Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-22 / 68. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. MÁRCIUS 22., SZERDA Jó hír: egyre kevesebb csecsemő hal meg MAGYARORSZÁG Minden ko­rábbinál alacsonyabb szintű a csecsemőhalandóság Magyar­­országon, a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) adatai sze­rint tavaly 3,9 ezrelék volt ez a mutatószám, ami igen jelen­tős eredmény. A szakemberek szerint e jó mutató megtartása és esetleges javítása a cél egy nemzeti stratégia mentén - hangzott el a témában tartott budapesti sajtótájékoztatón. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyó­gyászati Klinikájának igaz­gatója elmondta, ez az adat a 2015-ös adatokhoz képest 7, a 2013-as eredményekhez vi­szonyítva pedig 25 százalékos javulás. Ez a siker a csecsemő- és gyermekgyógyászok, a vé­dőnők és a szakdolgozók sike­re is, továbbá köszönhető az elmúlt években végrehajtott ötmilliárd forintos műszer­­beszerzésnek, amelynek ré­vén az ország 21 PIC-osztálya újult meg. Ajavuló mutató közelít az európai uniós átlaghoz Szabó Miklós, az egészség­­ügyi szakmai kollégium tago­zatvezetője arról beszélt, so­ha Magyarországon nem volt ilyen alacsony a csecsemőha­landósági mutató, már meg­közelíti az unió 3,6 ezrelékes átlagát. Elmondta, Magyaror­szágon minden tizedik újszü­lött koraszülöttként jön a vi­lágra. A koraszülöttséghez na­gyon összetett folyamat vezet, mindenesetre az édesanyák egészségi állapota, a magzatra káros életvitel (például alko­hol- és drogfogyasztás) vagy a szociális helyzet közrejátszik a koraszülésben. Kovács Tamás, a Magyar Gyermekorvosok Társaságá­nak főtitkára szerint a javuló eredmények megtartásához szükség van a koraszülések számának csökkentésére. Tá­mogatni kell a szoptatást és az anyatejjei táplálást. A kis súly­­lyal születetteket pedig mie­lőbb be kell vonni a korai fej­lesztésbe. Mint mondta, „nem elég, hogy a koraszülöttek túl­élnek, a cél, hogy egészsége­sen éljenek”. MW Az első magyar non-doktorok 2019-ben végeznek Megosztott a szakma A kormány szeretné be­vezetni az úgynevezett non-doktori rendszert, an­nak segítségével a diplo­más ápolók átvehetnének bizonyos feladatokat az or­vosoktól, és ezzel megköny­­nyíthetnék a munkájukat. A terv azonban komoly szak­mai vitát váltott ki az érin­tettek között. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A non-doktori rend­szer lényege az lenne, hogy egyes szakmákban az orvo­sok helyett az egyetemet vég­zett ápolók önállóan végezhet­nének bizonyos ellátásokat. A tervek szerint az első ma­gyar non-doktorok 2019-ben végezhetnek majd. A mesterfokozatú ápolók a tervek szerint az alapellátás­ban, a sürgősségi, az anesz­­teziológiai, az intenzív terá­piás és az idősellátó osztályo­kon, valamint a műtétek kö­rüli tevékenységek során kap­nának ilyen jogosítványo­kat. Tomcsányi János kardi­ológusprofesszor szkeptiku­san látja a majdnem dokto­rok szerepét - írja a Magyar Idők. Mint mondta: még egy orvosegyetemet végzett szak­embernek is hosszú időbe te­lik a pontos diagnózis felállí­tása, ezért van annyi felesleg vizsgálat. „Ebből a rendszer­ből csak több majdnem he­lyes diagnózis, majdnem meg­gyógyult beteg jöhet ki, sok­kal több vizsgálattal és sok­kal több pénzért” - nyilatkoz­ta. Hozzátette: nem gondolja helyes érvelésnek, hogy azért, mert máshol így csinálják, ez feltétlenül jó. Betegfókusz című blogjá­­ban az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kór­házszövetség elnökhelyettese úgy vélte: nem szabad elítélni ezt a kezdeményezést, mielőtt megláthatnánk, milyen rövid és hosszú távú hatása lesz a magyar egészségügyre. Ficzere Andrea rámuta­tott: Nyugaton bevett szokás, hogy a beteg először az ápoló­val vagy az asszisztenssel ta­lálkozik, és mindent, ami nem szükségszerűen orvosi fel­adat, ő lát el, hogy az orvos va­Nem operálni fog a diplomás ápoló, de egy sor feladatot át tud venni az orvostól Fotó: Bús Csaba lóban csak az orvosi tevékeny­séggel foglalkozhasson. De ké­telyeinek is hangot adott. Mint írta: az elképzelés valószínű­leg csak akkor fog működni, ha sokkal több fiatalt sikerül megnyerni az egészségügy­nek, és akkor összességében MOK: Hiányzik évi Éger István, a Magyar Orvo­si Kamara (MOK) elnöke még nem kapott választ a minisz­terelnöktől arra a levélre, ame­lyet az orvosok béremelésé­vel és garantált bérminimumá­val kapcsolatban írt - mondta az elnök a Világgazdaságnak. több - különböző képzettség­gel rendelkező - ápoló dolgo­zik majd az intézményekben. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy látja: éppen egy világos előme­neteli és az ahhoz rendelt bér­hétszázmilliárd „Magyarországon évről évre, minimum 600-700 milliárd fo­rinttal kevesebbet, GDP-ará­­nyosan 2 százalékkal keveseb­bet költenek a gyógyításra a V4-országok átlagánál. És még nagyobb a lemaradás az EU-át­­laghoz képest” - véli Éger. rendszer az, amivel motiválni lehet az egészségügyben. Dip­lomával jelenleg 205 ezer fo­rint a kezdő bruttó alapbér, 25- 30 éves munkatapasztalattal - pótlékokkal, illetményekkel együtt - pedig havi 300 ezer forintot vihet haza egy ápoló. Éger István Fotó: MW Évről évre többen kapnak életmentő szervet Magyarországon rendkívül jól működik a szervkoordináció, és örömteli, hogy évről évre növekszik azok száma, akik életmentő szervhez jutnak - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán ál­lamtitkár az Országos Vérellátó Szolgálat keretein belül műkö­dő Szervkoordinációs Iroda lét­rehozásának tizedik évforduló­ján tartott konferencián. A transzplantációkhoz elenged­hetetlen a szervkoordinációs rendszer működtetése - hang­súlyozta. Fontos, hogy minden­ki kellően tájékozott legyen a szervadományozás fontosságá­val, hiszen ezzel még több em­bernek lehet segíteni - mond­ta. Mihály Sándor, a Szervkoor­dinációs Iroda igazgatója ar­ról beszélt, hogy az iroda folya­matosan fogadja a potenciá­lis szervdonori jelentéseket a magyarországi kórházakból. Tíz év alatt 1590 elhunyt do­norból 4552 szervet vettek ki, ez 4006 átültetésre adott lehe­tőséget, miközben 5440 új be­teg került fel a transzplantá­ciós várólistára. Az igazgató elmondta, tavaly 553 szervkivétel és 34 élő do­­noros szervkivétel történt, to­vábbá 505 szervátültetést vé­geztek az országban. Felmérés: Botka esélyesebb Gyurcsánynál MAGYARORSZÁG Négyszer any­­nyian vannak, akik szerint Botka Lászlóval, az MSZP kor­mányfőjelöltjével (44 száza­lék) nagyobb esély van arra, hogy leváltsák az Orbán-kor­­mányt, mint ahányan Gyur­­csány Ferenccel, a DK elnö­kével (11 százalék) látják ezt megvalósíthatónak - áll a Zá­­vecz Research reprezentatív felmérésében. A DK támogatói inkább a sa­ját elnökük erejében hisznek, 59-31 arányban. Egyértelmű a szocialista szimpatizánsok véleménye is: 63 százalékuk Botkában látja az ellenzék győzelmi lehetőségét, igaz, vi­szonylag sokan, 27 százalék­nyian inkább Gyurcsánnyal tudják azt elképzelni. Az emberek fele úgy érzéke­li, hogy 2010 óta a magyar tár­sadalomban nem csökkentek a Gyurcsánnyal szembeni el­lenérzések, háromtizedük vi­szont azt tapasztalja, hogy ja­vult a megítélése. MW Öngyilkos akart lenni az ámokfutó BUDAPEST „Fél évvel ezelőtt az egyik éjszaka a pszichiátriá­ra vitték, öngyilkos akart len­ni, és megpróbálta felvágni az ereit, de a segítség időben ér­kezett” - nyilatkozta Blikk­nek a Szentendrei úti halálos baleset okozójáról, 0. Á.