Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)

2017-02-20 / 43. szám

2017. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD g A parlament előtt a jogi határzár megerősítése MAGYARORSZÁG Rekord szá­mú migráns próbált illegá­lisan Magyarországra jutni pénteken, a magyar-szerb ha­tárnál összesen 235-en, ez év­ben legtöbben, próbálták meg jogellenesen átlépni a határt. A rendőrök és a katonák 171 főt akadályoztak meg abban, hogy jogtalanul belépjenek az országba, 64 embert feltar­tóztattak és visszakísértek az ideiglenes biztonsági határzá­ron. Az ország belső területén hét határsértőt fogtak el, egy fő ellen közokirat-hamisítás, egy ellen embercsempészés miatt indult eljárás. A menedékkérők 90 százaléka nem várta meg a döntést Az év eleje óta az országban menedékkérelmet benyújtók 90 százaléka nem várta meg a hatóság döntését - mondta az Ml-en Bakondi György. A mi­niszterelnök biztonsági tanács­adója közölte, már az Ország­­gyűlés előtt van a jogi határzár megerősítéséről szóló javaslat­­csomag és az idegenrendésze­ti őrizet bevezetése is. Kedden kezdődhet meg a vita a javas­latról, amelynek egyik legfon­tosabb változtatása az lehet, hogy az illegális bevándorlók­nak egészen addig az ország­határon lévő tranzitzónában kell várakozniuk, amíg mene­kültügyi kérelmüket jogerősen el nem bírálják. Bakondi elmondta, az ille­gális bevándorlók a hatósági eljárás vége előtt ismeretlen helyre távoznak, és „nem ne­héz kitalálni, hogy Ausztria vagy Németország” lehet az úti céljuk. Úgy vélte, nem vé­letlen, hogy Ausztria a hatá­rán ellenőrzést vezet be „elég rendszeresen”, ami nehezíti a magyar gazdaság, az idegen­­forgalom helyzetét. Szerinte hiba, ha az EU nem a külső határok védelmére összponto­sít, hanem engedélyezi a bel­ső határellenőrzést. Ezt a hi­bát szeretnék korrigálni, hogy aki magyar területre lép, mert menedékjogot vagy oltalma­­zotti státuszt kap, az ellenőr­zött, valódi politikai menekült legyen, tisztázott identitással és ismert célokkal. MW „Vonuljanak hátra, akik tehertételt jelentenek!” Baloldali fordulatot sürgetett Bot ka Az egyenlő, igazságosabb és felemelkedő Magyarország megvalósítását nevezte leghatározottabb céljának Botka László, az MSZP elnök­sége által miniszterelnök­jelöltnek javasolt politikus, aki Orbán Viktor mellett Gyur­­csány Ferencnek is üzent. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST „Magyarország vál­tozásért kiált, a szavazók több­sége gyökeres változást akar” - hangoztatta szombaton év­értékelő beszédében Botka László. Szeged szocialista pol­gármestere szerint a szavazók azt akarják, olyan vezetők ve­gyék át az irányítást, akik nem taposnak a kisemberek fejére, és kihúzzák az orszá­got a gödörből, akiknek elve­ik vannak és az erkölcsi irány­tűjüket nem a pénz mozgatja. „Akik nem istenítik a Hort­­hy-rendszert, de nem akar­ják visszacsempészni a Ká­dár-rendszert sem, akik nem kérnek a 2010 előtti kormá­nyok önpusztító politikájából, de a 2010 utáni éra arroganci­ájából és legfőképp urizálásá­­ból sem” - mondta Botka. Szerinte a legnagyobb áru­lást Orbán Viktor kormányfő azzal követte el, hogy szem­­befordult saját ígéreteivel, és nem a magyarok érdekében politizál. Botka közölte, igazi baloldali fordulatra van szük­ség, olyan jövőképre, amely­ben központi helye van a tár­sadalom eddigi veszteseinek, a középosztálynak, a szegé­nyeknek. A demokratikus ol­dal pártjainak „a hamvaiból kell újraéleszteniük” a válasz­tók bizalmát. Közölte: minden demokrata szavazóra szüksé­gük van, de nem minden po­litikusra. „Azok, akik teherté­telt