Tolnai Népújság, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-16 / 63. szám
ft NEMZETI ÜNNEP 2017. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK Orbán: Védeni kell a függetlenséget - Lengyelek a március 15-ei ünnepen „Ismét ’48-as szelek fújnak” Orbán hangoztatta: nekünk számít Európa népeinek a biztonsága és az is, hogy megmaradjunk magyarnak Fotó: MTI A magyar függetlenséget meg kell védenünk - ez volt a fő üzenete Orbán Viktor miniszterelnök március 15-ei ünnepi beszédének. Az utóbbi évek legnagyobb megemlékezésén mintegy húszezer ember hallgatta meg a kormányfőt, akinek a beszédét egy kisebb csoport megpróbálta megzavarni. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett vonták fel tegnap délelőtt Magyarország nemzeti lobogóját az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. A Parlament előtti Kossuth Lajos téren ezzel kezdetét vették a központi állami ünnepségek. Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök mintegy húszezer ember előtt a Nemzeti Múzeumnál tartott ünnepi beszédet. Az eseményen sok zászló hirdette a lengyelek jelenlétét, amit a miniszterelnök külön megköszönt. Tarlós István ünnepi beszédében azt hangoztatta, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménysorozata volt, itt markánsan mutatkozott meg nemzetünk öszszetartó ereje, nemzettudata, szabadságszeretete és büszkesége. Mint mondta: „Közös dolgunk ma is, és a jövőre nézve: együtt cselekedni a magyarságért. Ez a belülről jövő kényszer soha nem lehet elavult, soha nem lehet retrográd, soha nem lehet gúny tárgya.” Kiemelte: „Le kell győznünk a hangos kevesek által hirdetett kishitűséget és kisszerűséget, a mindenre nemet mondók nihilizmusát, a külső érdekeket képviselő, idegenek által építgetett, Petőfi, Arany, Széchenyi, Jókai, Németh László lelkületével öszszeegyeztethetetlen hamis prófétákat” A főpolgármester, gy összegzett: „Össze kell fogniuk azoknak, akik hisznek a közösség erejében, őrzik a magyar identitást, nemcsak a mának élnek, hanem az utánuk jövőkre is gondolnak.” Ki mennyit ér a haza mérlegén? „Minden nemzet úgy ünnepel, ahogyan jelleme adja” - kezdte ünnepi beszédét a Orbán Viktor miniszterelnök, akinek a beszédét egy kisebb csoport próbálta megzavarni. Majd így folytatta: „Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük”. Hozzátette: „Március 15- e a cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy voltunk, vagyunk, leszünk. 1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált. A '48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki menynyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor. Megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás.” Orbán Viktor hangsúlyozta: „az a feladatunk, hogy úgy adjuk át az országot gyermekeinknek, hogy ők se rettennek meg az elkövetkező forradalmaktól”. Lázadás állapotában Európa népei A kormányfő úgy vélte, most is a lázadás állapotában vannak Európa népei, mint mondta „ismét '48-as szelek fújnak a kontinensen”. Hozzátette: tavaly a nemzetek újra fellázadtak „a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége” ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás. A kormányfő szerint Brüsszelben le kell dobni az álszentség maskaráit, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség. Brüsszelt meg kell állítanunk „Igen ám, de mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget, nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? Akiknek egyetlen örömük, mint ma is, ha mások örömét elronthatják” - utalt a beszédét kifütyülő csoportra a kormányfő. Hozzátette: „Könnyű lenne tréfát űzni belőlük, mondhatnánk, bolond lukból bolond szél fúj. De ne tegyük, mert az erő, a sokaság kötelez.” Szavai szerint “nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helytállnunk”. A magyar nemzet horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk azt, amelyik a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is, amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet. Az idő igaz, és eldönti, ami nem az - mondta. Hozzátette: „Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít.” Mint mondta: „Ez a mostani európai lázadás tétje. Függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat meg kell vívnunk. Brüszszelt meg kell állítanunk. Határainkat meg kell védenünk. A betelepítést meg kell akadályoznunk. A külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tennünk. Az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát itthon kell tartanunk. Ebben csak magunkra számíthatunk. Ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartanunk.” Nem vagyunk senki szolgái Orbán Viktor kifejtette: „Saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük és valódi nemzeti egységet teremtettünk.” Hozzátette: „Nincs azonban olyan egység, amelynek fenntartásáért ne kellene nap mint nap megdolgozni. Nincs olyan eredmény, amely megvédené önmagát. Nekünk kell azokat megvédenünk. Soha sincs kész ország. Soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit. Sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet. Nekünk a végre-valahára megteremtett egységet kell működtetni és minden nap tovább és újraépíteni.” Román kormányfői üzenet - Kolozsváron magyar felvonulókat bírságoltak meg Valósággá válhatnak az 1848- 49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra - olvasható Sorin Grindeanu román miniszterelnöknek a magyarokhoz intézett március 15-i üzenetében. Közben a román külügy körlevélben kérte a világ különböző országaiban szolgáló román diplomatáktól, vegyenek részt a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadásokon. Tegnap a március 15-ének a hivatalos ünneppé nyilvánításáról terjesztett törvénytervezetet az RMDSZ a román parlament elé. Elfogadása esetén a magyar közösség tagjai munkaszüneti napot igényelhetnének munkaadójuktól az ünnepen. Miközben a román diplomácia a megbékélést hirdeti, ezalatt a hatalom továbbra is mindent megtesz az erdélyi magyarok megfélemlítéséért. Tegnap Erdély-zászlót vivő ünneplőket emelt ki a csendőrség a kolozsvári felvonulás tömegéből. Az egyik érintett, Fancsali Ernő az MTI-nek elmondta, a rendőrök azt kérték tőle, vonja be a zászlót, vagy távozzon. Mivel a felkérésnek nem tett eleget, őt és egy társát megbírságolták. Ritka felvétel Kossuth Lajosról BUDAPEST Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852- ben Bostonban készült dagerrotípiát. De csak április 2-áig tekinthető meg. - A látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató. A kivételes műtárgyat a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg és helyezte el letétben a múzeumban. Gerhardt Ferenc alelnök kiemelte, a mai kor emberének feladata elérni azt, hogy tiszta lelkiismerettel tudjon visszanézni a forradalom kormányzójára. MW Csak rövid időre állítják ki a fényre, hőre és a párára rendkívül érzékeny, értékes térhatású dagerrotípiát Fotó: MTI „Félelem és megfélemlítés uralkodik az országban” A Fidesz leváltását szeretnék MAGYARORSZÁG Talán soha nem volt oly nagy szüksége sokat csalódott nemzetünknek a példamutató Szegedre, mint most - jelentette ki Botka László (MSZP) polgármester a az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Olyan országban akarunk élni, ahol nem kell kívánni a sajtó szabadságát, ahol nem kell a közös teherviselésről és a törvény előtti egyenlőtlenségről szót váltanunk, ahol soha többé nem épülhetnek falak a félelem és megfélemlítés, az erőnek hívott erőszak, a demokráciának hazudott önkény és a „gátlástalan sikerpropaganda” tégláiból - fejtette ki. Aki ma segíthet, holnap maga is segítségre szorulhat - hangsúlyozta a beszédét a „Hajrá, szabadság, hajrá, igazságosság, éljen az új Magyar Köztársaság!” fordulattal zárva. Férgeknek nevezett bizonyos embereket ünnepi beszédében Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. Bírálta azokat a politikusokat, akik szerint a választást még nem nyerheti meg az ellenzék, mert akik nem tesznek meg mindent a kormány leváltásáért, azok az ország évtizedes lecsúszását kockáztatják. Schiffer András, az LMP alapítója keményen bírálva Hadházyt közölte: ezen a napon, nem kellene egymást sem leférgezni, sem a magyar nemzetből kitagadni. A Jobbik politikusai azt hangoztatták, szerintük a Fidesz legyőzhető a választásokon. Vona Gábor pártelnök a magyar nép szabadság iránti vágyát hangsúlyozta a budapesti Március 15. téren. Azt mondta: sem külföldi helytartóknak, sem hazai földesuraknak nem lehet kiszolgáltatni az országot, szerinte előbbit az MSZP, utóbbit a Fidesz tette. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt mondta: „Akik úgy gondolják, a kontinenst érő kihívásra a bezárkózás, az elutasítás a válasz, azok nem az Európai Bizottsággal, hanem európai gyökereinkkel vitatkoznak.” A pártelnök hangsúlyozta, nem karantént szeretnének, hanem nyitott országot, ahol természetes módon létezik sokfajta mentalitás, ahol olyan emberek élnek, akik nem ijednek meg más nemzetek fiaitól és lányaitól, akik mernek emberségesek lenni. MW Volt egy kis „férgezés” is egy szónoktól
