Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)
2017-02-11 / 36. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. FEBRUAR 11., SZOMBAT Tolnán, a tűzoltóság udvarán máig látható a villamosmű Nahm József tervei alapján készült épülete - mondta el Major Attila Fotó: Hargitai Éva és Makovics Kornél A levéltár pályázatain rendre díjazták Major Attila dolgozatait Villamosmérnökként érdekelte a települések villamosítása A levéltár helytörténeti pályázatain rendre díjazták Major Attila egy-egy település villamosításáról írt dolgozatait. Legutóbb Dombóvár történetével ért el sikert. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu TOLNA A munkával töltött évek után valami nyugodt elfoglaltságra vágyott Major Attila, aki 1999-ben stresszes munkakörből, az atomerőműből vonult nyugdíjba. Elmondta, hogy akkor költöztek egy szekszárdi panellakásból Tolnára, családi házba, ahol a kert gondozása kellemes időtöltést jelentett, és jelent számára még ma is. Ám már a munka mellett gondolkodott azon, miként alakulhatott Szekszárd villamosítása, lévén, az alapszakmája villamosmérnök. A lakosság kezdeményezte 2003 körül kereste fel először a megyei levéltárat, ahol az önkormányzati jegyzőkönyveket, különféle levelezéseket, korabeli újságokat tanulmányozva rájött, igen különböző módon alakult egy-egy település villamosítása. Függött ez a lakosságtól, az anyagi körülményektől és az elöljárók hozzáállásától. Szekszárdon például a lakosság kényszerítette ki a villamos hálózat kiépítését. Nehezményezték ugyanis, hogy az őszi-téli időszakban, amikor korán sötétedett, nehézkes volt a közlekedés. - De volt olyan vezető, aki azzal érvelt a közvilágítás ellen, hogy rendes ember sötétedés után nem járkál az utcán, a részegeknek pedig nem kell világítás - mesélte Major Attila. Végül 1901- ben mégis nekiálltak a villamosításnak, és még ugyanabban az évben Kisasszony napján, szeptember 8-án kigyúltak a fények. A megyeszékhelyen saját villamosművet létesítettek a múzeum és a vasútállomás közötti területen, amely az egész akkori várost ellátta árammal: főleg a központot, a Garay teret, a városházát. A vezetékeket a kórház épületéig vitték, majd az úgynevezett hármas hídig, később pedig Fölsővárosig, Újvárosig. Folytatta a munkát Szekszárd villamosításának története 2004-ben készült el, amelyet szerzője beadott a levéltár helytörténeti pályázatára, és második díjat nyert vele úgy, hogy abban az évben nem osztottak első díjat. Major Attilának tanári végzettsége is van, így korábbi kollégája, a megyei levéltár akkori igazgatója, dr. Dobos Gyula biztatta a kutatás folytatására. így került sorra választott lakhelye, Tolna, majd Bátaszék villamosításával folytatta a kutatást. Elmondta, hogy a településen hosszas huzavona előzte meg a fejlesztést, de ez lett a szerencséjük. A húszas-harmincas évek táján kezdett ugyanis elterjedni a váltakozó áram, amely az egyenáramnál kevesebb veszteséggel szállította a villamosságot a távolabbi pontokba. A váltás azonban nagy áldozatokkal járt, mivel teljesen új berendezésekre volt szükség. Bátaszék ezt megúszta, és ott rögtön váltakozó árammal látták el a települést. Később sorra került Bonyhád és Dombóvár villamosításának története is, és Major Attila úgy látja, ezzel az izgalmasabb történetek végére ért. Dr. Dobos Gyula most arra kapacitálja, hogy írja meg a megye villamosításának történetét. A helytörténész úgy tervezi, tavasszal áll neki a hoszszabb, részletesebb kutatást igénylő munkának. Tolnán máig áll a villamosmű épülete Bonyhádon kihasználták az ötletgazdát Dombóvár lehetett volna az első- Egy agilis embernek, Fekete Ágoston plébánosnak, Fekete István író nagybátyjának köszönhető Tolna villamosítása, aki azt akarta, hogy a