Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-19 / 16. szám

2017. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEIKÖRKÉP Régen volt ilyen hosszú és hi­deg tél a megyében, mint az idei, és ez nagyobb terhet ró az állattartókra is. A téli hi­deg beálltával ugyanis meg­szűnik a tágas legelők nyúj­totta kényelem. A jószágo­kat nincs hová kihajtani, így a gazdák kénytelenek alkal­mazkodni az évszaknak meg­felelő körülményekhez. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Ami a városi em­bernek hidegnek számít, az a vidéki ember számára inkább csak langyosnak, legalábbis ezt mondta a bátaszéki Tóth Béla, aki juhai és a tehenei mi­att minden napot az istállók­nál indít.- Az állatok kint vannak most is a karámban, csak estére hozzuk be ó'ket az istállóba. Ne­kik is így jó, meg nekünk is, hi­szen így kevesebb munka van velük, mondta az állattartó gaz­da. Véleménye szerint a mínusz 7-8 fokban még nem érzik rosz­­szul magukat sem a juhok, sem a szarvasmarhák. Természete­sen az ellő állatokat, illetve a bárányokat és a borjakat istálló­ban tartják. Figyelni kell az ha­tókra is, hogy ne fagyjanak be.- Eddig csak két olyan nap volt, amikor mínusz 15-18 fo­kot mértünk, akkor valóban hideg volt, mondta Tóth Bé­la. Kint a karámban is el van­nak látva szénával az állatok, a szénát nem a földre, hanem az úgynevezett rácsos etetők­be helyezik.- Pár bárány már született eddig is, de két-három hét múl­va indulnak tömegesen az el­­lések, addigra talán az időjá­rás tovább enyhül - mondta az állattartó, aki hozzátette, ka­rácsony előtt volt nagy keres­let a 24 kiló körüli bárányok­ra, akkor kilójáért 1050 forin­tot fizetett a felvásárló. A ha­marosan megszülető bárányok majd húsvétra lesznek eladha­tó súlyban. A Paks környéki Fejős Ist­ván feleségével gazdálkodik harminc hektáron, és van né­mi bérelt területük is.- Hiába nincs a határban munka, mi most is dolgozunk, csak itthon, a műhelyben - mondja a gépész végzettségű fiatalember. - Ilyenkor van idő arra, hogy apósommal át­nézzük a traktort, a pótkocsit, és amit kell, kijavítsunk. Mi­vel sertéseket és szarvasmar­hákat is tartunk, az 365 napos elfoglaltság, hiszen a jószág­nak ennie kell. A tanya mel­lett letárolt alomszalma és a szálas takarmány behozatala is heti rendszeres munkát ad nekem és apósomnak, aki ren­geteget segít, mindig számít­hatok rá. Esténként pedig jön­nek a törzsvevőink a tejért, en­nek az értékesítése a nejem fel­adata. Szerencsések vagyunk, nem marad felesleg, mindet el tudjuk itthonról adni. A ha­tárba néha kimegyek, megné­zem, rendben van-e minden a területünkön, és várom a ta­vaszt, hogy lehessen dolgozni - mesélt téli feladatairól Fejős István. Külterületen, beszalmázva A tavaszi és nyári időszakban legtöbbször felesleg keletke­zik a legelőkön és a mezőgaz­dasági termelés során. Az elő­re látó állattartók már ezek­ben a hónapokban felkészül­nek a téli körülményekre. Tar­tós hidegben, vagy legyengült állomány teleltetése során időnként a szemes takarmány használata elkerülhetetlen. A hideg és a fagy ellen szalmá­val védik meg a kültéren tar­tott állatokat. Több esetben előfordul, hogy fedél alá lehet helyezni őket, ez többnyire ap-L____________________________ róbb jószágokkal kivitelezhe­tő. mint a sertéssel, vagy kecs­kékkel. Az ősidők óta ridegen tartott állataink kivételével, a tél kitettségeitől óvni kell ha­szonállatainkat. Tojótyúkok­nál 12-16 fok az ideális, de aki bevállalja a naposcsibetar­tást annak biztosítani kell pár napos korig a 33-35 fokot. A szarvasmarha a száraz hi­deget jól tűri, fejősteheneknél 8-15, hízómarháknál 5-15 fok elegendő. Anyajuhoknál 10-12 fok elég, de ellető ho­­dályban 18-20 fok kell. Sok munkát ad a műhely télen A szerszámok és gépek javítá­sát, karbantartását mondja el­sőként a téli munkák felsoro­lásánál a dombóvári Rimőczi Dénes:- A vidéki gazdálkodók eb­ben az évszakban sem lógat­ják a lábukat. Ha nem a szántó vagy a kert, akkor a műhely ad munkát, ahol a földművelés­hez és az állattartáshoz szük­séges eszközöket készítjük fel az új idényre. No és az admi­nisztráció. A legtöbb gazdálko­dónak jár területalapú támo­gatás, így gazdálkodási naplót is kell vezetnie, illetve külön­böző adatszolgáltatási kötele­zettsége is van. Aki vetett őszi búzát vagy árpát, akkor is gyakorta kimegy a szántóra, ha csak a szemlélődésig jut el. Várjuk a tél végét, az eny­hülést, amikortól lehet majd fejtrágyázni, esetleg belvízte­leníteni. Akinek szőleje van, az az újborral foglalatosko­dik, egyéb gyümölcstermesz­tők meg pálinkát főznek, vagy főzetnek - beszélt a leghide­gebb évszak adta feladatok­ról Rimóczi gazda. Marad a titok Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu Egyre többen élnek kilencven, kilencvenöt vagy éppen száz éves korukig hazánkban is. Ráadásul mind többen vannak köztük azok, akik még mindig nyitottak a vi­lág dolgaira, akik minden percben igyekeznek megtalálni a szépet. így van ezzel az az idős asszony is, aki Ausztráliában éli rendkívül mozgalmas mindennapjait. A hölgy 94 éves, és mint olvastam, hetente hatszor jár súlyzós edzésre, szabad­idejében pedig táncórákat vesz. Arra a kérdésre pedig, hogy miért szeret edzőterembe járni, huncutul azt mondta: szereti megölelni a férfiakat. Bár a tőlünk távol élő hölgy életszemlélete idegen lehet több­ségünknek, tény, hogy a jól megválasztott cél segíthet abban, hogy hosszú, boldog életet éljünk. Ha azonban arról faggat­juk a 100 esztendőseket, hogy mi a titok, mindegyikük más választ ad. Túl azon, hogy nem szabad fiatalon meghalni, il­letve nem szabad elfelejteni levegőt venni, van, aki a jó házi­kosztra, más az egyoldalú táplálkozásra esküszik, merthogy csak tojást vagy csak krump­lit eszik. Megint más azt állít­ja: egy kevés pálinka tartósít, egy 127 éves férfi pedig egy­szer azt mondta, hogy a cso­koládéfogyasztásnak köszön­heti hosszú életét, illetve an­nak, hogy sohasem házasodott meg. Egy biztos: többségünk szívesen megérné a száz éves kort, persze viszonylagos egész­ségben, szellemi frissességben, és megint csak persze szeret­teink és ebben az esetben szintén nem éppen fiatal baráta­ink körében. Sok idős ember bölcs iróniával tekint a mindennapokra Betörtek és vittek amit csak értek PAKS Három rendbeli, sza­bálysértési értékre, dolog elle­ni erőszakkal elkövetett lopás vétsége, valamint egy rendbe­li nagyobb értékre, dolog elle­ni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt emelt vádat a Szekszárdi Járási és Nyomo­zó Ügyészség egy 18 éves pak­si férfi, valamint két fiatalko­rú társa, egy ugyancsak pak­si 16 éves lány és egy 16 éves fiú ellen. Az I. rendű vádlott tavaly de­cemberben Pakson csavargóit, amikor Rivotril nyugtató és al­kohol együttes hatására elha­tározta, hogy betör. Az udvar­ra a kerítésen átmászva jutott be, majd betörte a garázs ab­lakát és bemászott. A földszin­ti és az emeleti szobákból, va­lamint a fürdőszobából 36 ezer forint értékben lopott el műsza­ki berendezéseket, vegyi árut és élelmiszert. Az I. rendű vádlott és a II. rendű fiatalkorú leány 2015. szilveszter éjszakáján egy szó­rakozóhelyről tartottak haza­felé, ittasan, amikor a fiatal­embernek megtetszettek a ki­rakatban lévő divatcikkek, ezért berúgta annak üvegét. Mindketten bementek a boltba, ahonnan több mint 600 ezer fo­rint értékben tulajdonítottak el ruhákat, pénztárgépet és aján­dékutalványokat. Az I. rendű vádlott és a III. rendű, fiatalkorú fiú valamikor januárban késő este Pakson sé­tálgatott és egy áruház előtt el­haladva elhatározták, hogy be­mennek. Az ablaküveget betör­ve jutottak be az üzletbe, ahon­nan mintegy 3 ezer forint ér­tékben pakoltak össze árucik­keket. A biztonsági szolgálat embere azonban tetten érte és a rendőrség kiérkezéséig visz­­szatartotta őket. A vagyon el­leni bűncselekmények miatt már elítélt I. rendű vádlottal szemben az ügyészség próba­időre felfüggesztett börtönbün­tetés, míg a büntetlen előéletű fiatalkorúakkal szemben pró­bára bocsátás kiszabását szor­galmazza, tájékoztatott dr. Páli Péter, a megyei főügyészség he­lyettes sajtószóvivője. Ihárosi I. I 8 1 ■re I SZEKSZÁRD Akadt dolga bőven a tulajdonosoknak a hóval a na­pokban a magánházaknál és a közterületeken is. A hétvégére igazi nemszeretem időt jósol a meteorológia, s bár nagy havazást nem ígérnek, némi csapadék azért hullhat a megyében is. Csökkentenék a mostanihoz képest a tűzifa áfáját a jobbikosok Rászorulóknak segítettek ŐCSÉNY Kétszer annyian fagy­tak meg 2016 novemberében és decemberében, mint az elő­ző télen - emlékeztetett Szabó Balázs, a Jobbik Magyarorszá­gért Mozgalom Tolna megyei szóvivője, és ehhez azt is hoz­zátette, a közel száz elhunyt­ból húszán a saját lakásukban haltak meg. A szóvivő szerint a helyzet tarthatatlan annak ellenére is, hogy a mostani tél hidegebb, mint a 2015/2016-os volt. - Bár a kormány azt állít­ja, hogy Magyarország erősö­dik, mi pont fordítva látjuk. Ha azonban olyan erős az ország, mint állítják, akkor a tűzifa áfájának öt százalékra csök­kentését is elbírja a gazdaság- véli Szabó Balázs. Sajtótájé­koztatóját Őcsényben tartot­ta, ahol a Jobbik Tolna megyei 1. számú választókerülete ál­tal januárban indított karitatív kezdeményezés egyik állomá­saként néhány taggal együtt fát adtak át, majd fel is aprítot­ták azt. - Ez a huszonegyedik család, amelynek segítünk. A választókerületbe tizenhét település tartozik, a mostani akció révén tízben jártunk, és természetesen erőnkhöz mér­ten folytatjuk e tevékenysé­günket - ígérte. Most Boros­­né Kovács Anikó kapta a kö­rülbelül egy köbméter tűzifát. Az asszony unokájával lakik egy háztartásban. B. K. Az őcsényi ház udvarában fel is aprították a tűzifát

Next

/
Thumbnails
Contents