Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-18 / 65. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. MÁRCIUS 18., SZOMBAT Nem vehetik el a családi pótlékot a magyaroktól BUDAPEST Nem járul hozzá az Európai Bizottság ahhoz, hogy az osztrák családi pótlék őszszegét csökkentsék, mert a kedvezményezett gyerek egy alacsonyabb árszintű országban, például Magyarországon él - jelentette ki Marianne Thyssen, a bizottság illetékes tagja, miután találkozott Varga Mihály gazdasági miniszterrel. A családi pótlék csökkentése még a Brexitről döntő népszavazás előtt a Londonnal kötött megállapodásban szerepelt, ám nem lépett hatályba. Marianne Thyssen elmondta, az osztrákokon kívül a németek is szeretnék ezt kiharcolni. Ám szerinte az a fair gyakorlat, hogy ha valaki egy adott országban fizet adót és járulékokat, annak az országnak a polgárait megillető szociális juttatások járnak neki is. Ha egy ország mégis meglépné az ellenkezőjét, Brüszszel eljárást indítana - mondta el Marianne Thyssen. MW Vége: leadják a baszkok a fegyvert MADRID A baszk elnök tegnap megerősítette, a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet átadja teljes, eddig rejtegetett fegyverarzenálját a hatóságoknak. Inigo Urkullu azután beszélt erről, miután a Le Monde-ban megjelent, hogy a lefegyverzés április 8-án valósul meg. Az újság Jean-Noel Etcheverry baszk vezetőre hivatkozott, akit decemberben a franciák letartóztattak egy, az ETA fegyvereinek lefoglalására irányuló akcióban. MTI Húsz újabb F-16-os vadászbombázót vesznek Óriási haderőfejlesztésbe kezdtek a románok Haderőfejlesztés kezdődik Romániában, 2026-ig legalább egymillió eurót fordítanak különféle programokra. Az év végéig öszszeáll a 12 darabos vadászbombáztó flotta, és még az idén döntenek további húsz F-16-os megvásárlásáról. A román pilóták megszerezték a jogosultságot arra, hogy a levegőben tankoljanak. Mediaworks összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUKAREST Több mint egymilliárd eurót fordít Románia haderőfejlesztésre a következő 10- 15 évben - jelentette be Gabriel Le§ román védelmi miniszter az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában. Mint mondta, a 2026-ig tartó időszak haderőfejlesztési stratégiája, amit a legfelső védelmi tanács is jóváhagyott, több különálló beszerzési programot foglal magába. „A haderőfejlesztési programok óriási befektetéseket feltételeznek, ezek egy része a következő 10-15 évben meghaladja majd az egymilliárd eurót” - közölte. A programok többsége több évig tart, de nem lehet mindegyiknek a kivitelezésével olyan ütemben haladni, ahogy szeretnének. Egyelőre a közbeszerzésre való előkészítés szakaszánál tartanak - mondta a miniszter, és a szaktárca azon van, hogy a haderőfejlesztésre szánt költségvetés egy részét visszaforgassa a román védelmi iparba. Gabriel Le§ hozzáfűzte: nem lene logikus, hogy rengeteg pénzért külföldön szerezzék be az eszközöket. Azt sem tervezik, hogy kiválaszszanak például egy hajógyárat, vagy azt javasolják, hogy ezt vagy azt máshol gyártsák. Ehelyett bármely külföldi - lehetőleg NATO- vagy EU-tagországból származó - vállalatnak megadják a lehetőséget arra, hogy Romániában helyi cégekkel társuljon, és valamelyik ottani üzemben gyártsák le a szükséges terméket - tette hozzá a védelmi miniszter. Újabb húsz F-16-os vadászbombázó vásárlását tervezi a román védelmi tárca - tudta meg a Jetfly portál. A minisztérium vezetője a napokban azt nyilatkozta, hogy terveik szerint még idén döntenek az F-16-osok beszerzéséről. A határozatot már jóváhagyta a bukaresti parlament és a legfelső védelmi tanács. Az újabb vadászgépek megvásárlásáról azután döntöttek, hogy a napokban kiderült, 2 százalékkal emelkedik a védelmi költségvetés Romániában. A légierő mostanáig kilenc F-6-ost vett át, és 2017 végéig teljessé válik a korábban megrendelt 12 darabos flotta. Ezt egészítenék ki a 20 további F-16-ossal, melyeket elképzeléseik szerint az Egye-Tudta-e? Tavaly szeptemberben a román védelmi minisztérium 82,5 millió euró értékben írt ki beszerzési pályázatot páncélozott, négykerék-meghajtású, legfeljebb 7,5 tonnás össztömegű, négy fő szállítására képes gépjárművekre. sült Államoktól vásárolnának meg. Mint ismert, 2013-ban az Egyesült Államok jóváhagyásával Románia 12 darab lóAM/BM Fighting Falcont vásárolt a portugál légierő gépeiből. A szerződés magába foglalta egyebek mellett kilenc pilóta és 75 műszaki kiképzését, az infrastruktúra kiépítését, illetve a fegyverek vásárlását is. Az első hat gépet tavaly szeptemberben, további hármat pedig decemberben vettek át. Az eddig leszállított kilenc vadászgép a Fete§ti légi bázis állományába került. Néhány hónappal azután, hogy az első vadászbombázók megérkeztek Romániába, az Amerikai Egyesült Államok légierejéhez tartozó Stratotarker egység segítségével a román pilóták öt napon át gyakorolták a levegőben való üzemanyag-felvételt egy Boeing KC-135R repülőgépből. A tréningen a román pilóták megszerezték a jogosultságot arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok légierejének KC-135-ös repülőgépeiből tankoljanak a levegőben. 70 ezer harcra kész katona Fegyveres erőként a román a világranglista 57. helyén áll, aktív részének ma nagyjából 73 000 harcra kész és 80 000 tartalékos katonája van - áll a Foter.ro honlapon. Románia a NATO tagja, hadserege csak hivatásosokból áll, a sorkötelezettség 2007-ben szűnt meg. A hadsereg 111 szállító-repülőgéppel, 81 helikopterrel, 16 korszerű vadászgéppel, 875 tankkal, 1456 harci járművel és 410 tüzérségi egységgel rendelkezik. Ezeken kívül van még 38 orosz MiG típusú repülőgépe is, de azok nem feleinek meg a NATO-standardoknak. A hadsereg éves költségvetése 2,2 milliárd dollár körüli. Februárban 500 amerikai katona érkezett a fekete-tengeri Konstanca kikötőjébe, a NATO délkelet-európai szárnyának megerősítésére. HIRDETÉS Keresse az újságárusoknál! boldogságra csábít Orbán: ha Brüsszel dönt a magyar adókról, az a multiknak jó Abszolút zár az új déli kerítés BUDAPEST Brüsszelnek számos olyan kezdeményezése van, amellyel nemzeti hatásköröket akar elvenni, ezért jelentett be öt témában nemzeti konzultációt a kormány - ismételte meg korábban megfogalmazott aggályait Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth Rádióban. Az öt ügy a következő: a rezsicsökkentés megvédése, a migráció, a nálunk politikai tevékenységet folytató külföldi szervezetek tevékenységének átláthatóvá tétele, az adómegállapítás joga nemzeti hatáskörben és a munkahelyteremtés megvédése. Az adómegállapítás jogáról szólva kifejtette: ha a magyar adórendszer szerkezetének ügyében Brüsszelben döntenek, akkor „a multik jól fognak járni, de a magyarok nem”. A déli határon épülő második biztonsági kerítés, ha kell, a Törökország felől érkező legnagyobb tömegeket is feltartóztatja majd - mondta Orbán, aki szerint Ausztriában és Németországban azért alhatnak nyugodtan az emberek, mert „a magyarok itt meg fogják védeni Európa külső határait”. Hazánk korábban is azt képviselte, hogy meg kell egyezni a törökökkel, de nem okos politika az, amellyel kizárólag az ő kezükbe tesszük a biztonságunkat - mondta. A strasbourgi bíróság döntése szerint a magyar hatóságok korábban jogellenesen tartottak fogva és toloncoltak ki két menedékkérőt. Erről Orbán Viktor azt mondta: Magyarországot egy Soros György által is finanszírozott nemzetközi szervezet perelte be, és a bíróság igazat adott neki. Vagyis azt az országot „meszelték el”, amelyik betartja a jogszabályokat. Szerinte „az egész egy abszurd képtelenség”, ami az embercsempészek, a brüszszeli bürokraták és a Magyarországon működő, külföldi pénzből finanszírozott > szervezetek összjátéka. MW A törökök „kiköveznék az utat” a menekültek előtt - Berlin szerint nincs gond ANKARA/BERLIN Havi 15 ezer menekült útnak indításával fenyegette meg Európát Süleyman Soylu török belügyminiszter - jelentette tegnap a CNN Türk hírtelevízió. Szerinte Németország és Hollandia beavatkozik a belügyeikbe, azok közül is kiemelten az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i népszavazás kérdésébe. Németország és Hollandia most azt próbálja véghez vinni, amit egyebek mellett a tavaly július 15-i puccskísérlet alkalmával nem sikerült - mondta a miniszter. Európa „megőrülne”, ha a török kormány „kikövezné az utat” a havi 15 ezer, útra kelő menekült előtt. Devlet Bah?eli, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja vezetője, aki maga is az elnöki rendszer támogatója, arra figyelmeztette a kormányt, hogy nem helyes „a fegyver elől menekülőket fegyverként használni Európa ellen”. Ankara a továbbiakban nem fogad vissza illegális migránsokat Görögországból - ezt Mevlüt Cavusoglu külügyminiszterjelentette be. A német kormány szerint azonban sikeres és továbbra is működik a bevándorlók feltartóztatásáról egy éve kötött EU-török megállapodás. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tegnap azt mondta, a megállapodás „közös siker”, amely valamennyi érintett érdekét szolgálja, és Berlin arra számít, Ankara folytatja végrehajtását. A vita „szerencsétlen helyzetet teremt, és azt jelenti, hogy számos együttműködési programot emiatt nem lehet elindítani” - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, amikor a diplomáciai viták rendezésére szólította fel a két tagállamot, Törökországot és Ausztriát.