jelentenek, akik már elját­szották az esélyüket és a sza­vazók bizalmát, vonuljanak hátra” - jelentette ki Botka, sokak szerint Gyurcsány Fe­­rencre utalva. Molnár Gyula és Botka László. Utóbbi szerint első dolguk az egészségügy rendbetétele lenne Fotó: MTI Botka közölte, az új balol­dalnak kormányra kerülve első dolga lesz elindítani az egészségügy rendbetételét. A társadalmi felemelkedés leg­jobb útja a piacképes ismerete­ket nyújtó, lexikális ismeretek halmozása helyett a kreativi­tást, önállóságot és együttmű­ködést serkentő, és legfőkép­pen nem szegregált oktatás. Molnár Gyula, az MSZP el­nöke szerint a Fidesz levált­ható, Magyarország megjavít­ható. Molnár közölte, győzni akarnak, ezért meg fognak ál­lapodni azokkal a pártokkal, amelyekkel lehet. Mi győze­lemre készülünk, BL-döntőt akarunk - fogalmazott, jelez­ve, hogy ez most Botka Lász­lót jelenti. FIDESZ Botka László óriási lehetőséget szalasztott el a Fi­desz szerint, hogy megnevez­ze a 4-es metró botrányának felelőseit. Utalt rá, a szocialis­ták beszélnek most igazságról és az ország állapotáról, akik „százmilliárdos metrópénze­ket tettek zsebre, széthordták a nemzeti vagyont, százezreket tettek munkanélkülivé, elvették a pénzt a családoktól, az egészségügytől és az oktatástól”. Hangsúlyozta Fidesz, a szocialisták ott foly­tatnák, ahol abbahagyták: el­törölnék a lakástámogatási rendszert, újra emelnék a jö­vedelemadókat, az új munka­helyek helyett újra a segélye-Kósa: Botka nem akar jelölt lenni Maximum nyolc év kormányfőség A Jobbik nyolc évben maxi­málná, hogy valaki kormány­fő lehessen Magyarországon. Vona Gábor pártelnök a javas­latát azzal magyarázta, hogy két ciklus alatt fennáll a veszé­lye a kiégésnek, „a hatalomba való görcsös kapaszkodásnak” és a személyiségjegyek torzu­lásának. Értékelése szerint a kormányzás kulcsszavának a szolgálatnak, és nem az MSZP és a Fidesz által megvalósított uralkodásnak kell lennie. zésnek nyitnának teret, ami­re a magyarok egyszer már nemet mondtak. Kosa Lajos szerint Botka va­lójában nem is akar kormány­főjelölt lenni. A Fidesz frak­cióvezetője a Magyar Időknek azt mondta, a szegedi polgár­­mester eljárja a kötelező pá­vatáncot, ám a vé­gén széttárja majd a karjait és azt mondja, hogy ő mindent megpró­bált, de sajnos nem ment. Szerinte Botka elébe ment annak, hogy azt mond­hassák rá a baloldalon, cser­benhagyta őket, amikor az élre kellett volna állnia. Úgy vélte, Botka olyan feltételeket szabott, amelyeket nem lehet teljesíteni. DK A választók majd eldön­tik, hogy kinek van helye a demokratikus magyar köz­életben - reagált Botka szava­ira Gyurcsány Ferenc. A DK szombaton újraválasztott el­nöke közölte: „Én, választó­ként, Botkának is helyet ad­nék. Sőt, sok sikert kívánok neki.” Merkel: fejleszteni kell a védelmi képességeket BERLIN „Ki kell tartani a több­oldalú együttműködés és a nemzetközi szervezetek mel­lett és javítani kell hatékony­ságukat” - hangsúlyozta An­gela Merkel szombaton az 53. müncheni nemzetközi biz­tonságpolitikai konferencián (MSC). A német kancellár sze­rint az EU, a NATO és az ENSZ hatékonyságán és válságtű­rő képességén is javítani kell. „Fejleszteni kell az EU védel­mi képességeit, például közös hadiipari beruházások és be­szerzések révén, de az EU so­ha nem lehet a NATO alterna­tívája” - emelte ki alá Mer­kel. A nemzetközi menekült­válsággal kapcsolatban rámu­tatott, az EU közvetlen szom­szédja Szíriának, és a véde­lemre szoruló emberek befo­gadása „az EU felelőssége” is. A terrorizmusról szólva azt mondta, forrása „nem az isz­lám”, és muszlim országokat is be kell vonni a terror elleni küzdelembe. Azonban a musz­­limoknak el kell határolódni­uk a terrortól, ez ügyben „vi­lágos szavakat várunk” a mu­zulmán közösségek tekinté­lyes vezetőitől. Sigmar Gabriel kifejtette, Németország egyelőre nem tudja teljesíteni a védelmi ki­adások növelésére (a GDP 2 százalékára) tett vállalását. A német külügyminiszter sze­rint a biztonság és a stabilitás ügyét nem szabad csak a had­erőre koncentrálva szemlélni, hanem figyelembe kell venni a többi között a menekültekre fordított forrásokat is. Szergej Lavrov orosz kül­ügyminiszter elmondta, hogy Oroszország pragmatikus kapcsolatok kialakítására tö­rekszik az Egyesült Államok­kal, és hogy „Oroszország sen­kivel sem keresi a konfliktust, de megvédi az érdekeit”. Simicskó István honvédelmi miniszter a konferencián azt hangsúlyozta, hogy az új wa­shingtoni vezetés visszaigazol­ja a magyar biztonságpolitikai gondolkodás helyességét. A nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy valódi a veszélye egy világméretű jár­ványnak, és a lehető leggyor­sabban fel kell készülnie rá - hangoztatta beszédében a Mic­­rosoft-alapító Bill Gates. MW Orbán Viktor és Tarlós István főpolgármester a héten még egyeztetnek a kandidálás ügyében Budapest 2024: csökkentek az esélyek BUDAPEST Azok az ellenzé­ki politikusok, akik hirte­len meggondolták magukat a 2024-es budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatban, fel­mondták a másfél évvel ezelőt­ti nemzeti egységet, elárulták az ügyet - mondta szombaton Tarlós István. A főpolgármes­ter szerint a pályázat kapcsán a baloldali ellenzék egy nem­zeti ügyből pártügyet kreált. Pénteken a Momentum Moz­galom 266 151 aláírást adott le a rendezéssel kapcsolatos népszavazás érdekében. Az aláírásgyűjtésben az LMP, az MSZP, az Együtt és a Párbe­széd aktivistái is részt vettek. Péntek este Orbán Viktor kormányfő és Tarlós megbe­szélést folytatott a pályázat további sorsáról. Megállapod­tak, a szerdai ülésén a Főváro­si Közgyűlés és a kormány is külön-külön áttekinti a hely­zetet. Ezt követően újból talál­koznak, és megvitatják a to­vábbi szükséges teendőket. Tarlós úgy véli, valószínű­leg még most fognak aktivi­zálódni az olimpia támoga­tói. „Ne felejtsük el, hogy az az aláírás-mennyiség, ame­lyet a népszavazásért össze­gyűjtöttek, nagyon soknak tű­nik, és valószínűleg az ellen­őrzések után is jócskán el fog-Több mint 266 ezer szignót adott le a Momentum Fotó: MTI ja érni azt a minimális szá­mot, amely egy referendum kiírásához szükséges, de egy csaknem kétmilliós városban csak a szavazóképes lakosság­nak körülbelül a húsz száza­léka lesz - mondta Tarlós, aki szerinte ezt nem lehet több­ségnek nevezni. A Budapest 2024 olimpiai pályázat vezetése szerint az olimpiaellenes aláírásgyűjtés hatására jelentősen csökken­tek Magyarország esélyei ar­ra, hogy ötkarikás játékokat rendezhessen. Közleményük szerint felbomlott a magyar olimpiát támogató politikai egység, amely nélkül nincs esély olimpiát nyerni a világ legnagyobb és leggazdagabb városai közé tartozó Párizs­­zsal és Los Angelesszel szem­ben. Az új helyzetben arra van szükség, hogy a főváros, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság és az állam képviselői haladékta­lanul áttekintsék a pályázat esélyeit, illetve megvizsgál­ják, helyreállítható-e a pályá­zat egységes támogatottsága. Thomas Bach, a Nemzetkö­zi Olimpiai Bizottság elnöke szerint politikai célok vezérel­ték a budapesti olimpia ellen­zőit, akik aláírásgyűjtésükkel komoly veszélybe sodorták a magyar pályázatot. MW

Next

/
Thumbnails
Contents