Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)

2017-02-02 / 28. szám

2017. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK msmmmmmmú Átadták az Év Tolna Megyei Civil Szervezete és a „Bazso­­nyi Arany Mecénás” díjat. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A Civilek Napja al­kalmából szerdán, a várme­gyeházán rendezett ünnepsé­gen adták át az Év Tolna Me­gyei Civil Szervezete elisme­rést és Juhos László szobrász­­művész alkotását, a „Bazsonyi Arany Mecénás” díjat. A Tolna Megyei Önkormányzat 11. al­kalommal rendezte meg az ün­nepséget. Potápi Árpád János ország­­gyűlési képviselő, nemzetpoli­tikáért felelős államtitkár kö­szöntőjében felidézte, hazánk­ban miként alakult a civil szer­vezetek története. Mint mond­ta, a XVIII. századtól a XX. szá­zad közepéig töretlen volt a fej­lődés, ám 1946-ban a Belügy­minisztérium mindet meg­szüntette. A hetvenes-nyolc­vanas években kezdődtek az újabb szerveződések, majd a rendszerváltás után törvényt is hoztak a civilek ügyében. Napjainkban különböző célok mentén rengeteg feladatot lát­nak el a civil szervezetek, és sokszor az államtól vállalják át ezeket. Az államtitkár ugyan­akkor azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jövője a helyi közösségeken is múlik, és a kormány támogatásával isme­ri el a tevékenységüket, hiszen cél a megerősítésük. Dr. Gábor Ferenc megyei fő­jegyző kiemelte, hogy a me­gyei önkormányzatnál hisz­nek abban, hogy sokszor nem kell több, mint egy kis figye­lem, egy gesztus, vagy a tő­lünk telhető, akár legkisebb támogatás, amely sokaknak óriási segítséget jelent. El­mondta, a civil lelkesedés nem hagy alább, egyszerűen tovább hajtja a jól működő, közösségi gépezet, és a megye örömmel besegít egy kis „üzemanyag­gal”. Végezetül azt hangsú­lyozta, példát vehetünk a me­gye civiljeiről, akik nem feled­keznek meg a körülöttük élő emberekről és a jövőt érintő, közös, jó ügyekről. Az ünnepségen prof. dr. Ká­kái László egyetemi tanár, a NEA Közösségi Környezet Kol­légiumának elnöke tartott elő­adást a magyar nonprofit szek­tor fejlődési irányairól. El­mondta, hogy az utóbbi idő­ben nőtt a szervezetek pályá­zati forrásból származó bevé­tele. Ez az arány országos át­lagban 14, megyénkben 18 százalék. Ezért arra biztatja a civil szervezeteket, bátran pá­lyázzanak, hiszen ha megvan a kezdeményező készség, for­rás is lesz. Az ünnepségen Rieger Eri­ka, a tavaly díjazott Presidi­um Egyesület elnöke és János Anna, a szintén 2016-ban elis­mert Tolna Megyei Felnőtt Dia­­betesesek Egyesületének kép­viseletében szólt a jelenlévők­höz. Az ünnepség zenei kísére­téről Lotz Kata és Szecsődi Ist­ván gondoskodott. Helyi közösség Dr. Say István, a bírálóbizott­ság elnöke elmondta, hogy hat szervezet pályázott idén az Év Tolna Megyei Civil Szer­vezete díjra, az alapítványok mellett főként egyesületek. Az elnök kiemelte, hogy eb­ben az évben a helyi közös­ségért, a társadalmi fejlődé­sért cselekvő kis szervezetek­re koncentráltak. A „Bazsonyi Arany Mecénás" díjra közel tucatnyi jelölés érkezett. A bí­rálásnál azt tartották szem előtt, hogy olyan embert is­merjenek el, aki a sajátjából ad, és a helyi közösség fej­lesztését szolgáló tevékeny­ségek mellé áll. Dr. Say István hozzátette, míg az állami se­gítség elvárható, a mecéná­sok önként segítenek. Többéves tevékenységet ismertek el A Regölyért Egyesület nyer­te idén az Év Tolna Megyei Ci­vil Szervezete címet. A tíz éve alakult egyesület a történelmi emlékekre és hagyományokra támaszkodva indította el prog­ramjait, amelyekkel a község minden korosztálya számá­ra értékes időtöltést biztosíta­nak. Megőrzik értékeiket, for­málják a település képét, tájé­koztatják a lakosságot és ön­kéntes munkával erősítik a la­kók összetartozását. Az Év Tolna Megyei Civil Szer­vezete Pályázat különdíját a Szekszárdi Fősővárosi Kör kapta. Tagjai az elődök nyom­dokain haladva élesztették újjá a szervezetet. A régi ha­gyományokat megtartva, új rendezvényeket is életre hív­tak. Megtisztították a Kápol­na teret, megújították a „Kis­­boldogasszony" napi búcsút és elkezdték a régi felsővá­rosi emlékek gyűjtését, hogy egy könyvben jelenítsék meg az egykori „fősővárosi minden­napokat". A közösség iránt érzett fele­lősségtudatáért Kopp Ádám kapta a „Bazsonyi Arany Me­cénás" díjat. Családját sújtot­ta a németajkúak kitelepíté­se, ám őt a sors végül vissza­vezette apai szülőhelyére, Hő­­gyészre. Itt munkahelyeket te­remtett, illetve segíteni kezdte a civileket. Nemcsak a német és a székely egyesületet segí­ti, hanem az iskolát és az óvo­dát is, illetve támogatja a tele­pülés rendezvényeit. A fennmaradáshoz nagyon sok mindennek kellene megváltoznia A bolygónk lassan megtelik SZEKSZÁRD Az erőforrások szűkössége, a társadalmi vál­ságok és a klímaváltozás mi­att nem menthető meg a Föld - válaszolt