település felzárkózzon - idézte fel kutatásait Major Attila. Elmondta, hogy 1910-11 fordulóján épült meg a villamosmű, amelynek épületét Nahm József tervezte. Az elektromos berendezéseket szállító Siemens betekintést engedett a tervekbe, a városházát is jegyző építőmester pedig ez alapján készítette el a terveket. Az épület még ma is áll. Az akkor még nagyközség Tolnán előbb a Szentháromság-szobor környékén volt közvilágítás, majd a laktanya felé, később Mözs irányába terjeszkedtek, bár a két település akkor még nem ért össze. Bonyhád villamosítása egy vagyonos tanárembernek, Forberger Lászlónak köszönhető, aki saját pénzéből építette fel a villamosművet a településen, ami 1902 májusában kezdte működését. A városvezetés ellenségesen állt a kezdeményezéshez, és előnytelen szerződést kötött Forberger Lászlóval, aki így ingyen világított Bonyhádon. Rövid idő alatt ráment a vagyona, és szívinfarktus okozta a halálát. Perczel Béla jogász vette át a villamosművet, bár ő sem igazán konyított hozzá, ezért a városvezetés őt is meg tudta vezetni. 1919- 20-ban sok kárt szenvedett a villamosmű, melynek újjá szervezése után egyenáramról váltakozó áramra tértek át, és a mázai-szászvári villamosműről érkezett az áram. Dombóvár lehetett volna az első Tolna megyei település, amelyet villamosítanak, hiszen id. Ivanich Antal már 1898- ban előállt az ötlettel, ám sem a lakosság, sem a vezetés nem támogatta. Az emberek nemtetszését erősítette, hogy az utcák világításáért a kerítések hosszától függően méterenként egy krajcárt kellett volna fizetnie a háztulajdonosoknak. Ifj. Ivanich Antal folytatta, amit az apja elkezdett, és 1905-ben kigyúltak a fények Dombóváron is. A korabeli leírások arról tanúskodnak, hogy a látványra az egyik kocsmából kisereglettek a vendégek, a zenészek pedig a Rákóczi-indulót játszották. A villamos energia elosztása a városban 1947-48-ig családi vállalkozás volt. Rendőrök adtak vért SZEKSZÁRD A hagyományoknak megfelelően az idén is véradó napot szervezett a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság és a Vöröskereszt megyei szervezete. A rendőrségi dolgozók közül összesen 53-an nyújtották karjukat és adtak vért, tájékoztatta lapunkat Molnár Ágnes, a főkapitányság sajtóreferense. Fotó: police.hu Telefonos átverésre figyelmeztetnek MAGYARORSZÁG Újabb telefonos csalásra hívja fel a figyelmet a Tesco áruházlánc Facebook oldalán. Mint írják, néhányan a Tesco nevével viszszaélő telefonhívást kaptak. A hívás során egy már megnyert 15.000 forintos Tesco vásárlási utalvány hírével keresték fel a károsultakat, és arra kérték őket, hogy a vásárlási utalvány átvételéhez küldjenek két darab SMS-t egy megadott telefonszámra. Az így elküldött SMS-ek mobilvásárlásnak számítanak és darabonként 15.000 forintba kerülnek. Az áruházlánc arra figyelmeztet, hogy az ilyen telefonhívások átverések, a benne szereplő kéréseknek senki ne tegyen eleget. A csaló lényegében a Telekom SMS-es feltöltés szolgáltatásával él vissza, amit kizárólag általános havi díjas előfizetők vehetnek igénybe, és Domino kártyások, illetve havi díjas előfizetéssel rendelkező ügyfelek egyenlegét töltheti fel vele. Az Index információi szerint a csaló úgy jelentkezik, a Telekomtól telefonál és gratulál, és elmondja, hogy a nyereményhez csak el kell küldeni egy kódot SMS-ben kétszer a megadott számra. K. B. Kavicsok és foltok SZEKSZÁRD Nagy érdeklődés mellett nyílt megSzijjártó Istvánná foltvarró és Gyarmati Ildikó kavicsfestő kiállítása az Ady Endre szakképző iskola Székely garériájában. A tárlatot Juhász Gábor igazgató nyitotta meg. Az alkotások március 3-ig hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra között, pénteken 15 óráig tekinthetők meg. Fotó: Makovics K.
