Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-05 / 4. szám
2017. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK BONYHAD Az „Elhurcoltak napja” címmel tartott megemlékezést a völgységi németek munkatáborokba küldéséről, annak 72. évfordulója alkalmából a Bonyhádi Német Önkormányzat, valamint a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium. A megemlékezést a gimnáziumnál koszorúzással kezdték, majd a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban nyitották meg a „Völgységi németek a Donyecmedence munkatáboraiban" című kiállítást (képünkön), valamint a program magában foglalta a „Malenkij Robot Bonyhádon és környékén” című kötet bemutatóját is. H. É, MEGYEI Hétköznapok Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu Vége az ünnepeknek, ezek már azok a bizonyos tényleg szürke hétköznapok, melyeket tavaszig jó esetben családi ünnepek, farsang és a szerencsések esetében bálok törnek meg. De hétfőtől péntekig egy nő mit is tehet, minthogy hajnalban kel, reggelit készít - mindenkinek a családban -, ágyaz - minden családtag után -, kiteregeti a kimosott ruhát, közben hálát ad azért, hogy a mosógépen időzítő van, elviszi a gyerekeket óvodába, iskolába, aztán ő maga is betalál a munkahelyére. Ott aztán egész nap robotol, majd irány a bolt, majd az óvoda, iskola, különóra, lecke, vacsora készítés, fürdetés, mesélés, és vége is a napnak. A dolog talán legdühítőbb része, hogy mint az imamalom, naponta, hetente ugyanazokat a fölösleges mondatokat kell elhadarnia, süvöltenie: Mi ez a kupleráj? Nem akarod ezeket elrakni? Vagy: Az üres dobozt miért rakod vissza a hűtőbe? Hogy miért van ez így? Ki tudja. Talán a probléma megoldását jelentheti egy korábbi osztrák nőügyi miniszter esete. Történt ugyanis, hogy egy parlamenti vita alkalmával fény derült a tárcavezető igen különleges fogyatékosságára: megkérte ugyanis a vitapartnerét, hogy ismételje meg mondandóját egy oktávval mélyebben, mert a magas női tartományban nem hall. Persze előfordul az is, hogy mi nem akarunk meghallani ezt-azt. Például, amikor az ember szeme fénye azt kérdezi, hogy a bácsinak miért szőrös a füle, vagy a boltban közli, hogy pisilni kell, az étteremben meg mindjárt kakilni, és egyébként is, a néninek miért ilyen nagy a feneke. Na, az ilyen esetekben vágyódunk vissza a mosógép mellé, meg a munkahelyre, ahol jó esetben nem történik semmi illetlenül rendkívüli. Néha jó volna nem hallani bizonyos dolgokat. Pénztáros segítette a bolti szarkákat SZEKSZÁRD Olykor elcsodálkozik az ember azon, hogy egy bűncselekmény elkövetői hogyan képzelték el, hogy üzelmeikre nem derül fény. Történetünk szereplői hamarosan le is buktak. A lopási ügy első rendű vádlottja, egy 22 éves lány pénztáros volt egy szekszárdi áruházban. Három férfi társával is ebben a minőségében ismerkedett meg. A vádlottak abban állapodtak meg, hogy a lány segítségével ingyen jutnak különféle árukhoz. Módszereik egyike az volt, hogy az árura egy olcsóbb termék címkéjét ragasztották, vagy a lány átemelte az árut a vonalkód-leolvasó felett. A harmadik módszer szerint pedig a fizetendő összeget az I. rendű vádlott sztornózással törölte. Ily módon a IT, III. és a IV. rendű vádlott vagy kevesebbet, vagy pedig egyáltalán nem fizetett az áruházból kivitt árukért. A lány közreműködéséért időnként pénzt, összesen mintegy 12 ezer forintot, vagy valamilyen árucikket, például hajvasalót kapott a többiektől. 2015. július 23-án történt a „próbavásárlás”, amikor a IV. rendű vádlott olcsóbban, vagy ingyen szerzett meg például egy hajvasalót, 5 darab öt literes étolajat, egy csomag földimogyorót, fürdőruhát, kilós kávét, nappali arckrémeket összesen 136 ezer 541 forint értékben. Július 25-én öt alkalommal loptak a módszereket variálva, de alkalmanként sokkal kisebb összegekben. Harmincegyedikén háromszor látogatták meg az áruházát, kétszer 50 ezer, egyszer több mint 100 ezer forintos öszszeget „megtakarítva” maguknak. A kedvenceik közé tartozott a csokoládék mellett az 5 literes étolaj. Utóbbit nyilvánvalóan olcsóbban el is adták. Az okozott kár nem térült meg. A bíróság az I. rendű vádlottat 150, a II. és III. rendűt 50-50, a IV. rendű vádlottat pedig 90 óra közérdekű munka büntetéssel sújtotta. Az ítélet jogerős. Ihárosi I. SZEKSZÁRD A tavalyi évhez hasonlóan az idei évben sem mondhatjuk el, hogy minden díszítőelemünk épségben megúszta az advent időszakát - tájékoztatott Rohr Adrienn szekszárdi városüzemeltetési ügyintéző. A díszítőelemeken apróbb rongálások vannak, komolyabb kár az Olaf mesefigurán, illetve a Béla király téri szarvason történt, illetve több 2 D-s elemet elloptak. Az önkormányzat feljelentést tett, ugyanis a károkozást a közterületi kamerák rögzítették. A díszkivilágítás leszerelése folyamatban van, január 9-ig megtörténik. A karácsonyi díszítésnek megadta a város a módját, a tavaly vásárolt elemeken felül újabb 3D-s díszítőelemeket, több mint száz méter ledes égősort, valamint hetven méter jégcsapfüggönyt vásárolt. Ezen felül tíz új hópehely kandeláberdísz került a Béla király téri körforgalom világítótesteire. Megújult továbbá a Német Színház és a katolikus iskola közötti átfeszítő dísz is. A Garay-, illetve a Béla király téren két-három olyan új attrakciót terveztek, amelyek elsősorban a legfiatalabbak tetszését nyerték el. Ilyen a Jégvarázs című mese Olaf figurája, vagy a Szent József iskola előtti macis dísz. Budavári K. A Szent József iskola előtti macis dísz megúszta a rongálást A disznóhús után a tej, a tojás és a csirke áfája is 5 százalékra csökkent január 1-től. A statisztikai hivatal számításai szerint havonta 700-750 forintot spórolhat meg egy átlagos család. A termelőket annyiban érinti az alacsonyabb áfa, hogy abban bíznak, több lesz a fogyasztás, és így tőlük is többet rendelnek. Az általunk megkérdezett vásárlók viszont nagyon örülnek az alacsonyabb áraknak. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A vásárlók azt látják, ha bevásárlásra indulnak, hogy jelentősen csökkent a csirkehús, a tejtermékek és a tojás ára is. Egy kiló csirkecombért van, ahol csak háromszáz, a csirkemellfiléért ezer forintot kérnek egyes üzletekben. A bátaszéki Horváth Pálné elmondta, nem is akarta elhinni, hogy valóban ezek az árak maradnak a jövőben is, így csirkecombból például mindjárt vett öt kilót. Pedig az illetékesek azt ígérik, tartósan marad ez az ár. Az áfacsökkentés a termelőket - tehenészeteket, tojó baromfitelepeket, hús-csirkenevelőket - valójában nem érinti. Schweitzer József, a teveli szövetkezet tehenészetének ágazatvezetője, a Régió Milk Kft. elnökségi tagja kérdésünkre elmondta, örömmel fogadták az áfacsökkentésről szóló hírt annak ellenére, hogy ez őket mint termelőket nem érinti. Viszont nagyon bíznak benne, ha olcsóbb lesz a tej, tejtermékek ára, akkor többet vásárolnak belőle és tőlük is több tejet rendel majd a feldolgozó. így áttételesen ugyan, de jobban járnak. A tehéntartók egy nagyon hosszú mélyponton vannak túl, ami 2015 ele-Kevesebb lett az import A terméktanács adatai szerint, 40 forintos fogyasztói és 25 forintos termelői árszinttel zárta az évet a tojás tavaly. A csirkehúst kilónként 800 forint körüli összegért lehetett a boltokban megkapni, míg a termelő 240 forintot kapott érte. A fogyasztásukat terhelő forgalmi adó január elsején drasztikusan, 22 százalékponttal csökkent, ami a kereskedelmi láncok intenzív „akciózásával” párosul. A sertéshús egy évvel korábbi, hasonló mértékű áfacsökkentése leginkább a feketekereskedelem visszaszorítását eredményezte, kevesebb import állat érkezett az országba. jén kezdődött és egészen 2016 augusztusáig tartott, és amikor a jó minőségű nyers tej felvásárlási ára literenként csupán 64 forint volt. Az elmúlt hónapokban lassan emelkedett, decemberben már 84 forintot adott érte a feldolgozó. A piaci kereslet szerint ez az ár a következő hónapokban tovább emelkedik, akár a 100 forintot is elérheti. Ez az emelkedés viszont módosíthatja a jelenlegi bolti árakat. Schweitzer József azt is mondta, elképzelhető, hogy az növekvő felvásárlási árak miatt pár hónap múlva a boltok is kénytelenek lesznek árakat módosítani. Hasonló volt a sertéshúsnál is, viszont áfacsökkentés nélkül a sertéshúsok kilójáért olyan összeget kellett volna fizetni, ami nagyon megviselte volna a fogyasztókat. A tejtermelők az elmúlt másfél évben a tartalékaikat élték fel, és még a 84 forintos (támogatással együtt) literenkénti árral sem érték el azt a szinten, amely a nullára kihozza a tehéntartást. Ez az árszint 95- 100 forint között van. Ha tehát a termelő megkapja - reményeik szerint - azt az összeget egy liter tejért, amely már nem lesz ráfizetéses, akkor a boltokban is emelkedni fog ismét a tejtermékek ára. Ez viszont nem a kereskedők, a feldolgozók, vagy a termelők hibája, csupán arról van szó, hogy a piac követi a keresletet-kínálatot. Az elmúlt másfél évben, a mélypont idején ugyanis nagyon sok tehéntartó hagyta abba a tevékenységét, számolta fel a telepét. Még támogatásra is lehetett pályázni az uniós országokban, ha valaki csökkentette a tehénlétszámot. Hazánkban 140 termelő pályázott és nyert. Mostanra elfogytak a piaci fölöslegek is, emiatt emelkedik a tej felvásárlási ára. Ugyanez a helyzet a tojás- és a baromfiágazatban is. Tartós tejre nem vonatkozik Sokkal kisebb hatású lehet az előbbieknél a tej áfájának mérséklése. Nemcsak a kisebb adómérték-változás miatt (18 százalékról 15 százalékra esik), hanem azért is, mert nem érinti a hazai folyadéktej-forgalom zömét adó UHT (és a hosszan tartós ESL) tejeket. Holott éppen ezekre épül az importforgalom. A behozatal mértékét csak a fogyasztó preferenciák változása és a még szigorúbb közúti ellenőrzés foghatja vissza. Ha nőni fog az érdeklődés a friss tej iránt, az közvetve fékezheti a hőkezelt tej behozatalát. A feldolgozott tejtermékek áfája nem változik. Megrongáltak díszeket, sőt, olyan is akadt, amelyet el is loptak Működtek a köztéri kamerák