az előadása címé­ben (Megmenthető-e a boly­gó) feltett kérdésére prof. dr. Kerekes Sándor, az MTA dok­tora a Magyar Vállalkozói Sza­lon szerdai évnyitó rendez­vényén a Mészáros Borház­ban. A Corvinus Egyetem ta­nára hangsúlyozta, jogos féle­lem, hogy néhány évtized múl­va 9 milliárd ember él majd a planétán, amelynek az eltartó­képessége véges, ezt nem bír­ja el. A jövedelmek egyenlőt­len elosztása, a gazdasági fej­lődés határok közé szorítása Dr. Kerekes Sándor, a gazdaságföldrajzi tanszék egyik alapítója vezet oda, hogy Bangladesben 40 centet fizetnek a munkaerő­nek. A magyarországi helyzet­ről elmondta, a természettudo­mányos oktatás átszervezésé­vel nem lehet megoldani, hogy az iskolarendszer írástudatla­nokat, funkcionális analfabé­tákat termel a társadalomból kirekesztett kisebbségben. Az állam szolgálata a közjó. Az el­múlt 25 évben azt hittük, hogy majd a magántőke mindent megold. A privatizált vállala­tok fő célja a versenyképessé­gük megőrzése, így az állam­nak kötelessége beavatkozni, biztosítva az alapvető szolgál­tatásokat minden állampolgár számára. Balázs L. Bebiztosítva Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu MEGYEI KORKÉP Együtt kell működ­ni, akivel lehet Légtérzár lesz a Liszt Ferenc repülőtér felett, teljesen le­zárják a Kossuth teret és környékét, nem nyitnak ki az üzletek, kávézók. Ma Budapestre érkezik Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a világ négy leginkább veszélyeztetett vezetőjének egyike. A szigorú biztonsági intézkedések a belváros környékén élőket érintik, ők ki sem léphetnek majd saját házukból. Putyin meg­érkezése előtt egy másik repülő is landol Ferihegyen, amely az elnök külföldi útjain használt öttonnás, 517 lóerős, páncélborí­tású limuzinját hozza. A magyar hatóságok és titkosszolgála­tok mellett az orosz szolgálatok és saját testőrsége is védi majd az orosz vezetőt. Az utca embere eltérő véle­ménnyel van az érkezésével kapcsolatban: vannak, akik nem hívták volna az orosz elnököt, vannak, akik igen. Mások szerint látogatása po­litikailag semmit sem befolyásol majd. A magyar ugarról néz­ve a vizit win-win szituáció. Az jól látható, hogy jól megfon­tolt gazdasági érdekek mentén verseny folyik az orosz piaco­kért. Jó néhány európai állam a színfalak mögött igyekszik üzemmelegen tartani gazdasági és politikai kapcsolatait. A függés egy megváltozott nemzetközi erőtérben - elsődlegesen az amerikai-orosz kapcsolatok irányváltása esetén - előnyös pole pozíciót biztosíthat számukra. Véleményem szerint az or­szág érdekében mindenkivel együtt kell működni, akivel le­het. A politikusok feladata, hogy felismerjék a gazdasági-poli­tikai kapcsolatok szükségszerűségét, amelynek nem kell poli­tikai eszméktől függenie. Egy biztos, az orosz medvét semmilyen szempontból nem szabad lebecsülni. Régi mesékre emlékezhetnek Jól esik visszaidézni a múltat, feleleveníteni az emlékeket TOLNA Nosztalgiázásra és gyer­meki rácsodálkozásra is kivá­lóan alkalmas régi fotókat mu­tat be az a kiállítás, amely szer­dán nyílt a tolnai MAG-Ház­­ban. A Régi mesékre emlék­­szel-e még? című tárlat a tol­nai városi könyvtár fénykép­archívumából közel száz di­gitalizált, nagyított fotográfi­át tesz közkinccsé Tolna múlt­járól, a 19. század végétől az 1970-es évekig. Link Judit, a tolnai könyvtár vezetője lí­rai hangvételű megnyitójában sorra vette, hogy a képek lát­tán mi minden ébreszthet em­lékeket az idősebbekben. És persze, hogy milyen meglepe­téseket tartogatnak ezek a fo­tók a Tolna múltja iránt érdek­lődő fiatalok számára. Hiszen nem csak a generációk vál­tották egymást az idők során, hanem a település arculata is változott, épületek, utcák tűn­tek el és épültek a helyükön újak. A fotók mindemellett Tol­na történetének egy-egy fon­tos epizódját is felvillantják. A fényképeken láthatóak még például a tolnai Dunán közle­kedő hajók, az ’56-os árvíz hi­hetetlen vízszintje, a ma már békés célok szolgálatába állí­tott volt tüzér- és a huszárlak­tanya. A hajdani zsinagóga, a Duna-parti artézi kút, a Szent­­háromság tér, amelynek egyik oldalán még állnak az azóta le­bontott házak a mai többemele­tes épületek helyén. Az archív fényképek őrzik sok-sok év­tizedekkel ezelőtti óvodások, iskolások, leventék, elsőáldo­­zók arcát. Megörökítenek öt­venes évekbeli úszókat, vízipó­ló- és focicsapatokat, vagy a 70- es évekbeli Villányi-féle úszó­iskola pillanatait. - A régi me­séket pedig tovább lehet mesél­ni egy olyan településről, ahol jó élni és amely mindent túlél, újabb meséket szőve a holnap­nak - fogalmazott Link Judit. A tárlatnyitón tolnai zeneis­kolások, Nagy Katalin Kamil­la, Nagy Zsófia és Zsolnai Be­atrix, valamint Maul Péter ze­netanár működött közre. A ki­állítás március 1-jéig látható. S. K. 1—T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents