Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-20 / 17. szám

2017. JANUAR 20., PENTEK GAZDASÁG - BELFÖLD y Csepreghy Nándor a 4-es metróról: várhatóan fél év múlva kell fizetni a büntetést Brutális bírság korrupció miatt? Csepreghy Nándor: Magáncélokra használták fel az uniós és az állami fejlesztési pénzeket Lázár János: A kormány elöntött a büntetőfeljelentésről Elég stabil a magyar költ­ségvetés likviditási helyzete ahhoz, hogy előfinanszíroz­za a 4-es metró miatti uniós bírságot, de ezt az összeget be is kell hajtani a nyomo­zás során a korrupcióval ösz­­szefüggésbe hozott magán­­személyektől és cégektől - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség minisz­terhelyettese. Gyöngyösi Balázs/Világgazdaság kozpontiszerkesztőseg@mediaworks,hü- Az Európai Csalás Elleni Hiva­tal (OLAF) jelentése alapján a 4-es metró miatt végül 76,6 mil­liárd forintot követelhet vissza Magyarországtól az Európai Bi­zottság. A feltételes mód várha­tóan mikor válik kijelentővé?- Amikor megérkezik a hiva­talos, magyar nyelvű bizottsá­gi jelentés. De egyelőre csak a 2012 februárja és 2016 novem­bere közt folytatott OLAF- nyomozás százoldalas angol nyelvű összefoglalója van a bir­tokunkban, ezt december köze­pén kaptuk kézhez. Amint be­fut a brüsszeli jelentés, lesz két hónapunk megválaszolni az uniós testület által feltett kér­déseket. Utána ismét az EU tér­felén pattog a labda, négy hóna­pon belül dönthet arról, hogy alkalmaz-e bármilyen bírságot Magyarországgal szemben.- A 452 milliárd forintos metró­­beruházáson belül 272 milliárd­nyi szerződésállomány érintett korrupcióval, melyből 167 milli­árd lehet a tényleges károkozás. Az e mögött álló 76,6 milliárd fo­rintnyi uniós forrást venné vissza Brüsszel. Maradt mozgástér az alkudozásra?- Megalapozottak azok a bűncselekményekre utaló vá­dak, melyeket az OLAF-jelentés „Nemzetközi baloldali bűncse­lekmény a 4-es metró ügye, nyilvánvaló csalásokkal” - je­lentette ki a tegnapi Kormá­­nyinfón Lázár János, a Minisz­terelnökség vezetője. „76 mil­liárd forintjába fog kerülni az adófizetőknek, amit a balolda­li és liberális vezetés művelt” a fővárossal - mondta, és hozzá­tette: a kormány döntése alap­ján még csütörtökön megtette a büntetőfeljelentést. Az Európai Csalás Elleni Hiva­tal (OLAF) büntetőjogi ajánlá­sa nyomán a Központi Nyomo­zó Főügyészség teljes körű nyo­mozást folytat a 4-es metró be­ruházása ügyében. Jelenleg ve­zető beosztású, hivatalos sze­mély által elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt nyomoznak a magyar hatóságok - közölte tegnap Keresztes Imre főügyész. Az OLAF 2012. február 2-án kezdte a vizsgálatát, majd a múlt év végén közzétett ajánlá­sát a Magyarországon már folya­matban lévő nyomozás adataira is alapozta. A nyomozás határ­ideje április 3. Az OLAF jelenté­se nyomán az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Ma­gyarországot. A szabálytalansá­gok a szocialista és szabad de­mokrata kormányok, az MSZP/ SZDSZ-es budapesti városveze­tés időszakához köthetőek. tartalmaz. Nehezíti a helyzetet, hogy ez nem egy szakmai vita az Európai Bizottsággal, hanem tényállításokkal állunk szem­ben. Feketén-fehéren le van ír­va, kik, milyen cégeken keresz­tül, hogyan loptak el közpénze­ket. Ez egy jelentős különbség azokhoz az ügyekhez képest, ahol szakmai érvek és ellen­érvek feszülnek egymásnak. Ilyen volt például az aszfalt­ügy, melyben végül jelentősen megváltozott a brüsszeli állás­pont, Magyarország pedig meg­kapott korábban visszatartott több mint 170 milliárd forintot. A 4-es metrónál viszont arról van szó, hogy uniós és állami fejlesztési pénzeket felhasználó szervezetek a rájuk bízott mun­kát a közcél helyett magáncél érdekében végezték el. A sza­bálytalanságok közé tartozik a metrókocsik beszerzése, az ál­lomások belsőépítészete és az áramellátás kiépítése is.- Ha véglegesnek tekintjük a ha­zánk költségvetését is jelentő­sen megterhelő bírságot, hon­nan lesz forrás a visszafizetésre?- A magyar költségvetés lik­viditási helyzete évek óta stabil. Ezt a tételt tudja finanszírozni, ha az említett forgatókönyv úgy hat hónap múlva bekövetkezik. A terv az, hogy az adófizetői fo­rintokból csak az előfinanszí­rozás hárul a büdzsére, ezt a pénzt majd be kell hajtani azo­kon, akik a bűncselekménye­ket elkövették. Mivel az OLAF- jelentés több tucat magánsze­mélyt és vállalatot ténylegesen megnevez, világosan körvona­lazódik ez a kör.- Ezek szerint feleslegesen ag­gódnak azok, akik máris a kór­házak vagy iskolák adósságához viszonyítják a több tízmilliárdos összeget?- Ilyesmivel várhatóan a bal­oldali pártok állhatnak elő, hogy eltereljék a figyelmet jobb esetben a politikai, rosszabb esetben a büntetőjogi felelőssé­gükről.- Az OLAF látómezőjéről azért 2010 után sem tűnt el Magyar­­ország. A korrupciógyanús góc­pontokat tekintve Romániánál és Bulgáriánál jobban állunk, de- úgy tudjuk - zajlott és zajlik jó néhány vizsgálat a hazai fejlesz­tések körül.- Valóban vannak lezárt és folyamatban lévő további ügyek. Ugyanakkor a vizsgála­tok magas száma abból is adó­dik, hogy a jelenlegi ellenzé­ki pártok, amelyek nem kap­tak akkora társadalmi felha­talmazást a legutóbbi választá­sokon, mint amekkorát szeret­tek volna, Brüsszelben keres­nek maguknak politikai legiti­mációt. Az OLAF-nyomozások jelentős része mögött ezek a feljelentések állnak, ez pe­dig kárt okoz Magyarország­nak. Amíg egy-egy ilyen vizs­gálat folyik, addig megállíthat­nak vagy felfüggeszthetnek ha­zánknak járó uniós kifizetése­ket. Később rendszerint ezeket szintén folyósítják, de a köz­tes időben az így keletkező ré­seket csak a magyar költségve­tésen belüli átcsoportosítással lehet betömni, amit adott eset­ben másra is lehetne fordítani. Ahol viszont ténylegesen visz­­szaélések történtek, ilyen volt például a szociális szövetkeze­tek ügye, ott a magyar kormány a bűnüldöző szervek részére minden kért dokumentumot át­adott. Nem szeretnénk azt a lát­szatot kelteni, hogy nincsenek szabálytalanságok az uniós for­rások felhasználása körül, de ezek egyedi ügyek, nem pedig rendszerszintű problémák. A járulékokból is érvényesíthető az adójóváírás - Mikor oszthatják meg a szülők, élettársak, elváltak? Jobban járnak az idén a kétgyerekes családok MAGYARORSZÁG Több fon­tos változás is életbe lépett 2017-ben, amelyekre a csalá­di adókedvezmény érvénye­sítése kapcsán figyelni kell, ha gördülékenyen, januártól kezdve minden egyes hónap­ban igénybe szeretné venni a munkavállaló szülő. Még januárban érdemes azoknak a munkavállalóknak leadniuk a családi adókedvez­ményt igénylő papírokat, akik­nek jár, mert aki késve adja le, az már csak az éves adóbe­vallásban kérheti a jóváírást - mondta lapunknak Vámo­­si-Nagy Szabolcs adószakértő. Az idei változások közül az egyik legfontosabb, hogy már nem elég a gyermek születé­si adatait beírni a családi adó­­kedvezmény érvényesítésé­hez, 2017. januártól már csak az után a gyermek után le­het igénybe venni a kedvez­ményt, akinek van adóazono­sító jele. Ezt mostanáig már mindenki megkapta, aki eset­leg még nem, soron kívül igé­nyelheti és nyolc napon belül a hatóság megküldi a gyermek technikai adóazonosító jelét. Az újszülöttek adóazonosító jelét is postázzák a születéstől számított hat héten belül. Aki­nek esetleg még sincs, utólag, az éves adóbevallás elkészíté­sekor is érvényesítheti majd. A gyermek adóazonosító jele nem csak a családi adókedvez­mény igénybevételéhez szük­séges, de az adóbevallásban is szerepeltetni kell a kedvezmé­nyezetteket. Az egygyerekesek és a há­romgyerekesek adókedvez­ménye nem változik az idén. Azok, akik egy gyermeket ne­velnek, 2017-ben is legfeljebb havi 10 ezer forintot tudnak le­írni az adójukból, akik három gyermek tartanak el, azok gyer­mekenként havonta maximum 33 ezerforintot. Akétgyermekes családok esetében viszont emel­kedett az adóból leírható összeg, az idén havi 12500 forint helyett 15 000 lett. Összesen ha­vi 5000 forinttal nőtt az adó­­kedvezmény összege. Tehát 2 millió 400 ezer forint éves jövedelemig már igénybe ve­hető a teljes adókedvezmény, a havi 30 ezer forint. Akik pedig ennél többet keresnek, azok­nak csak az e fölötti részre kell megfizetniük a 15 százalékos jövedelemadót. Akik minimálbért keresnek, azok nem tudják kimeríteni a teljes adókedvezményt, de itt le­hetőség van arra, hogy a szü­lők megosszák egymás között - magyarázta el az adószakértő. Hogyha kevesebb az adó, mint az érvényesíthető adókedvez­mény- például egy kétgyerekes család esetében nem éri el az évi 360 ezer forintot -, akkor a kü­lönbséget a járulékokból is érvé­nyesíteni lehet. Először a nyug­díjbiztosításból vonják le a ked­vezményt, majd, ha még mindig van érvényesíthető összeg, az egészségbiztosítási járulékból is le lehet vonni, anélkül, hogy ezáltal az adóalany nyugdíjalap­ja vagy a táppénzalapja sérülne. Fontos és kedvező változás az. is, hogy az idén már beleszá­mít a kedvezményezettek kö­zé az egyetemista gyermek is. Tavaly még nem minősült el­tartottnak, csak az, aki után járt a családi pótlék. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az adókedvezményt nem lehet érvényesíteni a nagy­korú, egyetemista gyermek után, de számít, hogy egy, ket­tő, három vagy több gyermek után veszi-e igénybe valaki az adókedvezményt. Ha egy családnak két gyermeke van, és abból az egyik egyetem­re járó nagykorú, akkor csak a kiskorú gyermek után jár a családi adókedvezmény, vi­szont a kétgyerekeseknek já­ró összeg arányos része, tehát 15 ezer forint. Az elvált szülők közül álta­lában az érvényesítheti a csa­ládi adókedvezményt, aki a családi pótlékot is kapja. Ha a gyermeket egyedül nevelő szülő nem tudja teljes mérték­ben igénybe venni a neki járó adókedvezményt, akkor meg­oszthatja, de nem a volt há­zastárssal, hanem azzal, aki­vel egy háztarásban él, akivel közösen nevelik a gyermeket. Ha például az édesanya gon­dozza a gyermekeket és van élettársa, vele megoszthat­ja a családi adókedvezményt, hiszen a gyermek eltartásá­ban ők vesznek részt egy kö­zös háztartásban. Ez nem ér­vényes azokra, akik egyedül­állóknak járó családi pótlékot vesznek fel. Hogyha válás után az apa és az anya felváltva gondozza a gyermeket, megosztva mind­ketten igénybe vehetik a csa­ládi adókedvezményt. Ha 50- 50 százalékban jogosultak a családi pótlékra, ez érvényes a családi adókedvezményre is. Takács Eszter A fiatal házasoknak is jár adókedvezmény A kormány anyagilag is segí­teni akarja a közös életüket megkezdő fiatalokat, ezért a fiatal házasokat két évig igénybe vehető adókedvez­ménnyel támogatja, amely összesen 120 ezer forint megtakarítást jelent. Családi adókedvezmény mértéke (2010-2017, gyermekek száma alapján, 2011-töl az adókedvezmény havonta értendő, forintban) ■|3 vagy több ‘-■’gyermek ■ _J2 gyermek ■ 1 gyermek MW-grafika, forrás: MW

Next

/
Thumbnails
Contents