Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-07 / 6. szám
g BELFÖLD - KÜLFÖLD 2017. JANUÁR 7., SZOMBAT Fegyházból posztolt magáról képet egy elítélt Hattyúkban is kimutatták a madárinfluenzát Egyre terjed a vírus Orbán Viktor nagyra értékeli Gyárfás Tamás munkáját SZOMBATHELY Zárkájában készített magáról fotókat, majd a képeket az egyik közösségi portálra is feltöltötte január elsején egy fegyházbüntetését töltő férfi a szombathelyi börtönben - írta a vaol.hu. A portál szerint ez is oka lehetett annak, hogy Pintér Sándor belügyminiszter indoklás nélkül visszavonta Tóth Tamás Tibor dandártábornok parancsnoki kinevezését. Ugyanazon a napon egy budapesti és a tiszalöki fegyintézmény vezetőjét is leváltotta. A vaol.hu azt írta, a Dominó becenevű elítélt annak a Csonnó-klánnak a tagja, amely hátrányos helyzetű embereket „csicskáztatott”, és zsarolás miatt többszörös visszaesőként öt évfegyházra ítélték. Fegyház fokozatban a legenyhébb esetben is legfeljebb heti négy alkalommal tíz perc telefonálás megengedett. Az elítélt férfi azonban saját bejegyzése szerint „királyként” élhetett a szombathelyi börtönben, és január elsején még arra is volt lehetősége, hogy újévkor köszöntse ismerőseit. MW Eltiltották a vezetéstől Gesztesit BUDAPEST Ittas vezetés miatt elítélték Gesztesi Károlyt. A színész november 6-án hajnalban Békásmegyernél járdaszegélynek ütközött. Autója öszszetört, de senkinek nem lett baja. Állítólag annyira részeg volt, hogy alig bírt kiszállni a kocsijából, és amikor sikerült, akkor „kisdolgát” az autó mellé végezte el. Az ítélet szerint 2,5 ezrelék felett volt a véralkoholszintje, ami már alkoholmérgezésnek felel meg. Két évre eltiltották a vezetéstől, de csak korlátozást kapott, B kategóriára, motort, teherautót, buszt vezethetne is. Emellett 400 ezer forintra büntették, és ki kell fizetnie a perköltséget is. MW Gesztesi Károly Tömeges hattyúpusztulásra lettek figyelmesek Szlovákiában a komáromi járásbeli Nagykesziben, ahol a szakemberek igazolták a madárinfluenza gyanúját. A vírus idáig 5 megyében és 38 településen tűnt fel, emiatt tavaly közel kétmillió állatot kellett levágni - tudtuk meg az Nébihtől. A vírus miatt 17 ország exportkorlátozást vezetett be a magyar baromfira. Tarnóczy Orsolya orsolya.tarnoczy@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az állattartók számára idén az egyik legnagyobb kihívás a madárinfluenza, amelynek terjedése továbbra sem áll meg. Az év elején a szlovák oldalon a komáromi járásbeli Nagykeszi községben 26 elpusztult hattyút találtak, egy állat, komoly tünetekkel, élt még, de a madarat a helyszínen elpusztították. A komáromi regionális állatorvosi felügyelet munkatársai azonnal mintát vettek az elpusztult hattyúkból, és a vizsgálat beigazolta a gyanút: madárinfluenzáról van szó. Hazánkban először tavaly ősszel jelent a betegség, Békés után Csongrád, majd Bács-Kiskun megyében. Nehéz évük volt a tenyésztőknek, hiszen a fertőzött gazdaságokban több mint kétmillió baromfit tartottak, egy részük a betegség miatt hullott el, a másik részét pedig az állatvédelmi szabályok szerint le kellett ölni. A vírus leginkább a kacsatartóknak okozott fejfájást, több mint másfél millió kacsát kellett elpusztítani és háromszázezer libában mutatták ki a vírust - tudtuk meg a Nébihtől. A veszélyes betegség terjedésének megelőzésére a fertőzött gazdaságoknak egy három- és egy tízkilométeres védő- és megfigyelési zónát kellett kialakítaniuk. Ez a lépés olyan termelőket is érintett, akiknek a telepén egyetlen beteg madár sem volt. Bár az intézkedéseknek köszönhetően a kór terjedése az év végére lelassult, december utolsó napjaiban mégis több állattartó telepen ismét megjelent a madárinfluenza. Először Eddig másfél millió kacsát kellett elpusztítani a betegség miatt Tiszakürtön, egy pulykaállományban találták meg, ezért a szakemberek egész Jász-Nagykun-Szolnok megye területén zárt tartást rendeltek el, majd Hajdú-Biharban, Pródon, egy libatelepen az állatorvos egy beteg liba mintáiban mutatta ki a vírust, emiatt tízezer állatot kellett leölni. A Nébih felhívja rá a figyelmet: a járvány elég veszélyes, úgyhogy érdemes elejét venni annak, hogy a gazdáknak esetleg megérje eltitkolni a gyanús eseteket. A megbetegedett állatokra jellemző, hogy bágyadtak, elesettek, alig mozognak, nem repülnek, esetenként hasmenést kapnak, és sokszor még a légzőszervi panaszok megjelenése előtt elpusztulnak. A veszélyes kór felbukkanásának hírére 17 európai unión kívüli ország, köztük Kanada, a Dél-Afrikai Köztársaság, Izrael, Japán, Hongkong és Szingapúr, exportkorlátozást vezetett be a magyar baromfira. Azon országok esetében, ahol például az exportbizonyítványban szerepel, hogy a madárinfluenza-mentességet az egész országra vonatkozóan igazolnunk kell, a magyar hatóság ezt jelenleg nem tudja megtenni - fejtette ki lapunknak a Nébih. A korlátozás a hízott áru esetében átmeneti állapotnak tűnik, a tilalom elmúltával a magyar termelők újra értékesíthetik majd portékájukat. A csirke- és pulykaszállítmányok esetében azonban fennáll annak veszélye, hogy főleg a dél-amerikai konkurencia törhet be a magyar áru helyére az elrendelt korlátozás idején. Tudta-e? A madárvész miatt leölt állatok okozta kiesés jogcímén az érintett gazdák teljes állami kártalanítást kapnak, amit két hónapon belül kifizetnek nekik. A tavaly novemberi járványok nyomán már több mint egymilliárd forintnyi kártalanítást fizettek ki. Franciaországban is nagy a baj A szabadon tartott háziszárnyasok kiirtását rendelték el három franciaországi körzetben a madárinfluenza-járvány megfékezésére. A mezőgazdasági minisztérium közölte, a délnyugat-franciaországi Gers, Landes és Hautes-Pyrénées körzetben január 5-étől január 20-áig ki kell irtani minden szabadon tartott kacsát és libát. Ha a madárinfluenza-járvány terjedése megáll, a baromfiirtást a határidő előtt is le lehet állítani. A rendelkezés mintegy 800 ezer háziszárnyast, többségében kacsát érint a mintegy 18 millióra tehető állományból. BUDAPEST A kormányfő nagyra értékeli Gyárfás Tamásnak az elmúlt két évtizedben a magyar úszósport érdekében, a kormánnyal összhangban végzett munkáját - közölte tegnap a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, miután Orbán Viktor a parlamentben fogadta a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) leköszönő elnökét, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) alelnökét. Orbán hangsúlyozta, a sportdiplomata itthoni és nemzetközi tevékenységére a jövőben is kiemelten számít, különös tekintettel a hazai rendezésű idei FINA-világbajnokságra és a 2020- as Eb-re. Vasárnap tartja rendkívüli tisztújító közgyűlését a MÚSZ, megválaszthatják Gyárfás utódját. Most három jelöltről mondhatnak véleményt a tagok, miután az elnökjelölti listára Bienerth Gusztáv (Seszták Miklós miniszter azt mondta, ő „a mi jelöltünk”), Hornyák Viktor és Tóth István került fel. Bienerth a 2024-es magyar olimpiai pályázat alelnökeként, turizmusért felelős kormánybiztosként, Hornyák a Széles Sándor Úszó-nevelő Műhely vezetőjeként, Tóth pedig a szentendrei úszóklub szakosztályi elnökeként tevékenykedik. Vasárnap új jelöltet már nem lehet állítani, a három elnökaspiránsról pedig először külön-külön kell majd szavazni azért, hogy választhatóak legyenek. Ehhez a megjelenő tagok több mint 50 százalékának szavazatára van szüksége mindhármójuknak. Ha egyik jelöltet sem fogadják el a küldöttek megfelelő arányban, 15-30 napon belül új rendkívüli közgyűlést kell kiírni. (A szombaton megjelenő Vasárnap Reggelben interjút olvashatnak a legesélyesebbnek tartott jelölttel, Bienerth Gusztávval.) MW Bienerth Gusztáv Gyárfás Tamás A tunéziai fiatalok több mint 45 százaléka készül arra, hogy illegálisan Európába jöjjön Tömegek vesztőhelye a sivatag és a tenger MEDITERRANEUM Több migráns hal meg a Szaharában, mint ahányan a Földközi-tengerbe vesznek - írta tegnap a Magyar Idők című napilap meg nem nevezett, az afrikai migrációval foglalkozó civilszervezetek adataira hivatkozva. A fekete kontinens szubszaharai régiójából tömegek indulnak el minden héten északra, hogy valamely tengerparti országban csónakra szállva átjussanak Európába. Az ENSZ-nek a lapunk rendelkezésére álló adatai is megerősítik ezt: tavaly március 20- a, vagyis az uniós-török megállapodás hatályba lépése után drasztikusan csökkent a törökgörög határon át érkező illegális bevándorlók száma, bonyolultabb lett az átkelés, hatékonyabbá váltak az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) alakulatainak akciói. Ez a hatékonyság azonban nem jelenti azt, hogy százszázalékos a határzár. Részben ennek következménye, hogy a hangsúly a balkáni mingránsútvonalról átterelődött a Földközi-tengerre, vagyis a Líbia és Olaszország közötti határra - erősítette meg tegnap lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International szakértője. Az ENSZ adatai szerint az idén január elseje óta - tehát alig hat nap alatt - a törökgörög határon 147 menedékkérő érkezett az unióba, a líbiaiolasz szakaszon, vagyis tengeri úton pedig 728-an, ami nagyjából hatszoros szorzó - mondta Demeter Áron. Egy friss felmérés szerint a tunéziai fiatalok több mint 45 százaléka készül arra, hogy illegálisan az unióba jöjjön, annak ellenére is, hogy az országban az illegális elvándorlás bűncselekménynek minősül - írta a Breitbart portál, amely eddig mintegy harmincötezer olyan tunéziai fiatalról tud, aki már eljutott Európába. A Frontex ugyancsak tegnap publikált adatai szerint kétharmadával kevesebben érkeztek tavaly a kontinensre a Földközi-tengeren keresztül, mint 2015-ben. Az összesített adatok szerint 2016-ban 364 ezren értek partot az olasz és a görög szigeteken. Tegnap arról is jött hír, hogy az Európai Bizottság nem tervez az Európai Unión kívül menekülttáborokat, közölte egy szóvivő. SZPA Kettős nyomás Határainkat illegálisan senki sem lépheti át, és Brüsszel a magyarok akaratával ellentétesen senkit sem telepíthet be hozzánk - mondta tegnap Menczer Tamás, a külügy sajtófőnöke. Hangsúlyozta azt is, a kormány továbbra is ellenáll a kettős nyomásnak. A kabinet szerint a „felebaráti szeretetbe" beletartozik, hogy segítünk a bajbajutottakon a hazájukban vagy ahhoz közel, de „a felebaráti szeretetnek nem része", hogy terroristákat engedünk magunk közé. ez felelőtlenség, sőt ostobaság lenne.
