot állíthat fel az ingatlanon. Ebben az esetben a közjegyző mint pártatlan személy felhívhatja a vevő figyelmét, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapján lévő jelzálogjogok veszélyt jelentenek a számára, ezzel szemben a bejegyzett vezetékjog nem, az legfeljebb csak az egészségére lehet káros. Nagyon fontos a pártatlanság akkor is, amikor két egymással vitázó fél köt házassági vagy élettársi vagyonjogi megállapodást, például válás esetére.- Kinek, milyen ügyben kell mindenképpen felkeresnie a közjegyzőt, s mikor nem kötelező elmenni hozzá, de jól felfogott érdekből ajánlatos?- Jelenleg 21-féle nemperes eljárás tartozik a közjegyzőhöz. Az biztos, hogy ha egy Magyarországon élő személynek a halála után marad vagyona, akkor egy magyar közjegyző fogja megállapítani az öröklés rendjét. Igen gyakoriak a fizetési meghagyások, amelyek kezdeményezése 2010-ben került közjegyzői hatáskörbe, valamint az előzetes bizonyítás és a szakértő kirendelése. Ez utóbbiak nem működtek a bíróságoknál, ma viszont egyre többen kérik, hiszen pereket lehet velük megelőzni. Márpedig ez a közjegyzők egyik legfontosabb feladata, nevezetesen, hogy a jogviták megelőzésében részt vegyenek. Amikkel még gyakran találkoznak az állampolgárok, azok a közjegyzői okiratok. Ez lehet egy szerződés, végrendelet vagy meghatalmazás, illetve olyan tanúsítványok, amelyeknél csak egy tény fennállását szükséges igazolni. Fontos még a közjegyzői letét intézménye, hogyha lényeges egy végrendelet vagy szabadalom megőrzése, mert az későbbi jogvitákban fontos lehet, és pénzösszeget is letétbe lehet helyezni, például amíg egy hagyatéki eljárásban eldől, kinek kell majd kifizetni. Más eljárásunk a közokiratok szerkesztése, amely azért fontos, mert az - mint már említettem - jogvita esetén különleges jelentőségű, a benne foglaltak közvetlenül végrehajthatók. Azaz anélkül érvényesíthetjük a jogainkat - szerezhetjük vissza például a kölcsönadott pénzünket -, hogy évekig pereskednünk kelljen.- Mindezeknek a közvélekedés szerint a közjegyzők igencsak megkérik az árát, túl drágán dolgoznak. Ezért sokan önként nem is mennek el hozzájuk, csak akkor, ha kötelező, például amikor a bank a hitelnyújtás feltételéül szabja, hogy a kérelmező a közjegyző előtt aláírjon egy tartozáselismerő nyilatkozatot. Valóban magas díjakkal dolgoznak?- Úgy érzem, kicsit leragadtunk annál, hogy a közjegyzői szolgáltatások menynyire drágák. Az kétségtelen, hogy nem fillérekért dolgozunk, de ha a díjazásunkat összehasonlítjuk a kirendelt védőével vagy a hatszázalékos peres illetékkel, akkor a közjegyzői díjak nem magasak. A közjegyzői díjakat egy igazságügyi miniszteri rendelet határozza meg, s közel húsz éve nem változtak. Minden panasz nélkül mondhatom, nem ismerek olyan szakmát, amelynek ilyen hosszú ideje ugyanazok a tarifái. Az egy óráért járó 1500 forint és 40 százalék költségátalány, azaz a 2100 forint a kirendelt büntetőügyvéd óradíjának kevesebb, mint a fele. 1991-ben, amikor még állami alkalmazottak voltak a közjegyzők, 100 forintba került egy aláírás-hitelesítés, 1992-ben pedig 700 forintba. Abban az évben az én havi fizetésem nettó 15 ezer forint volt, tehát az akkori fizetésemből húsz aláírás-hitelesítést kérhettem volna. Az valóban nagyon magas díj volt. Most 1500 forint egy hitelesítés, ami nem sok, ahhoz képest, hogy a cipőnket menynyiért javítják meg, vagy hogy mennyibe kerül egy átlagos bevásárlás. Sokan ahhoz képest érzik magasnak a díjazásunkat, hogy milyen kevés időt kell eltölteniük az irodáinkban a hivatalos papírok aláírásával. Pedig ez csak a jéghegy csúcsa, a közjegyzői munka legaktívabb része ugyan az okirat elkészítése, az ahhoz vezető tevékenységek négyötöde azonban a „felszín alatt” van.- Mi az, ami a külvilág előtt nem látható?- Az emberek bemennek a közjegyzőhöz, ahol ő felolvas egy okiratot, amit az ügyfelek aláírnak, megkapják a példányaikat és elmennek, ámde ezt megelőzően a közjegyzőnek fel kell készülnie. A tervezetet többször is át kell írnia, mivel a körülmények változnak, ami például egy ingatlan-adásvételkor esetleg csak az ingatlan tulajdoni lapjának lekérését követően derül ki. A felmerült körülmények miatt egynél több előkészítő találkozóra lehet szükség. Az élet ugyanis nem papírformaszerű, minden eset más, ahány ügyfél, annyi érdek merülhet fel. Emellett az is növeli a költségeket, hogy a közjegyzőnek az iratokat archiválnia kell, öt évig papíralapon meg kell őriznie az irodájában, azt követően pedig a levéltárba elhelyeznie az idők végeztéig.- Évente hány ügyet intéznek el a közjegyzők? És hány olyan ügy van, amelyet levesznek a bíróságok válláról?- Ezt nehéz pontosan megmondani. Évente nagyjából 100-120 ezer okiratot készítenek el a közjegyzők, emellett 120 ezer hagyatéki ügyet intéznek el, ez viszonylag stabil szám. A fizetési meghagyások száma 480 és 580 ezer között mozog, attól függően, hogy a gazdaság hogyan teljesít. Csak viszonyításként: a Magyarországhoz hasonló népességű, jóval fejlettebb Bajorországban évente egymillió fizetési meghagyás születik. Ennek az a magyarázata, hogy minél erősebb a gazdaság, annál több a nem teljesítő, így több a fizetési meghagyási eljárás, ami egy gyors érdekérvényesítő procedúra. A fizetési meghagyások körülbelül 6 százaléka kerül bíróság elé. Hagyatéki ügyekben jogvita az öröklésről csak körülbelül minden harmincadik ügyben van. Az előzetes bizonyítások közül a nálam lefolytatott ügyek egyikéből sem lett per,.pedig már hétévé viszemezekei. Jeliát évente öszszesen mintegy másfél millió ügyben járnak el a közjegyzők, ami azt jelenti, hogy közel ennyivel csökkentik a bíróságok közismerten jelentős leterheltségét.- Ennyi ügyre elegendő közjegyző van Magyarországon?- Amikor 1992-ben visszaállították a polgári közjegyzőséget, 214 székhelyet hozott létre az igazságügyi miniszter Magyarország területén és 168 közjegyző állt állami alkalmazásban. Másfél év alatt betöltötték ezeket az üres székhelyeket, és egészen a 2008 szeptemberében kitört válságig nagyjából százzal nőtt a székhelyek száma, 316-ra. Ma az országnak, a gazdaságnak ezekkel a közjegyzői hatáskörökkel ez az eltartó képessége. Természetesen a gazdasági fejlettségtől függően például a fővárosban, szemben Észak- Magyarországgal, nagyobb a forgalom.- Milyen a közjegyzők elhelyezkedése, mennyit kell utazni vidéken a szolgáltatásaikért?- Nagyjából húsz kilométert. Általában harmincezer lakosra jut egy közjegyzői székhely, egyenletesen vannak elosztva. De a 316 közjegyző mellett 500- 600 közjegyzőhelyettes is tevékenykedik, nagy részük az iparilag fejlettebb városokban, Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrött, ahol nagyobb az ügyfélforgalom. A közjegyzőhelyettest a közjegyző alkalmazza, és joga van minden ügyben eljárni, amiben a közjegyzőnek. Ezekkel az ügyekkel foglalkoznak a közjegyzők 1. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése 2. Európai öröklési bizonyítvány kiállítása 3. Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése 4. Előzetes bizonyítás elrendelése 5. Értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása 6. Európai fizetési meghagyás kibocsátása 7. Fizetési meghagyás kibocsátása 8. Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartása 9. Hagyatéki eljárás lefolytatása 10. Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásának vezetése 11. Igazságügyi szakértő kirendelése 12. Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba történő regisztráció és nyilatkozattétel rögzítése 13. Közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolása 14. Közjegyzői letét 15. Okirat bizalmi őrzése 16. Okirat-szerkesztési eljárás 17. Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése 18. Tanúsítvány más EU-tagállamban való végrehajtáshoz 19. Végrehajtás elrendelése közjegyzői okirat és jogerős fizetési meghagyás alapján 20. Végrendeletek Országos Nyilvántartásánakvezetése 21. Zálogjogi Nyilvántartás vezetése
