Tolnai Népújság, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-19 / 90. szám

Kihez fordulna, ha bizonyítani szeretné, hogy életben van? És ha halala esetén megajándé­kozna valakit? Kitol kerne segítséget, ha a szomszéd faja rázuhanna az autójara, vagy ha az albérlője fizetés nélkül eltűnne a lakásából? Vagy ha ón szeretne a sajat gyer­meke apja lenni? Van valaki, aki egy személyben mindegyikre gyógyír lehet, sót meg énnél is többet tud: ügyes-bajos dolgainkban elkísér a bölcsőtől a sírig, az apava válástól a lakas­­vasarláson at a végrendelkezésig. Nem ismerjük eleggé, pedig könnyebb es egyszerűbb is lehetne az életünk, ha tudnánk, mikor erdemes és miért hasznos közjegyzőhöz fordulni. keresek A kereskedelmi kiadványt a MOKK támogatja Vannak szakmák, amelyek életünk egy-egy fontosabb idő­szakához kötődnek, de kevés olyan van, amely végigkísé­ri, átfogja az egész életünket. A papi és az orvosi hivatás mel­lett a közjegyzői is kétségkí­vül ezek közé tartozik, mégis viszonylag kevéssé ismerjük. Pedig a közjegyző messze nemcsak hitele­sít, aláírási címpél­dányt készít vagy hagyatéki ügyeket intéz, ahogy sokan gondolják, hanem számos hétköznapi jo­gi ügyben fordulhatunk hoz­zá, legyen szó családi, céges vagy ingatlanügyekről, házas­sági, élettársi vagy öröklési szerződésekről, apai elismerő nyilatkozat kiállításáról. Sőt a közjegyzők még olyan, fur­csának tűnő dolgokkal is fog-Az ügyvédek és a bíróságok között helyez­kednek el lalkoznak, mint az „életben lét tanúsítása”, amire például egy külföldről kapott nyugdíj ese­tén lehet szükségünk. De kik is a közjegyzők és mit is csinálmak tulajdonkép­pen? A közjegyzők felkészült, jogi végzettségű szakembe­rek, legfőbb céljuk, hogy megelőzzék a jogvitákat, az éve­kig tartó pereske­déseket. A közjegyzők független és pártat­lan hatósági személyként vala­hol az ügyvédek és a bíróságok között helyezkednek el. Sok olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyeket az ügyvédek is tud­nak: például adásvételi, bérle­ti, ajándékozási szerződéseket foglalnak okiratba, végrende­leteket és meghatalmazásokat készítenek, letétbe tett pénzösz­szegeket vagy okiratokat őriz­nek stb. Ám egy sor dologban a törvény olyasmire is felhatal­mazza őket, amire az ügyvéde­ket nem, és amire egyébként csak a bíróságok jogosultak. Például a közjegyző által készí­tett dokumentumokat - szerző­dést, nyilatkozatot vagy tanú­sítványt -, azaz a közjegyzői közokiratot egy perben a bíró­ság olyan bizonyítéknak tekin­ti, amit ha kétségbe von valaki, akkor neki kell bizonyítania is az állításait. Sőt ha ilyen okirat van a birtokunkban, nem fel­tétlenül kell bírósághoz fordul­nunk. A közjegyzői okirat bir­tokában közvetlenül, végrehaj­tással érvényesíthetjük jogain­kat: szerezhetjük vissza a köl­csönadott pénzt vagy költöztet­hetjük ki a szerződésszegő al­bérlőt a lakásunkból. A közjegyző megoldás le­het, ha egy barátunk nem akarja visszaadni a neki adott kölcsönt, vagy ha a kivitele­ző nem végzi el időre a mun­kát, ha a szervizben kár ke­letkezett az autónkban, és ak­kor is, ha zaklattak vagy rá-Tudta-e, hogy a közjegyzők az öröklési ügyek szakértői? 1. Hagyatéki eljárás lefolytatása 2. Végrendelet készítése 3. Végrendelet nyilvántartása 4. Öröklési szerződés 5. Lemondás az öröklésről 6. Örökség visszautasítása 7. Halál esetére szóló ajándékozás Barát vagy adós: hogyan adjunk kölcsönt ismerősöknek? Bizonyára ’ sokan jártak már úgy, hogy kölcsönöztek egy barátjuknak vagy ismerősük­nek, azután nem adta visz­­sza a pénzt. Elkeseredni nem kell, mert van két egyszerű és gyors módja is annak, hogy hozzájuthassunk a pén­zünkhöz. A legegyszerűbben és leg­biztonságosabban úgy le­het elkerülni a kényelmetlen helyzeteket, ha még a pénz átadása előtt közösen elme­gyünk egy közjegyzőhöz, és közjegyzői okiratba foglal­juk a kölcsönszerződést, vagy az ismerős egyoldalú kötele­zettségvállaló nyilatkozatot tesz. Mindkét okirat alapján ugyanis közvetlenül végre­hajtást lehet kezdeményezni a közjegyzőnél az ismerősünk­kel szemben, ha az a felszólí­tásunkra sem fizet, ezt köve­tően a pénzt a végrehajtó pró­bálja behajtani számunkra. Ám ha nincs közjegyzői ok-1. Nem fizetik a közös költséget 2. Nlagánkölcsön behajtása 3. Bérleti díj kifizettetése 4. Kárt okoz a szomszéd iratba foglalt kölcsönszerződé­sünk, akkor is van megoldás. A közjegyzőnél úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást indíthatunk a nem fizető is­merősünkkel szemben. Ehhez nem kell írásos bizonyítékot csatolni a kölcsönnyújtásról, bár azért nem árt, ha van leg­alább egy e-mail arról, hogy 5. Végkielégítés behajtása 6. Nem fizetnek az áruért 7. Nem teljesít a vállalkozó 8. Nem fizetik ki a munkát a kölcsön létrejött. Ha a fize­tési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül az adós nem vitatja a követelést, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ami olyan, mint egy jogerős bírósági ítélet, en­nek alapján pedig a közjegyző - a jogosult kérelmére - elren­deli a követelés végrehajtását (ha az adós ellentmond, az el­járás perré alakul). így akár néhány héten belül a pén­zünkhöz juthatunk. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a fi­zetési meghagyásos eljárások közel 90 százaléka per nélkül, sikerrel végződik. Mire jó a fizetési meghagyás? galmaztak bennünket. Megol­dás lehet minden olyan hely­zetben, amikor szeretnénk el­kerülni a hosszas, idegőrlő pe­reskedést például házasság, élettársi kapcsolat felbontása­kor, vagy ha személyesen sze­retnénk rendelkez­ni a vagyonúnkról életünkben vagy halálunk esetére. Néhány azok kö­zül a hétközna­pi ügyek közül, amelyekkel sokan szembesültünk már, és amelyekre egy közös válasz adható: forduljunk köz­jegyzőhöz! A közjegyző mindemellett se­gít a praktikus dolgokban is: le­veszi az ügyfelek válláról a föld­hivatali és más hatósági ügyin­tézés terhét, elkészíti az egyéb iratokat (például ingatlannyil­vántartási kérelem, NAV- adat­lap, esetleg külön bejegyzési engedély), a szerződéskötést kö­vetően pedig a szükséges irato­kat közvetlenül megküldi az il­letékes hatóságoknak. A közjegyzők tevékenysé­ge nemcsak hogy leegyszerűsíti és sok esetben jelen­tősen lerövidíti jo­gi ügyeink intézé­sét, de nagymér­tékben tehermen­tesíti a bíróságok munkáját is. A köz­jegyzők az elmúlt évben több mint másfél millió jogi ügyet intéztek peren kívül (fizetési meghagyások, hagyatéki eljá­rások stb.), amelyek nagy ré­sze egyébként - a közjegyzők közreműködése nélkül - a bí­rósági eljárások számát gyara­pította volna. Több mint másfél millió jogi ügyet intéztek peren kívül Közjegyzővel elejét lehet venni a vitáknak

Next

/
Thumbnails
Contents