Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-26 / 22. szám

2017. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK jgggl 11 a biciklis postások két-három réteg ruhánál többet még ilyenkor sem vesznek p,’ magukra, mert akadályozná B HB 'J őket a mozgásban Nyáron melegben, télen hi­degben dolgoznak - nem könnyű munkakör a postá­soké. Az általunk megkérde­zett kézbesítő szerint az em­berek hozzáállása segít ne­kik abban, hogy megbirkóz­zanak a kihívásokkal. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Hányszor hallot­tuk már, a postás mindig két­szer csenget. Sokaknak James M. Cain azonos című regénye ugrik be. Az 1981-es roman­tikus drámában Jack Nichol­son és Jessica Lange szenvedé­lyes kapcsolata szögezi székbe a nézőt. A film tulajdonképpen a nézőre bízza a befejezést, így pont azt nem tudjuk meg, hogy a postás miért csenget mindig kétszer. Ezt a kérdést teszem fel elő­ször egy szekszárdi kézbe­sítőnek, aki szerint ez csak könyvnek, illetve a filmnek köszönhetően került be a köz­tudatba. Csak a kaputelefono­kat csengetik kétszer, minden más esetben marad az egy gombnyomás. Országosan mintegy tízezer kézbesítő dolgozik a kemény mínuszokban. A megyeszék­helyen húsz felett van - külte­rületekkel együtt - a postások száma, akik fagyban is napon­ta járják gyalog, biciklivel, au­tóval az utakat.- Sok a munka. Januárban talán két nap volt, amikor nap­közben nulla fok felett volt a hőmérséklet, így ebben a hó­napban végig mínuszokban dolgozunk - mondja a kézbe­sítő férfi. - Ilyen időben a mo­torosoknak és a biciklisek­nek a legnehezebb. A kerék­párt tolni kell, ami hóban, te­repen már-már szinte lehetet­len. Veszélyes, csúszkálunk, le kell szállni a kétkerekűről. A kutyákkal nem vagyunk ba­rátságban, velem is előfordult már, hogy megkapott egy-egy. Télen a reggelek a legrosszab­bak, aztán pár óra alatt hozzá­szokik az ember a hideghez. A sok küldemény és szóró­lap ellenére azt mondja, bír­ják a munkát. Menniük kell, mert amit valahol feladtak, azt célba kell juttatni. A hideg téli időben a munkavédelmi szabályok betartásával „em­beri körülményeket” bizto­sít a posta: béléses védőkesz­tyűt, két pár magas szárú té­li védőcipőt, meleg, kantáros, béléses nadrágot és téli védő­dzsekit kapnak a kézbesítők. A fentieken túl a munkaválla­lók részére védőitalt, teát biz­tosít a munkáltató, amelyet az előre meghatározott postákon vehetnek át. A teát a kézbesí­tő akár magával is viheti. A szokásosnál melegebb ruhán túl azzal védekeznek a nap­közben tapasztalható mínusz öt-tíz fokos hideg ellen, hogy az üresjáratokban igyekeznek fűtött helyre menni.- Ha az ember órákat tölt hi­degben, észrevétlenül átfázik. Persze kapunk a postától ru­hát, de a csontig hatoló hideg pár óra alatt bebújik a kabát uj­­ján, a nadrág szárán, bemászik a kesztyű alá is - teszi hozzá. Kiemeli, az emberekben meg­van a jó indulat, a segítőkész­ség. Pozitívan állnak hozzájuk, a cégeknél mindig megkínál­ják őket, télen sokan behívják a kézbesítőt, hogy valamilyen meleg itallal megelőzzék a hi­deg kedvezőtlen hatásait.- Ez egy olyan munkakör, ahol tűrni kell: télen a hideget, nyáron a meleget - emeli ki. - Itt nem mindenki marad meg. Én szeretem ezt a munkát, nem panaszkodok, csinálom. Lesz még jobb idő, azt várjuk! Több megállót is beiktatnak A kézbesítők munkaidejük kö­rülbelül hatvan százalékát töl­tik járással. munkavégzésük során nem tartózkodnak folya­matosan a szabadban, jellem­zően több megállót is beiktat­nak a kézbesítés során - kö­zölte a Magyar Posta Zrt. Je­lentős távú járásban a kéz­besítő betér más. nem a kiin-L_________________________ dulási helyéül szolgáló postá­ra annak érdekében, hogy ott például ellátmányt vegyen fel vagy pihenőidejét eltöltse. Vá­rosi kézbesítés során a kézbe­sítések jelentős része a lép­csőházakban történik, továb­bá a kézbesítés sok esetben közintézményben, vállalkozá­sok telephelyein valósul meg. Harapós kutyák, lengén öltözött nők Minden kézbesítőnek van sztorija mérges férjről, negli­­zsében ajtót nyitó szexbom­báról vagy harapós kutyáról. A négylábúakkal kapcsolatos esetek nagy százalékáról el­mondható, a házőrző blökik­­nek postás-fóbiája van, érzik az idegen szagot, védik a ter­ritóriumukat. A rendhagyó tör­ténet az üzemorvosnál esett meg a postással. A doktor fel­hívta a figyelmét, hogy rosz­­szak a laboreredményei, töb­bet kellene sétálnia. Munka előtt vagy után - kérdezett vissza a kézbesítő, majd az or­vos kérdő tekintetét látva hoz­zátette, sétál ő eleget, hisz postásként dolgozik. MEGYEI KÖRKÉP g Angol óra szerint Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu A pontosság minden társasági kapcsolatban az egymás iránti megbecsülést, a másik ember tiszteletét, megbíz­hatóságunkat fejezi ki - a protokoll szerint. Én is igyek­szem ehhez tartani magam, több-kevesebb sikerrel. Mint olvas­tam, Európában dél felé haladva egyre lazul a pontosság, Brazí­liában pedig egészen más értelemet nyer. Állítólag ha ott vala­ki este 8-ra szóló meghívót kap, és este 9 órakor érkezik, akkor nagy rá az esélye, hogy a háziakat még készülődés közben éri. Ha a brazilok pontosságot követelnek, akkor hozzáteszik: „Hóra inglés”, azaz angol óra szerint értendő a megadott időpont. Nem meglepő ezek után, hogy a társadalmilag számontartottan szi­gorú pontosságot követelő országok között Svájc és Németország mellett ott van Anglia. Rendezvényszervezés tekin­tetében a kezdés 15-20 perces késése a megengedett - hiva­talosan. Én e tekintetben sem lennék ennyire engedékeny: ha egy megnyitót 9 órára hir­detnek meg, az kezdődjön is el akkor, és ne negyed óra múlva cihelődjenek. Szigorúbban venném konferenciákon az egyes előadásokra szánt idő keretet is. Alapvetően az előadóknak ma­guknak is tisztelniük illene a hallgatóságot és egymást annyira, hogy betartják a beszámolóikra szánt időt, de ha erre nem for­dítanak figyelmet, akkor a rendezvényszervezőknek kell meg­húzniuk a határokat. Persze nem kell egyből nyaktiló alá kísér­ni a rendbontókat, de figyelmeztetni kell őket az idő túllépésére. Talán azért vagyok ennyire szigorú, mert többnyire munka­ügyben és munka közben járok rendezvényekre, ahol minden pontatlan perc elvesztegetett idő. Ezzel azonban feltehetően nem vagyok egyedül. Európában dél felé haladva lazul a pon­tosság értelmezése Egy ócska autó árát sikkasztotta el SZEKSZÁRD A 36 éves I. rendű vádlott - aki már többször is állt bíróság előtt - egy kft. ügyveze­tőjeként 2015 júliusában meg­bízta egy alkalmazottját, hogy a vállalkozás nevére vegyen meg egy autót, ami 100 ezer forint­ba került. A 34 éves, büntetlen előéletű II. rendű vádlott újabb megbízással augusztus végén a kocsit 510 ezer forintért elad­ta egy Tolna megyei lakosnak, a vételárat azonban nem adta át a kft.-nek, hanem azzal, sajátja­ként rendelkezve, a tartozásait rendezte. A vevőnek azt mond­ta, hogy a gépkocsi igen jó mű­szaki állapotban van, de ennek ellenkezőjére hamar fény derült, ezért a II. rendű vádlott kényte­len volt az autót visszavenni az­zal az ígérettel, hogy 2015. szep­tember 4-én visszautalja a vétel­árat. A vevő pedig addig vissza­tartja a jármű törzskönyvét. A sértett azonban máig is várja, hogy a pénzét visszakapja. Ahhoz, hogy az autót ismét el lehessen adni, törzskönyv kellett, ezért az I. rendű vádlott az aszódi járási hivatalban be­jelentette, hogy a törzskönyv el­veszett, s ezzel hamis adat ke­rült a közhiteles nyilvántartás­ba. Végül az autót egy közvetí­tő segítségével sikerült eladni. Bűnösnek mondta ki a Szek­szárdi Törvényszék az I. rendű vádlottat közokirat-hamisítás bűntettében, s ezért 8 hónap bör­tönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását egy év próbaidő­re felfüggesztette. Felmentették viszont a csalás vádja alól, mert nem bizonyítható, hogy a kár­okozás szándéka vezette, ugyan­is végig azon volt, hogy vissza­fizesse a sértett pénzét, amit nem tudott megtenni, mert azt a II. rendű vádlottól sosem kapta meg. AII. rendű vádlottat a bíró­ság az 510 ezer forint elsikkasz­­tása miatt 200 óra szakképzett­séget nem igénylő fizikai mun­kakörben elvégzendő közérdekű munkára ítélte. A sértett a pén­zét polgári perben követelheti. Az ítélet jogerős. 1.1. A sok, változó minőségű kiadvány között elsikkadhatnak a jók Egy este Szakolczay Lajossal SZEKSZÁRD Legújabb, Korunk farsangja című kötetét mutat­ta be tegnap Szakolczay Lajos az Illyés Gyula Megyei Könyv­tárban a kultúra napjához kap­csolódóan. A tanulmányokat, esszéket, kritikákat tartalma­zó kiadványról Gacsályi József és Kis Pál István beszélgetett a szerzővel, aki Széchenyi-díjas irodalomtörténész, irodalom- és művészetkritikus, szerkesz­tő. Beszélgetésükből többek kö­zött az is kiderült, hogy a kötet címe egyfajta metafora, amely kicsit a maszk mögötti játék, a véres valóság, a színház költői összevonása. Témáit tekintve többek között foglalkozik József Attilával, aki meglátása szerint Kis Pál István (balról), Szakolczay Lajos és Gacsályi József a világ legjobb költője. A kortárs irodalomban a súlya változó, amit olykor még a politika is be­folyásol. Arról is esett szó, hogy mára önmagában az irodalom súlya is nagy mértékben csök­kent, még 40-50 évvel ezelőtt is jóval nagyobb volt. - Amíg szo­rítva volt a magyar nyelv, addig az emberek talán jobban töre­kedtek arra, hogy megtartsák - mondta a szakember. Azt is kiemelte, hogy a könyv­kiadás területén ma nagy a ká­osz, bárki kiadhat egy zagyva­­ságokkal és helyesírási hibák­kal teli kötetet, ha megvan rá a pénze. A sok kiadvány között pedig félő, hogy még a jók is el­sikkadnak. H. É. PAKS Az Atomenergetikai Múzeum fogadóterében Ex libris - Egy magángyűjtő könyvritkaságai címmel új kamarakiállítás látható márciusig. A múzeum munkatársa. Beregnyei Miklós gyűjteményé­nek különleges darabjait, köztük paksi vonatkozású köteteket mu­tatja be. A legrégebbi darab egy latin nyelvű történeti munka, amely az Augustusok életével foglalkozik, és 1698-ban jelent meg. V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents