Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-17 / 64. szám

I 2017. MÁRCIUS 17., PÉNTEK Gondot jelentenek a településeknek a hátralékosok A helyi adókból jut pénz fejlesztésekre Járdákat építeni, utakat, középületeket javítani a legtöbb településen a helyi adókból tudnak (archív kép) Fotó: Makovics Kornél Március elején kapták kéz­hez az emberek a helyi adó­kat érintő csekkeket, a be­fizetés határideje március 16-a. A települések többsé­ge a befolyó összegből pró­bál meg fejleszteni, gazdál­kodni, illetve a pályázataik­hoz szükséges önerőt biz­tosítani. Minél kisebb egy település, annál nehezebb helyzetben van, hiszen ke­vés pénzt kell beosztania. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Március 1-jén megkezdték az önkormány­zatok a helyi adókról szóló határozatok és csekkek ki­küldését. Több - kisebb, na­gyobb - település vezetőjét is megkérdeztünk arról, meny­nyi bevételre számítanak a helyi adókból, van-e hátralé­kuk az adott településen la­kóknak, hogyan tudják azt behajtani, illetve milyen ked­vezményeket biztosítanak a helyieknek. Településenként változhat hol, milyen adót ve­zettek be. Bátaszéken a helyi adók kö­rébe a kommunális-, az ipar­űzési- és a gépjárműadó tar­tozik. Kondriczné dr. Varga Erzsébet jegyző elmondta, a kommunális adó érinti a leg­több lakost, 2467 embert, az iparűzési 661 egyéni vállal­kozót és jogi személyt, míg a gépjárműadó 1987 főt. Báta­széken az idén mintegy 279 millió forint bevételre számí­tanak, melyből a város üze­meltetését biztosítani tudják, a szociális és a közművelődési feladatokat továbbra is tudják támogatni, illetve a civil szer­vezetek segítségére is jut be­lőle. Adóhátralék behajtása itt is probléma, bár az adózók 85 százaléka komolyan veszi be­fizetési kötelezettségét. Helyi rendelet szerint adómentessé­get kapnak azok a polgárőri, nemzetőri és tűzoltó testüle­ti szolgálatot vállalók, akik az adott évben 6 hónapot meg­haladóan aktívan szolgálnak. Az adómentesség az ingatla­nokra vonatkozik, ha az érin­tettnek nincs a nevén ingat­lan, akkor az adómentesség a vele közös háztartásban élőre (szülő, feleség, élettárs) is vo­natkozik. Szekszárdon épít­ményadó 14350 adózót érint, a várható bevétel 350 millió forint. A telekadó 300 adózót érint, várható bevétel 70 mil­lió forint. Az iparűzési adó 3800 adózóra vonatkozik, a várható bevétel 2 milliárd 200 millió forint, az idegenforgal­mi adó pedig 45 adózót érint, a várható bevételt 7 millió fo­rintra teszik. A gépjárműadó­ban 12000 szekszárdi pol­gár érintett, a várható bevé­tel 110 millió forint, tájékoz­tatta lapunkat Kovács László­­né, a szekszárdi önkormány­zat osztályvezetője. A múlt év­hez képest egyedül az idegen­­forgalmi adónál történt válto­zás, az egy főre jutó vendégéj­szakáért tavaly még 250, janu­ártól 400 forintot kell fizetni. A kis falvakban kevés marad Bátán és Sárpilisen is ipar­űzési- és gépjárműadót kell fi­zetniük a helyieknek, mond­ta Kohány András jegyző. Bá­tán 800, Sárpilisen 350 em­bert érintenek az adók. Sárpili­sen kevesebb adó folyik be, így ebből kevés jut fejlesztésre, hi­szen a bevételek 66 százalé­kát az állam központosítja. Bá­tán szerencsésebbek, hiszen egy nagy szolgáltatónak és a helyieknek köszönhetően itt az iparűzési adó 60 millió fo­rint, melyből már fejlesztések­re, beruházásokra és a pályá­zatokhoz szükséges önerőre is jut. Bátán az adóelmaradás is kisebb mértékű, míg Sárpi­lisen jelentősebb. A felszólítás után az önkormányzat elindítja a letiltást, majd inkasszót bo­csát ki. Az elmúlt évben ennek köszönhetően a felére sikerült csökkenteni Sárpilisen a kint­lévőségeket. MEGYEI KÖRKÉP O-----------------m ---------w Méregtelenítve ^ Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Jobbnál-jobb méregtelenítő kúrák közül választhatunk, s valljuk be, ilyenkor, tavasszal nem is ártana szervezetünket összhangba hozni a megújuló természettel. Legalábbis lehe­tőség szerint, ameddig arra az égi hatalmaktól gyarló jogosult­ságunk van: mert bár részei vagyunk a természetnek, annak magában való tökéletességét nemhogy elérni nem tudjuk, de megközelíteni is csak töredékesen. Viszont ezek a méregtele­nítő kúrák - hogy az általános természetfilozófiától visszatér­jünk a konkrét egészségfilozófiához - a népszerűsítők szerint bennünket szolgálnak; pirospozsgássá és virulóvá varázsolják a fiatal és idősebb korosztály tagjait, valamint alapját képezik annak, hogy erőre kapjon a vi­taminhiányos téli időszakban legyengült fizikum. Szó se ró­la, csak elismerés illeti azt a sok-sok évvel ezelőtt élt, em­berbarát névtelent, aki kitalál­ta, továbbá azt a rengeteg név­vel bíró személyt, aki népsze­rűsíti, illetve megvalósítja ezt a gyógyhatású eljárást. Örvendezésünk máig tarthatna, ha... ha pár nappal ezelőtt nem jelent volna meg egy témába vágó cikk. Melyből az vi­­láglik ki, hogy a méregtelenítésnek, mint olyannak, bizony nem sok teteje van. Ugyanis a lényeget összefoglalva, testünk szakadatlanul méregtelenít; ezért a különböző, adott esetben aranyárba kerülő csodaszerek ezt a folyamatot lényegileg nem befolyásolhatják. Mit tegyen a gyanútlan ember? Ráadásul ha már méregtelenítette magát? Mi marad ezek után? Monda­nunk sem kell, csak a méreg. Csodaszerek ezt a folyamatot nem befolyásolhatják A rozsdás vízben mosni sem lehet SZEKSZÁRD-ÓZSÁKPUSZTA A cél, hogy minden városi közszolgáltatás, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés, a közvilá­gítás, a gázellátás jó minőség­ben elérhető legyen Szekszárd minden területén, mondta Ács Rezső polgármester tegna­pi sajtótájékoztatóján Ózsák­­pusztán, ahol már folynak a munkálatok. Ariim András­­né, az ÉRÖV Zrt. vezérigaz­gatója hozzátette, cégük ge­rincvezetéket épít ki, és el­végzi a bekötéseket, mintegy 10 millió forintos költséggel. Elhangzott, hogy a jelenlegi, igen magas vastartalmú vi­zet a volt mezőgazdasági te­lep tulajdonosa biztosítja in­gyen, a várossal megállapod­va. Részt vett a tájékoztatón az ózsákpusztai Hajnal lános­­né is, akitől megtudtuk, a víz színes, szagos, a kényesebb ruhákat ásványvízben kény­telenek mosni, így örülnek a fejlesztésnek. Sokat tett a pro­jekt megvalósítása érdekében dr. Máté István, a körzet ön­kormányzati képviselője, aki bejárta a pusztákat, és ezt a problémát kivétel nélkül min­denki megemlítette neki. Ács Rezső azt is elmond­ta, hogy hamarosan megkez­dik a Keselyűsi út felújítását a Tolnatejtől az autópályáig, s a továbbiakra is van forrás. Ez máraz új turisztikai fejlesztés jobb megközelítését is szolgál­ja, tette hozzá. 1.1. Artim Andrásné és Ács Rezső Ózsákpusztán Fotó: M. D. A sárközi értékek megismerése után hat csapat mérte össze ügyességét a záró rendezvényen Megyei és nemzeti kuriózumokról vetélkedtek SZEKSZÁRD A Sárközi kalan­dorok csapata nyerte a „Fe­dezd fel a Sárközt!” vetélke­dőt, amely a Tolna Kincse Tu­risztikai Egyesület által szer­vezett Hungarikum - 2016 pályázat záró rendezvénye volt. Az egyesület feladata többek között, hogy mint tér­ségi TDM (Turisztikai Deszti­­náció Menedzsment) szerve­zet segítse a megye turiszti­kai céljait. A programsorozatban 11- 13 éves gyerekek megismer­ték a sárközi településeket, az ott őrzött hagyományokat. Az iskolások első útja Őcsény­­be, Sárpilisre és Decsre veze­tett. A következő alkalommal Báta és Alsónyék nevezetessé­geit látogatták meg - mondta el Sulyok Balázs alelnök. A ki­rándulások célja az volt, hogy a Sárközt ne úgy fedezzék fel a gyerekek, hogy egy szobában ülnek, és az interneten ba­rangolnak, hanem, hogy élő­ben tapasztalják meg, mitől is érték az érték. Kipróbálták a szövést, rojtozást, vesszőfo­nást, írókázást és hímzést, va­lamint megismerték a tájegy­ség táncainak alapjait. A me­gyei értékek között hét olyan kiemelt van, mely a Hungari­kum mintájára Tolnaikummá vált. A gyerekek megtudhat-A gyerekek felkészülten érkeztek a döntőre Fotó: Mártonfai D. ták azt is, hogy a Sárköz nép­művészete - csakúgy, mint a gyulaji dámszarvas - kiemel­kedő nemzeti érték, melyből Hungarikum lehet. A sorozat hatodik, egyben záró állomása volt a vetélke­dő, ahol hat formáció mérte össze tudását és ügyességét a Babits Mihály Kulturális Köz­pontban. A Gyakorló iskolá­sokból álló vegyes csapatok közül a Sárközi kalandorok (Kovács Dóra, Séta Eszter, Ig­­nácz Viktória és Imre Milán) lett az első, a Sárközi felfede­zők a második, a Sárközi hő­sök pedig a harmadik helyen zártak. B. L. Kincsvadászat A Tolna Kincse Turisztikai Egye­sület a Földművelésügyi Mi­nisztérium és a Hungarikum Bi­zottság pályázatán nyert támo­gatást, így közel kétmillió fo­rint áll rendelkezésükre, hogy a gyermekekkel megismertes­sék a Sárköz valamennyi kin­csét. A gyerekek közül volt, akit az épített örökség és a kézmű­vesség megismerésének lehe­tősége vonzott, és akadt, akit a természeti értékek érdekelnek. Van olyan iskolás, aki sárközi­ként saját lakóhelyét szeretné jobban megismerni. i

Next

/
Thumbnails
Contents