Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)

2017-02-15 / 39. szám

2017. FEBRUAR 15., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Tolna megyei iskolák is csatlakoztak a Pénz7-hez A korszerű, ésszerű pénzkezelés a téma A decsi Bíborvég Általános Iskolában a gyerekek saját termékeiket árulták Archív fotó A pénzügyi tudatosságra nevelést szolgálja a Pénz7 program, amelyet harmadik alkalommal rendeznek meg Magyarországon. A célcso­port az általános és középis­kolás korosztály. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Ismét megren­dezi a Magyar Bankszövet­ség a Pénziránytű Alapítvány­nyal együttműködve a Pénz7 elnevezésű programot, amely Európa-szerte mintegy 30 or­szágban hívja fel a figyelmet a pénzzel való tudatos gazdál­kodásra. A pénzügyi tudatos­ság és gazdálkodás hetében - március 6-10. - a pénzügyi témák a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium kezdeményezésé­re gazdálkodási és vállalkozá­si témával is bővülnek, mely­nek célja, hogy a vállalkozói kompetenciafejlesztés és a vállalkozói ismeretek élmény­alapú bevezetése is helyet kapjon az iskolákban. A programmal főként az ál­talános- és középiskolás diá­kokat célozzák meg. Ország­szerte több száz intézmény re­gisztrált, köztük Tolna megyei iskolák. Kihagyhatatlan volt számukra a lehetőség- Egyértelmű volt, hogy egy olyan iskola, ahol 2000 óta foglalkoznak pénzügyi isme­retekkel, nem kerülheti el, hogy csatlakozzon a program­hoz - mondta Bergerné Ifjú Er­zsébet, a decsi Bíborvég Álta­lános Iskola igazgatója. Hoz­zátette: a Pénz7 jól illeszkedik az intézmény egy korábbi pro­jektjéhez, a Mini World prog­ramhoz. Ennek során a gyere­kek néhány nap erejéig bele­kóstolhattak a felnőttek mun­kával töltött mindennapjaiba, ugyanis a saját maguk által készített termékeket - példá­ul mappákat, perselyeket, ab­lakdíszeket - árulták, majd az így keresett pénzt, a „Mi­ni Moneyt” a témahetet záró vásáron költhették el. Emel­lett diákvállalkozás is műkö­dik az iskolában, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy a gye­rekek megismerjék a gazdasá­gi kultúrát. Nemcsak azt kell megtanulniuk, hogyan lehet a pénzt beosztással elkölteni, hanem azt is, hogy munkával miként lehet azt megkeresni. Bergerné Ifjú Erzsébet szerint szükséges és hasznos, hogy a gyerekek szervezett formában tanuljanak a pénzről. Ez segít Ugyancsak a pénzügyi ismere­tek bővítését szolgálja a Bank­­velem Pénzokos Kupa, ame­lyen a Bogyiszlói Általános Is­kola is indított egy csapatot. Kiss-Toronyi Brigitta pedagó­gus elmondta, hogy a két onli­ne fordulóból áll a verseny. Az elsőt január 25-én írták meg, és annak eredménye alapján a több mint 470 indulóból a 30. helyen állnak. A múlt hé­ten a második fordulót is telje­sítették. Ennek a pontszámá­azoknak a hátrányos helyzetű gyerekeknek is, akik otthon nem tudják elsajátítani a he­lyes pénzkezelést. A gyereke­ket igyekeznek megtanítani takarékoskodni, és többek kö­zött olyan alapvető fogalmak­kal ismertetik meg őket, mint a bankszámla vagy a csopor­tos beszedés. Nagyon pozitívak voltak az eddigi tapasztalatok Csabók Józsefné, a Pénz7-hez szintén csatlakozó Várdombi ra még várni kell, így nem tud­ni, bejutott-e a csapat a márci­usi budapesti döntőbe, ahol a legjobb tíz csapatot fogadják. Kiss-Toronyi Brigitta bizako­dó, hiszen a most hatodik osz­tályos csapattal két éve már sikerült a döntőbe kerülés. Emellett a bogyiszlói iskolában évekkel ezelőtt az órarendbe építették Junior Achievement Magyarország (JAM) program­ját, amely szintén pénzügyi is­mereteket ad. Általános Iskola pedagógusa elmondta, hogy március 6. és 10. között az osztályfőnöki és a matematika órákon kap sze­repet a program. Pénzügyi té­makörben a „Bankoljunk oko­san! - korszerű pénzkezelés”, vállalkozói témakörben pedig az „Üzleti ötlet és együttmű­ködés” áll majd a középpont­ban. Mindkét témában 3x45 perces online tananyagot kap az intézmény, előbbit az 5-6. és a 7-8. évfolyamosok, utóbbit viszont csak az idősebb kor­osztály körében használják fel. Csabók Józsefné hozzátet­te, az iskola már tavaly is részt vett a programban, és pozití­vak a tapasztalataik, a gyere­kek aktívak voltak, élvezték a gyakorlatorientált feladatokat. A bátai Hunyadi János Ál­talános Iskola egyelőre csak az egyik kísérő programhoz, a fenntarthatóság-környezet­­tudatosság témahéthez csat­lakozik áprilisban. Benedek­­né Stürmer Anna igazgató ugyanakkor azt mondta, ha ez beváltja a hozzáfűzött remé­nyeket, jövőre regisztrálnak a Pénz7-re is. Döntőbe jutásban bíznak Bogyiszlón Börtönzár Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu Míg a legtöbb országban - így hazánkban is - a bör­tönök túlzsúfoltsága van napirenden, addig Európa egy-két országában ennek pont ellenkezője jellemző. Néhány éve Svédországban zártak be börtönöket, és hasonló a helyzet Hollandiában is. Ott előbb Belgiumból fogadtak be 500 elítéltet az üres celláikba, 2015-ben pedig norvég bűnö­zőket „szállásoltak el”. Mindemellett az elmúlt években ösz­­szesen 19 börtönt zártak be, 2016-ban pedig további öt bün­tetés-végrehajtási intézetet helyeztek használaton kívül. A ta­valyi adatok alapján Hollandiában százezer lakosra 57 fogva tartott jut, és ennél csak Finnországban jobb az arány, ahol százezer lakosra 54 rab jut. A kedvező helyzet Hollan­diában annak köszönhető, hogy a bűnözési ráta 0,9 szá­zalékos, illetve hogy a bírák egyre rövidebb büntetéseket szabnak ki. Ennek eredmé­nyeként 2021-re 3000 börtöncellára és 300 ifjúsági fogdára nem lesz szükség. A bezáró börtönök azt jelzik, hogy csök­ken a bűnözés, és kevesebb pénz megy kárba. Az ellenzék vé­leménye szerint azonban nem a bűnözés lett ritkább, csak a hatóságok kevésbé kapják el a tetteseket. Börtönök bezárására máshol is van példa. Egy coloradói intézetet például átmeneti szálláshellyé alakítottak át, mi­után nem volt rá szükség, és hajléktalanokat fogadtak be. Számunkra ez egyelőre távolinak tűnik, és Magyarországon most még nemcsak a börtönépítés az aktuális téma, hanem a hajléktalan helyzet is megoldásra vár. Ötszáz milliárd jön a megyékhez Hollandiában száz­ezer lakosra 57 fogvatartottjut BUDAPEST-TOLNA MEGYE A Te­rület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kere­tében a megyéknek szánt 547 milliárd forint értékű fejlesz­tési forrásról döntenek hama­rosan - közölte Rákossy Ba­lázs, a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM) európai uniós források fel­­használásáért fe­lelős államtitkára kedden az MTI-vel. Elmondta: a dön­tés-előkészítő bi­zottságok pénte­ken kezdik meg a bírálatot, és több mint 4590 pályá­zatról döntenek. A TOP-ban összesen 547 milliárd kere­tösszegű, 15 pályázati felhí­vásra 18 megye 716 milliárd forintnyi támogatási igényt nyújtott be. Rákossy Balázs ismertette, hogy a döntés-előkészítő bizott­ságok javaslatai alapján márci­usban hirdetik ki a támogatói döntéseket, a nyertesekkel áp­rilisban kötnek szerződéseket. A nyertes pályázók, jellemző­en települési önkormányzatok a szerződéskötést követően fo­lyamatosan megkapják az elő­legeket, ez alapján megkezdő­dik a projektek megvalósítá­sa. A TOP elsősorban az ön­­kormányzatok fejlesztéseihez biztosít forrásokat, kiemelt cél a he­lyi gazdaság meg­erősítése, a mikro-, kis- és középvál­lalkozások támo­gatása, a helyi fog­lalkoztatás bővíté­se, az újraiparosí­­tás támogatása. Ki­emelte: a TOP hét évre rendel­kezésre álló teljes keretössze­ge 1275 milliárd forint, amely­ből több mint 1000 milliárd fo­rintot, a keretösszeg 84 száza­lékát már meghirdette a kor­mány. Március végéig a teljes forráskeret elérhető lesz a me­gyék és a megyei jogú városok számára a pályázatokon ke­resztül. TN Eddig 85,5 milliárd forint támogatást fizetett ki az NGM Kátrányos ' ielyzetben segítenek A bérköltségek emelkedése miatt kellett árat emelniük a pékeknek Drágább lett a kenyér, de nem sokkal TOLNA MEGYE A Mátrix Köz­hasznú Alapítvány felzárkóz­tatást és esélyegyenlőséget biztosító programjában hátrá­nyos helyzetű, 10-14 év közöt­ti gyerekek kapnak komplett használt, de még jó állapotú számítógépet, laptopot vagy okos készüléket. A támogatás­ra az osztályfőnök által min­den olyan 10-14 év közötti gyermek jelentkezhet, akinek két vagy több kiskorú testvé­re van, legutóbbi félévben a ta­nulmányi átlaga a 4-est eléri, otthonában nincs megfelelő minőségű számítógép. Részle­tek a www.matrixalapitvany. hu oldalon. K. B. TOLNA MEGYE A legtöbb pék­ség február elején megemelte az árait, még a multik is követ­ték a kenyér árának emelését. Aki becsületesen akar meg­jelenni a piacon, annak min­denképpen meg kellett lépnie a kenyér árának az emelését, ezt Kászpári Károly mondta, aki Tolna és Baranya megye pékszövetségének az elnöke, valamint családtagjai mellett hat szakemberrel működteti a tengelici székhelyű Frissten Pékséget is. Utoljára 2011-ben emeltek árat a pékségek.- Az egy személyre eső bérköltségek - a minimál­bér-emelés miatt - átlagban 23 ezer forinttal növekednek, ezt kell kitermelni - mondta Kászpári Károly. Az igazság az, hogy legalább 30 százalék­kal kellett volna megemelni az árakat - hiszen már a tar­talékaikat is felélték a péksé­gek -, de véleményem szerint 15 százaléknál többet senki nem mert emelni - tette hoz­zá a szakember. Hazánkban 600 körüli azok­nak a pékségeknek a száma, melyek magyar sütőipari vál­lalkozások, ebből a pékszövet­ség szerint mintegy kétszáz még az idén bezárhat, éppen a költségek emelkedése és a ki­sebb forgalom miatt. M. I. Egymásra vártak a pékek az emeléssel, amit nem lehetett elkerülni Fotó: Mártonfai Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents