Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-28 / 73. szám
2017. MÁRCIUS 28., KEDD fi BELFÖLD-KÜLFÖLD Szicíliában gyanúsak a migránsmentő szervezetek Máris hatásos lett a jogi határzár Ellopták a világ legnagyobb aranyérméjét BERLIN Hétfőre virradó éjszaka elloptak egy világhírű, színarany, 53 centiméter átmérőjű és 3 centiméter vastag érmét a berlini Bode Múzeumból. A műkincstolvajok a múzeum mellett húzódó vasúti hídról másztak be az épületbe létrán, egy ablakon keresztül. A kanadai állami pénzverdében 2007-ben készült érme a Guinness-rekordok közé is bekerült, előállítása idején a világ legnagyobb aranyérméje volt. Különlegességét nemcsak rendkívüli mérete adja, hanem a tisztasága is: 1000 egységnyi tömegében 999,99 egységnyi a színarany. Az egyik oldalán II. Erzsébet brit uralkodó arcképe látható, a másik oldalán pedig három juharlevél. Innen származik a neve is: Big Maple Leaf, azaz nagy juharlevél. Mindöszsze öt ilyen érme készült az ottawai központú pénzverdében. A juharlevél-motívumot azért használják, mert Kanada nemzeti jelképe. 53 centiméter a színarany érme átmérője A tolvajok csak a hatalmas érmét vitték magukkal. A berlini rendőrség műkincsrablások feltárására szakosodott nyomozói még nem tudják, hogy miként cipelték el, egyelőre csak a létrát találták meg a városi gyorsvasút (S-Bahn) sínjei között. A Big Maple Leaf névértéke egymillió kanadai dollár, az arany világpiaci árfolyama alapján piaci értéke meghaladja a 3,7 millió eurót (1,1 milliárd forint). A rendőrség szerint előfordulhat, hogy a tolvajok megrendelésre, gyűjtő megbízásából dolgoztak, de valószínűbb, hogy beolvasztják az érmeritkaságot. Az érme intézményközi műkincskölcsönzés révén került Berlinbe, 2010-ben állították ki a Bode Múzeumban. A múzeum az érmegyűjteménye mellett főleg szoborgyűjteményéről híres, és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezetének világörökségi listáján szereplő Múzeumsziget része. MW Mostantól a tranzitzónákban kell megvárniuk a migránsoknak a bevándorlási hatóság döntését ügyükben. Mediaworks összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Életbe lép mától a megerősített jogi határzár, amelynek célja, hogy tisztázatlan státusú migránsok ne mozoghassanak szabadon az országban és az EU-ban, és ezzel csökkenjen a migráció biztonsági kockázata - tudatta a Belügyminisztérium. Az új szabályok szerint az ország belsejében elfogott illegális bevándorlókat visszakísérik a határhoz, ők is a tranzitzónában terjeszthetik elő kérelmüket. A menekültügyi eljárásokat a határon folytatják majd le, Magyarország területére csak 14 évesnél fiatalabb, család nélkül érkező gyermekek léphetnek, őket gyermekvédelmi intézményben helyezik el. Mindenki más a tranzitzónában várhatja meg a menedékkérelmi eljárás végét. Az, akinek ügyében végleges döntés született, el kell hogy hagyja a területet. A kibővített röszkei és a tompái tranzitzónába összesen 324 konténert telepítettek. A területet a rendőrség őrzi és üzemelteti, a hatósági feladatokat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal látja el. A tranzitzónába léptetés előtt az érkezőket átvizsgálják, anyanyelvükön vagy általuk értett más nyelven tájékoztatják őket jogaikról, kötelezettségeikről. Fekvőhelyet és ágyneműt, tisztasági csomagot, zárható tárolót és folyamatos melegvíz-szolgáltatást biztosítanak nekik. Hozzáférhetnek tömegtájékoztatási, távközlési eszközökhöz, külön helyiségben gyakorolhatják vallásukat, éjjel-nappal elérhetik az egészségügyi és a szociális ellátást. A felnőtteknek napi háromszori, a gyerekeknek napi ötszöri étkezést biztosítanak, a várandós és kisgyermekes anyák és a 14 évesnél fiatalabbak tejet és gyümölcsöt kapnak. Idén eddig vasárnap volt a legkisebb mozgás a déli határt védő kerítésnél. Csak egy bevándorló próbált meg illegálisan bejutni Magyarországra. A szigorításról szóló hírek a határ túloldalán futótűzként terjednek. Hétfőn is már csak néhány bevándorlót lehetett látni Szabadkán. A többség már visszafordult Belgrádba. Aki mégis a határ közelében maradt, azt mondja, már szinte lehetetlen átjutni a határon, ezért most tanácstalanok. Európa felé tovább özönlenek a migránsok. Olaszországban néhány óra alatt hét mentőakcióval összesen 1190 embert emelt ki a parti őrség a Földközitengerből, halászbárkákkal, gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Szicíliai-csatornán. Carmelo Zucchero cataniai főügyész, az olasz haditengerészet és a Frontex (az unió határellenőrzési ügynöksé-Kiszűrnék Soros György szervezeteit Itthon ötpárti egyeztetést kezdeményez a Fidesz-frakció a külföldről támogatott szervezetek átláthatósága érdekében - jelentette be Halász János, a képviselőcsoport szóvivője az Országgyűlésben. Úgy fogalmazott: ezek a szervezetek igazságtalanok, és nem a magyar emberek érdekeit, hanem a migránsok érdekeit képviselik. Hangsúlyozta: a Soros-szervezetek rengeteget keresnek a migránsbizniszen. Hollik István (KDNP) úgy vélekedett, Soros Györgynek az a célja, hogy Európába minél több migráns érkezzen, és olyan szervezeteket támogat, akik ezt az elképzelést segítenek megvalósítani. ge) a Greenme lap szerint azt gyanítja, hogy a civil szervezetek és az embercsempészek együttműködnek.Szeretnék kideríteni, hogy miért jött létre ilyen sok, a migránsok mentésével foglalkozó szervezet, honnan áll rendelkezésükre ennyi pénz. Átfésülik a szervezeteket, a tisztességesen működőket nem zaklatják. Feltételezik, hogy az embercsempészek tájékoztatják a szervezeteket az illegális bevándorlókkal teli hajók pontos helyéről. A migránsok már induláskor megkapják az instrukciókat arról, hogy hol találkozhatnak hajókkal. Októberben a segélykérések negyven százalékára civil szervezetek reagáltak. A líbiai partoknál ezeket a hajókat szinte taxiként használják a migránsok, mintha a civilek transzfert biztosítanának nekik Észak-Afrikából Dél-Olaszországba. Csak tavaly 181 ezer migráns érkezett a tengeren át Olaszországba, útközben ötzeren vesztették életüket. Aba Botond semmit sem tud mondani a korrupcióról BUDAPEST „Én nem kértem és nem is fogadtam el semmilyen korrupciós pénzt” - jelentette ki tegnap Aba Botond a metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport ülésén. A volt vezérigazgató az SZDSZ-MSZP-s városvezetés alatt, 1993 és 2006 között irányította Budapesti Közlekedési Vállalatot (BKV). Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), a munkacsoport vezetője számításai szerint Aba Botond vezérigazgatói időszakában a kifogásolt szabálytalan szerződések összege meghaladja a 141 milliárd forintot. Aba Botond az ülésen azt mondta: részben felelősnek érzi magát a kialakult helyzet miatt, de úgy fogalmazott: „baromi sok mindent megtettünk, lehet, nem eleget, de ezt akkor nem mondta senki, hogy ez így nem jó”. A metróprojekt legnagyobb hibáját abban látja, hogy mivel 2006 választási év volt, a határidők „irreálisan lerövidültek”. Aba Botond közölte: kapott „instrukciókat” közvetlenül Demszky Gábor akkori szabad demokrata főpolgármestertől, az ő közvetlen munkatársaitól és az ellenőrzési mérnök feladatait ellátó Eurometro Kft. egyik vezetőjétől 2006 tavaszától októberig. A BKV volt vezetője többektől is kapott instrukciókat Arra a kérdésre, hogy Demszky Gábor hazudott-e, amikor azt mondta, nem tudott arról, hogyan zajlott a metróprojekt, Aba Botond azt mondta: Demszky Gábor rendszeresen kapott információkat arról, hogyan áll a projekt. Korábban megírtuk: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján a 4-es metró beruházása Magyarország rendszerváltás utáni történelmének legnagyobb korrupciós botránya. A 452 milliárd forintos 4-esmetró-beruházás több mint kétharmada, a gyanú szerint 272 milliárd érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 167 milliárdot pedig elloptak. MW Ma lép életbe az új jogszabály Túlzó, hogy 50 ezer forintra büntetnek autósokat egyes szabályszegések miatt „Nem az üldözés és a pénzbeszedés a feladat” BUDAPEST Tarlós István, Budapest főpolgármestere tegnap reggel a TV2 Mokka című műsorában a térfigyelő kamerás büntetések ügyében problémának nevezte, hogy a közterület-felügyelők következetesen és a jelek szerint visszatérő módon szabálytalanul büntetnek. A közterület-felügyelő akkor büntethetne szabályosan, ha nemcsak a közterület-felügyeleti kamera felvételére támaszkodna, hanem a helyszínen lenne, és ott szabná ki a büntetést. A legtöbb esetben nem ez történik, hanem egy szobában ülve, a kamera felvétele alapján büntet, ez szabálytalan - fejtette ki. Tarlós István úgy fogalmazott: „Megpróbálok beavatkozni, amennyiben igaz az, hogy Budapest egy város, és minden kerületben én vagyok a főpolgármester.” A kerületi közterület-felügyeletek jelen pillanatban is még teljesen önállóak, és eléggé dezorganizáltan működnek - értékelte. „Az a véleményem, hogy a szellemiségüket is, és a helyzetüket is érdemes volna felülvizsgálni” - mond-Tarlós István módosítást javasol A helyszínen lehet szabályosan büntetni az autósokat Fotó: MW ta a főpolgármester, aki úgy érvelt: a közterület-felügyeletet nem arra találták ki, hogy az autósokat üldözve szabályos „pénzbehajtásnak látszó akciókat bonyolítson le”. A főpolgármester szólt arról is, régóta „rossz szemmel” nézi, hogy az óvodáknál és az iskoláknál reggel és délután megjelenek kerületi közterület-felügyelők, és „kényszerhelyzetben lévő” szülőket büntetnek. Tarlós István megjegyezte azt is, túlzónak tartja, hogy 50 ezer forintra büntetnek autósokat egyes szabályszegések miatt, ezért módosítást kezdeményez ez ügyben is. A rendőrségnél és a belügyminiszternél javasol módosítást a közterület-felügyelettel kapcsolatban - tette hozzá. Tarlós István azt mondta, hogy a lakossági elégedetlenség nagyon nagy mértékű ezekben az ügyekben. Nem az autósok üldözése és a pénzbeszedés az egyetlen feladata a közterület-felügyeleteknek - jelentette ki. Hozzátette: utánanéz annak, hogy a közterület-felügyelőknek van-e érdekeltségük minél több bírság beszedésében, mert ha igen, akkor azon változtatni kell. MW A szigorításról szóló hírek futótűzként terjedtek a határ túloldalán, alig lehetett migránst látni Fotó: MW
