Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-21 / 67. szám
2017. MÁRCIUS 21., KEDD BELFÖLD-GAZDASÁG y Varga Mihály: Felgyorsítjuk a gazdaságfehérítési programot Hamarosan újabb vállalkozásokat kötnek be a NAV-hoz Fotó: Lénárt Márton Nem Semmilyen új adó kialakításán nem dolgozik és nem is tervez semmilyen vagyonadót a kormány - jelentette ki Varga Mihály a Magyar Időknek adott interjújában. Inkább a feketegazdaság kifehérítési programjával folytatják az állami bevételek növelését. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Megdöbbentő, hogy bár majdnem egy év még hátravan a választásokig, a szocialisták már most adóemelésen gondolkodnak - így kommentálta a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy az MSZP vagyonadót vezetne be, ha 2018-ban hatalomra kerülne. Az 'MSZP vagyonadós programjáról a párt miniszterelnök-aspiránsa, Botka László beszélt a napokban. Az így nyert pénzeket a szegényebbek támogatására fordítanák. Még egy sarc már adózott jövedelemre? A miniszter leszögezte: helytelen megsarcolni azokat, akik adózott jövedelemből vesznek otthont a családjuknak. A kormány semmiféle új adó bevezetését nem tervezi. „Az állami bevételeket a tehernövelés helyett úgy garantáljuk, hogy visszaszorítjuk a. feketegazdaságot, vagyis megpróbáljuk minden érintettől beszedni az előírt adót” - mondta a tárcavezető. A szaktárca már dolgozik az újabb intézkedésen, így a cégek számlázását is bekötik majd az adóhivatalhoz. Ezt a célt szolgálta korábban az online pénztárgépek rendszerbe állítása és a közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus adóhivatali szisztéma elindítása: az intézkedések az elmúlt két évben két-háromszázmilliárd forintnyi többletbevételt hoztak. A digitalizáció révén hamarosan újabb elemmel bővül a NAV feketegazdaság elleni eszköztára. Munkahelyteremtés, adócsökkentés „Idén felgyorsítjuk azt a munkát, amely az online számlázás bevezetéséhez szükséges, így a jövőben a vállalkozások legfontosabb pénzügyi adatait is láthatja majd az adóhatóság” - mondta Varga Mihály. Szavait nyomatékosítva úgy fogalmazott: nem tartja erkölcsös és észszerű gondolatnak újabb közteherrel sarcolni azokat, akik legális, adózott jövedelemből vásároltak például otthont maguknak vagy a családjuknak. „Bármilyen új vagyonadó ötletét nem lehet támogatni a mai viszonyok között” - húzta alá. A miniszter a középosztály szélesítéséről is ejtett néhány szót. Úgy véli, ha hasonló nívón szeretnénk élni, mint Nyugat-Európa egyes népei, akkor a következő években Magyarországon jobb minőségű munkára, nagy hozzáadott értékre és versenyképes gazdaságra van szükség. Ezt munkahelyteremtéssel és az adók csökkentésével támogathatja a mindenkori kormány. Ám a segélyezés - el-A béralku eredménye Nagyon komoly mértékben, 10 százalékkal nőttek a keresetek januárban az egy évvel korábbihoz képest, ami mutatja, hogy a tavaly megkötött bérnövekedési és adócsökkentési megállapodásnak már januárban jelentős hatása volt - mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn. Varga Mihály a KSH friss adataira reagálva hozzátette: a nettó keresetek már több mint 4 éve töretlenül nőnek. Kitért arra is, hogy az alkalmazottak létszáma 102 ezerrel, ezen belül a versenyszférában 87 ezerrel emelkedett januárban az egy évvel korábbihoz képest, ilyen mértékű emelkedésre nem volt példa 2001, az adatszolgáltatás kezdete óta. Örömteli, hogy az új munkahelyek elsősorban a versenyszférában jöttek létre, a közszféra létszáma csökkent - jegyezte meg. A kiskereskedelmi szektort érintő törvénymódosítási kezdeményezésről kérdésre válaszolva elmondta: április végéig van lehetőség döntéseket hozni az ügyben, hogy május elején a parlament elé lehessen terjeszteni a törvénymódosítást. lenzéki ígéretekben szereplő - előtérbe helyezése, a teljesítménytől és a szociális helyzettől független állami támogatások kifizetése ezzel csak ellentétes hatást válthatna ki. Az utóbbi időszak adóbevételi adatainak fényében egyébként korántsem tűnik csekélynek az a háromszázmilliárdos tétel, amelyet az MSZP a vagyonadóból szeretne évente beszedni. Érdemes felidézni: például tavaly 1700 milliárd forint folyt be személyi jövedelemadó címén a közkasszába, az új szocialista közteher tehát a 4,5 millió polgár által lerótt éves összeg hatodát tenné ki. Megemlíthető az is, hogy a cégek a múlt évben hétszázmilliárd forintot róttak le társasági adóként, a tervezett ellenzéki adó ennek majdnem a fele volna. „Fizessenek a gazdagok” - de ki számít annak? Az MSZP vagyonadós programjáról - régről ismerős a .fizessenek a gazdagok" szlogen - a párt miniszterelnök-aspiránsa. Botka László beszélt. Közlése szerint ha hatalomra jutnának, akkor az új adóval évente 300 milliárd forintot szednének be a szocialisták által gazdagoknak minősített személyektől, az így elvont pénzeket pedig a szegényebbek támogatására fordítanák. Vélhetőleg bizonyos ingatlanokra, vagyontárgyakra és fizetésekre vetnék ki az új terhet (egymilliós fizetés, tízmilliós autó stb.). A vagyonadóból nagyjából anynyit szedne be az MSZP, mint amennyit tavaly a dohányosok befizettek a cigaretta és más dohánytermékek után felszámított jövedéki adóból. Utóbbi tétel ugyanis megközelítette a háromszázmilliárd forintot. Az pedig különösen érdekes színben tünteti fel a baloldali terveket, hogy idén nagyjából hetvenmilliárd forintos befizetés lehet bankadó címén a költségvetésbe. Ennél négyszer többet venne ki a társadalom zsebéből az MSZP vagyonadója. Sérelmezi a bérét félezer / ■// // vedono MAGYARORSZÁG Székely László ombudsman a hozzá beérkezett beadványok alapján tájékoztatást kért az emberi erőforrások miniszterétől arról, hogy tervezik-e jogszabály-módosítással vagy egyéb módon rendezni az alapellátásban dolgozó védőnők helyzetét, előmenetelét, juttatásait, esetleg az egészségügyi bértábla szabályait erre a körre is kiterjesztve. A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, valamint csaknem ötszáz védőnő fordult beadvánnyal az alapvető jogok biztosához, mert sérelmezik a bérük megállapításának módját. Az egyesület elnöke szerint ugyanis a hatályos jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az alapellátáshoz sorolt védőnők a szakellátásban dolgozók számára megállapított bértábla hatálya alá tartozzanak, így a jövedelmük lényegesen kevesebb, mint a szakellátásban dolgozóké. MW Finisben száz termék vizsgálata BUDAPEST Várhatóan a jövő héten lesz eredménye annak a 100 termékre kiterjedő vizsgálatnak, amelyben a Magyarországon, Ausztriában és több nyugat-európai országban forgalmazott azonos élelmiszerek minőségét, a „silány termékeket” ellenőrzik - közölte tegnap az agrártárca államtitkára a parlament gazdasági bizottságában. Zsigó Róbert felháborítónak nevezte, hogy a nagy gyártók kettős mércét alkalmazzanak a nyugati és a kelet-közép-európai emberek számára forgalmazott élelmiszerek minőségénél. A február 20-a óta tartó átfogó vizsgálatban érintett termékek közé tartoznak a fűszerek, alkoholos, alkoholmentes italok, konzervek, fagyasztott termékek, édességek, tejtermékek. Részben labor-, részben jelölési vizsgálat zajlik, és az árakat is összehasonlítják majd. MW A házak zöme nem kapott megfelelő szigetelést Pocsékba fűtjük a lakást Kétszer annyi gyerek üdülhet MAGYARORSZÁG Az EU-átlagnál 19 százalékkal több hőenergiát fogyasztanak a magyar lakások, pedig megfelelő szigeteléssel a fűtésszámla fele megspórolható lenne - áll a Természetvédelmi Világalap (WWF) tanulmányában. Az ország energiafelhasználásának 40 százalékát az épületek használják el, az ingatlanok fogyasztásának háromnegyedét pedig a fűtés teszi ki. A lakásállomány nem felel meg az elvárható hőtechnikai követelményeknek, miután a fajlagos energiafogyasztásuk évente meghaladja a 300 kilowattórát négyzetméterenként. Egy bécsi otthon energiafogyasztása feleakkora Fotó: MW A lakásállomány csaknem kétharmadát kitevő 2,85 millió családi házból 2,5 millió pedig egyáltalán nem kapott szigetelést. Kiderült az is, hogy egy bécsi otthon energiafogyasztása feleakkora, mint egy budapesti lakásé. ló szigeteléssel 35-40 százalékos, vagy akár 60-65 százalékos energiamegtakarítás is elérhető télen. Nyáron pedig 5-7 fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete. Ezáltal a fűtésre fordított költség felét is meg lehet spórolni, nyáron pedig csak extrém esetben kellene használni a klímaberendezéseket. MW MAGYARORSZÁG A felújítások és korszerűsítések, a tervezett fejlesztések eredményeként kétszer annyi gyerek üdülhet majd a zánkai és fonyódligeti Erzsébet-táborban, mint eddig - közölte Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára tegnap az Ml-en. Az Erzsébet-táborok fejlesztése keretében három év alatt, 2019-ig 26 milliárd forintot fordítanak a táborokra. Még az idén egymilliárdot kőkénének a zánkai és a fonyódligeti helyszínek fejlesztésére. Ez az összeg jövőre 8,55 milliárdra, 2019-ben 16,5 milliárdra nőne. Az Erzsébet-táborok célja, hogy olyan gyerekek is eljussanak a Balatonhoz, akiknek erre nem lenne lehetőségük. A szülőknek is nagy segítség, hogy nyáron egy hétre jelképes öszszegért megoldott a gyermek felügyelete. Fontos cél, hogy a nyári táborokkal az év közbeni tanórákat is kiegészítsék, például idegen nyelvi, közlekedéssel kapcsolatos, természettudományi ismeretekkel is gazdagodjanak a táborokban a gyerekek - mondta Rétvári. MW 26 milliárd az Erzsébettáborokra
