Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-20 / 66. szám

2017. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ A szülőnek is nehéz megélni a serdülő útkeresését Kell a fejlődéshez az életkori krízis MEGYEI KORKÉP A határok feszegetése ebben az életszakaszban természetes Fotó: Shutterstock Nincs válasz Vida Tünde tolnai.nepujsagmediaworks.hu Az ember újra és újra felteszi a kér­dést: hogyan tör­ténhetett meg? K ét év sem telt el első találkozásunk óta. Cikket írtam ró­la. Gyógykezelésére gyűjtöttek a paksi lovasok, mert hí­rét vették a betegségnek és annak is, hogy szereti a lo­vakat. Talpraesett volt, okos, ügyes és kevesebb, mint tízéves. Hihetetlen és megfoghatatlan volt, hogy ez az életvidám, cser­­fes kislány halálos kórral küzd. Nem panaszkodott. A szülei sem, csak mindenki tette a dolgát. A diagnózis megszületé­se óta kis szünetektől eltekintve az idejét kórházban töltöt­te. Eközben szimbólummá vált. Nemcsak azért, mert ő lett a Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért és Betegekért Közhasz­nú Alapítvány egyik arca és plakátokról köszönt vissza ránk. Hanem azért is, mert ideoló­giai, vallási, pártpolitikai né­zettől függetlenül mindenkit egy ügy mellé állított Pakson: A családja megsegítésére szer­vezett akciók egymást érték. Közben csontvelő donort ke­restek neki, transzplantáción esett át. Mindenki úgy hitte, ezzel vége. Már csak száz nap... Addig is csupán az a kérdés, hogy a karácsonyt itthon tölthe­­tik-e, mikor simogathatja meg kedvenc cicáját, akit a nagyma­mához kellett száműzni, hogy ne veszélyeztesse az egészsé­gét. Szinte az újévvel együtt jött a száznapos vizsgálat eredmé­nye: kiújult a leukémia, néhány héttel később a megmásítha­tatlan, visszavonhatatlan orvosi kinyilatkoztatás: nincs több esély. Újabb két hét telt el s a rengeteg tervet, álmot dédelgető kicsi lány szíve megszűnt dobogni. Mi pedig itt maradtunk a megválaszolhatatlan kérdéssel: ez hogy történhetett meg. Okosmerok paksi középületekben Sokszor a serdülőkort épp olyan nehéz a szülőknek megélnie, mint magának a tinédzsernek. De mi képes ilyenkor befolyásolni énké­pük? Hiányoznak-e napja­inkban a kortárs közössé­gek? Ezen kérdések megvá­laszolásában Heilmann Ág­nes, a Tolna Megyei Pedagó­giai Szakszolgálat pszicho­lógus munkatársa volt se­gítségünkre. Kvanduk Bence bencekvanduk@mediaworks.hu TOLNA MEGYE - A kamaszkor a felnőtté válás legkritikusabb időszaka. Mind a testi, mind a lelki folyamatok szempont­jából több változás történik. Többek közt a saját testhez va­ló viszony megváltozik, elkez­dődik a leválás a családról, és nem utolsósorban ekkor törté­nik az autonómia kialakítása. A kamaszkor fő feladata az érett személyiség kialakítá­sa. A serdülőkorban a szülők­höz való kapcsolat megválto­zik, és a kortárs kapcsolatok kerülnek előtérbe. Az érzelmi kötődések ekkor nem a szü­lőkre, hanem a kortársak fe­lé irányulnak, és ők lesznek az irányadók az énkép kiala­kulása szempontjából. Ez egy teljesen normális fejlődési mo­tívum, melyet gyakran a szü­lők is nehezen viselnek. Számos jelenség belefér a normalitás kereteibe- Azt a kijelentését, hogy egy fiatal negatív irányban fejlődik óvatosan kell kezel­ni, ugyanis számos jelenség belefér a normalitás keretei­be, még ha azt szülőként vagy felnőttként ijesztő és nehéz el­fogadni. A lázadás, a határok feszegetése, a hirtelen változó hangulat, a szexuális fantázi­ák kibővülése mind az iden­titáskeresés és -kialakítás ré­sze. Ezek a magatartásformák önmagában nem jelentenek problémát, csak ha valamely szélsőségben hosszabb időre megreked az egyén. Ennek fel­ismerésében a közvetlen kör­nyezet fontos szerepet játszik. A serdülőkor egy olyan idő­szak, amely számos sorsdöntő eseményt foglal magában: le­válás a szülőktől, első komoly párkapcsolat kialakítása, pá­lyaválasztás. Ezek jelentősen megterhelik az egyén - még kialakulatlan - megküzdő ké­pességét. Ha ebben a szenzi­­tív időszakban egyéb lelki tra­uma, veszteség történik, elő­fordulhat pszichopatológia ki­alakulása. Ezek közül leggya­koribbak: szorongásos és de­pressziós tünetek, deviáns vi­selkedés, szerhasználat, ma­gatartászavarok (szökés, csa­vargás), testkép- és evésza­var. Ilyen esetekben érdemes szakember segítségét kérni. Ha nincs életkori krízis, nincs fejlődés sem- Minden életút több szaka­szon halad keresztül, és min­den életkori szakasznak, az első életévtől egészen idősko­i— j . rig megvannak a maga jelleg­zetességei. A serdülőkornál természetes életkori krízis az identitás kialakítása vagy sze­­repkonfúzjó létrejötte, azaz: az egyén egyfajta személyes identitást alakít ki a társas csoport részeként, vagy pedig összezavarodik abban a tekin­tetben, hogy ki ő, mit akar az életben, és stagnálásba kerül. Amennyiben az identitás ki­alakítása sikeresen megtörté­nik, máris a következő fejlődé­si szakaszba érünk, és ekkor egy újabb természetes életko­ri krízis merül fel. A krízisek szükséges velejá­rói életünknek, a pozitív irá­nyú fejlődést szolgálják. Fon­tos tudni, hogy minden élet­kori szakaszban feltesszük a kérdést: ki vagyok én és ho­vá tartok az életben? Ahhoz, hogy az egyén az egyik élet­kori ciklusból sikeresen át­váltson a következőbe, bizo­nyos kríziseken szükséges át­esnie. Ha valamelyik szakasz­ban elakadás történik, akkor az nemcsak aktuálisan, de ké­sőbbi életünk során is negatív következményekkel járhat. PAKS Tizenegy paksi középü­let okos méréséről egyeztetett Krakkóban a Paksi Önkor­mányzat és a Pécsi Tudomány­­egyetem egy hat közép-euró­pai ország részvételével ren­dezett konferencián a TOGET­HER nevű projektben, amelyet az Európai Unió Central Euro­pe programja támogat. A pak­si önkormányzat feladatainak meg­valósítását a Pécsi Tudományegyetem segíti. A 2016 júni­usában indult há­roméves projekt célja az energiafo­gyasztás csökken­tésével hozzájárul­ni a klímaváltozás mérséklé­séhez. Mivel a legnagyobb ener­giamegtakarítás az épületállo­mány energiahatékonyságának növelésével érhető el, a partne­rek a középületek fogyasztásá­nak csökkentésére fókuszál­nak. Első lépésben fontos rész­letesen megismerni az épületek energiafogyasztását, ezért Pak­son 11 épület villamos energia, gáz- és távhő fogyasztását mé­ri majd az önkormányzat okos mérők segítségével, amelyek fo­lyamatosan - általában 15 per­ces gyakorisággal - rögzítik a fogyasztási adatokat. így feltárhatók azok az idő­szakok, helyiségek és eszkö­zök, ahol a fogyasz­tást csökkenteni kell. Második lépés­ben képzést szervez­nek, ahol az épüle­tek fenntartói és al­kalmazottai megis­merkedhetnek a fo­gyasztáscsökken­tési módszerekkel, így a világítás LED-es korsze­rűsítésével, épületinformati­kai rendszerek bevezetésével, a munkakörnyezet hőmérsék­letének szabályozásával. Nem­zetközi statisztikák szerint pusztán a fogyasztás pillanat­nyi értékének ismeretével már 5-10 százalék közti megtaka­rítás érhető el. Vida T. Gond, ha csak online tart kapcsolatot A közösségi oldalak hatása ön­magában nem is lenne prob­léma, hisz az ember természe­téből fakadóan társas lény, és ösztönösen keresi a csoporthoz tartozás lehetőségét. A prob­léma akkor lép fel, ha ezt az igényt csak az online tér segít­ségével tudja fenntartani. A vir­tuális térben hangulatjelek és szimbólumok sokasága özön­­lik ránk, mégis olyan alap mo­tívumok nincsenek meg, mint a szemkontaktus, az arckifeje­zés, az érintés, vagy épp a má­sik illata. Ezek elengedhetetle­nek a kapcsolatok kialakításá­ban, fenntartásában, valamint az énkép formálásában. Gon­doljunk csak bele, honnan tud­nám, mit gondol rólam a má­sik, ha a fentebb felsorolt té­nyezőket nem is látja, nem érzi? Ezáltal a virtuális én és a valós én között egy olyan sza­kadék keletkezhet, amely hát­ráltatja az egyén egészséges személyiségfejlődését. A tervek sze­rint májusban szerelik fel a mérőket az épületekre A rejtvénymelléklet nagy siker - derült ki az első ízben meghirdetett olvasótalálkozón Hűséges előfizetőink kitartanak lapunk mellett SZEKSZÁRD Örülnek a változ­tatásoknak és a jövőben is ki­tartanak lapunk mellett azok az olvasók, akik eljöttek a Tol­nai Népújság első ízben meg­szervezett olvasó-találkozó­jára. A Pszichodiagnosztikai Központban megtartott ese­ményen Finta Viktor főszer­kesztő beszélt a lapnál rész­ben már bekövetkezett vál­tozásokról, arról, hogy már­cius tizenhatodikától kezd­ve minden nap 16 oldalon je­lenik meg a Tolnai Népújság, így sokkal több helyi tarta­lommal találkozhatnak az ol­vasók, és a közeljövő újításai­ról is szót ejtett. A megyeszék­helyen lakó József több mint húsz éve előfizetője lapunk­nak. „Még a szüleim fizették elő az újságot, rajtam maradt, de nem volt szívem lemondani és nem bántam meg” - fogal­mazott, hozzátéve, hogy külö­nösen örül a mostani, kibőví­tett rejtvénymellékletnek. Finta Viktor kiemelte, hogy a Tolnai Népújság egyike azon megyei lapoknak, amely nem veszített jelentősen előfizetőt, sőt voltak olyan hónapok, ami­kor még növekedett is az el­adott példányszám. „Nem egy­szerű feladat megtartani az ol­vasókat az internet világában, akkor, amikor egy-egy hír pil-Finta Viktor főszerkesztő és Lóczi Szidónia irodavezető Fotó: M. D. lanatok alatt eljut bárkihez, de a Tolnai Népújságnál va­lamennyi kollégám azon fog dolgozni, hogy a reggeli kávé a jövőben is elképzelhetetlen legyen a lap nélkül” - emelte ki a főszerkesztő. A Decsről érkezett Katalin azt kérte, hogy a jövőben is az emberek mindennapjai, az örömei, a gondjai legyenek a legfontosabbak a lap számá­ra, mert ők akkor olvassák a legszívesebben, ha róluk ír a lap, ha olyan cikkek kapnak helyet az újságban, amelyek beszédtémát adnak egy-egy falunak, egy-egy közösség­nek. R. G. Szívesen jönnek A mostani olvasótalálko­zót a jövőben újabbak kö­vetik majd - emelte ki Fin­ta Viktor az esemény végez­tével, hiszen a szerkesztő­ség a jövőben is kíváncsi lesz a lap olvasóinak a véle­ményére. Mindazok, akik el­jöttek a Pszichodiagnoszti­kai Központba - a vendéglá­tást ezúton is köszönjük Ki­­tanics Márknak - az első ta­lálkozóra. a Tolnai Népújság legújabb és a korábbi évek­ben megjelent szakácsköny­veit kapták ajándékba.

Next

/
Thumbnails
Contents