-ról egy nő, aki korábban nagyon jóban volt a férfival. A Főváro­si Főügyészség előzetesbe he­lyezte a vétkes, ittasan veze­tő sofőrt, aki 130 kilométeres sebességgel belehajtott egy pi­ros lámpánál várakozó autó­ba a III. kerületi Szentendrei úton. E járműben két fiatal fér­fi halt meg, egyikük a 21 éves Janza Richárd ifjúsági világ­bajnok kajakazó volt, a szí­nésznő Janza Kata unokaöcs­­cse. A másik áldozat D. Bálint, édesapja azt mondta róla, „ve­szélyesen vezetett, mindig fe­szegette a határait, a sors gú­nyos fintora, hogy szombat éj­jel vétlenként halt meg autó­balesetben”. MW Hargita megye önkormányzata kezdeményezte a Csíki Sör melletti magyar kormányzati kiállást Nem vonják vissza, de változhat a lex Heineken BUDAPEST Lázár János Minisz­terelnökséget vezető minisz­ter és Semjén Zsolt miniszter­elnök-helyettes is cáfolta teg­nap, hogy a kormány vissza­vonná a lex Heineken néven ismertté vált törvényjavasla­tot. Semjén leszögezte: a ja­vaslat erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. Az ezt bíráló ellenzéknek azt üzente: az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügy­ben a magyar ügy mellé állna. A Csíki Sör megvédése alap­vetően nemzeti ügy, nem gaz­dasági - jelentette ki Semjén Zsolt. Emlékeztetett rá, a ja­vaslat nem a kormánytól, ha­Irritáló a vörös csillag Fotó: MW nem a Hargita megyei önkor­mányzattól indult. A kabinet a székelység és Hargita me­gye mögött áll, s ezt fejezte ki, amikor Borboly Csaba elnök megkeresése után megfogal­mazta javaslatát. Semjén sze­rint a balliberális oldalon ma­gától értetődően az önkény­uralmi jelképekkel szemben kellene állást foglalni. Ha ér­heti a kormányt kritika, akkor csak annyiban, hogy már a til­tott önkényuralmi jelképek­ről szóló törvény megszületé­sekor kellett volna megállapí­tani a tiltást a kereskedelmi termékek esetében is - mond­ta Semjén. Szerinte azt nem megengedhető, hogy egy mul­ti gátlástalanul eltiporjon egy kis manufaktúrát. Szávay István jobbikos kép­viselő kedden a parlamentben arról beszélt, hogy a szocialis­ták a vörös csillagot, egy aljas, gyilkos eszme jel­képét védték a Heineken-üggyel összefüggő, ön­kényuralmi jel­képekkel kapcso­latos törvénymódosítás vitájá­ban. Az MSZP szó nélkül tűrte, amikor párttagjuk, Havas Szó­fia az 1956-os forradalmat gya­­lázta. Szerinte a Fidesz-KDNP is adós a múlttal való szembe­nézéssel, és eddig csak félmeg­oldásokat valósított meg. Rétvári Bence parlamenti ál­lamtitkár szerint fontos euró­pai szinten is fellépni a kettős mérce ellen, azaz hogy az egyes diktatúrák által elkövetett bűn­­cselekményeket nem tartják egyformán jogsértőnek. Hozzá­tette: ezért lett ma­gyar kezdeménye­zésre augusztus 23. a kommunista diktatúra áldo­zatainak emléknapja. Több helyen is módosításra szorul az önkényuralmi jelké­pek kereskedelmi célú hasz­nálatának tilalmáról szóló törvényjavaslat - mondta Ko­sa Lajos, a Fidesz frakcióveze­tője kedden. A sajtóhírekkel ellentétben a képviselőcso­portban nem született olyan döntés, hogy „ejtenék” a javas­latot. Azt azonban megerősí­tette, hogy - noha a kereske­delmi használati tilalommal egyetértenek - a szövegről vi­ta van a Fideszben. Azt mond­ta, nem akarnak olyan szabá­lyozást hozni, amely Magyar­­országot komoly pénzbünte­téssel járó perekkel fenyeget­né, és olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal” fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen már­kákat forgalmaznak. MW Kosa: vita van róla a Fi­deszben is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents