Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-14 / 12. szám
2017. JANUAR 14., SZOMBAT GAZDASÁG 7 ABUX index alakulása (pont) 33 loo-----------------------------------33050- 33000 V 32 950 32900--------U 32 949,77 Pénztárcánkon érezzük a kemény mínuszokat Ideje lenne szigetelni Nyertesek Részvény Utolsó ar (Ft) Változás (%) ENEFI 200 3,09 ELMU 26 435 1,75 OTP 8 890 1,48 MASTERPLAST 529 0,95 APPENINN 226 0,44 PLOTINUS 5690 0,35 GSPARK 2980 0,34 ŐRMESTER 349 0,29 PANNERGY 475 0,21 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (tt) RICHTER 6274 ■2,01 MTELEKOM 503-1,18 RABA 1156-1,03 ANY 1207-0,9 DUNAHOUSE 3820-0,65 FHB 489-0,2 EMASZ 23040-0,09 ZWACK 17190-0,06 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2017. január 13.) Datum Új élsz. ár(Ft) MALMI BÚZA 2017. március 41000 MALMI BÚZA 2017. május 42000 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 42750 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. május 44000 TAKARMÁNYKUKORICA 2017.j«us 43500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. szeptember 44500 TAKARMANYKUKORICA 2017.noenber 44500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. március 42750 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. május 44000 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017-július 43500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. szeptember 44500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017,nmember 44500 NAPRAFORGÓMAG 2017.márdus 110000 NAPRAFORGÓMAG 2017. május 112000 NAPRAFORGÓMAG index 2017. március 110000 NAPRAFORGÓMAG index 2017. május 112000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2017. január 12.) EJC/Ft 307,34-0,37 Ft E3 $/Ft 288,72-0,45 Ft □ CHF/Ft 286.40-0,65 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2017. január 13.) Vételi Eladási Budapest Bank 298,29 316,75 CIBBank 295,07 319,65 Citibank 295,04 320,39 Erste Bank 296,77 318,29 FHB Bank 298,30 316,47 K&H Bank 298,41 315,61 MKB Bank 299,81 313,29 OTP Bank 299,05 316,28 Raiffeisen Bank 304,38 310,52 Az idei télen többet kell költeni fűtésre, sok családnál a rezsi nagy részét ez teszi ki. Egy friss felmérés megerősítette, a többség áldozna a hőszigetelésre, ha elnyerne valamilyen támogatást. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az idei télen a magyar családok 40 százaléka havi 30 ezer forintnál is többet költött fűtésre, 15 százalékuk pedig 45 ezer forint feletti fűtésszámlát volt kénytelen otthona felmelegítésére költeni. Ennek ellenére, a szigetelőanyag-gyártó Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország lapunkhoz is eljuttatott közös felméréséből az derült ki, hogy tízből csak két ingatlantulajdonos érzi otthona hőmérsékletét megfelelőnek. A megkérdezettek csaknem kétharmada azt mondta, ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni. A felmérés azt vizsgálta, mennyit költünk fűtésre és energiahatékonysági szempontból milyen állapotban vannak otthonaink. A megkérdezettek 46 százaléka családi házban, 19 százaléka téglaépítésűben, 3,5 százaléka könnyűszerkezetes családi házban, 16,6 százaléka pedig panelházban lakik. Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki. Ez évi mintegy 4,5 millió toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energia. Az ország lakóépületeinek éves energiafelhasználása vetekszik az ország nagyerőműveiben egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével. A földgázszállító társaság tájékoztatása szerint egy átlagos, közepesen hideg - nulla Celsius-fokos napi középhőmérsékletű - téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió köbméter között mozog. Ilyenkor a teljes hazai fogyasztás mintegy 80-90 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki. A megkérdezettek csaknem a fele tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan nö-Modern műszerekkel már csak egy mozdulat feltérképezni, hol szökik meg a hő a házból. Tízből hét család szívesen szigetelné a házát, feltéve, ha támogatja az állam a nem olcsó beruházást vekszik, a stagnáló gáz- és energiaárak ellenére is. Míg a tavaly ilyenkor elvégzett felmérésben csak minden harmadik, az idén már minden második ingatlantulajdonos állította, hogy évről évre mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Amíg egy évvel korábban a családok kicsit több mint ötödé fizetett 30-40 ezer forintos fűtésszámlát, addig az idén ezeknek a családoknak az aránya a negyedére nőtt. Míg azoknak a tábora, akiknek Magyarországon mintegy 7 millió ember családi házban él. Közel háromnegyedük 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad európai összehasonlításban, így nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és -pazarlásának nagy részéért ezek az épületek a felelősek. Pedig, akár havi 45-50 ezer forintot is fűtésre kell költeniük, 15 százalékra nőtt. A felmérésből kiderült az is, hogy a családi házban lakók még az átlagnál is többet költenek fűtésre, közülük minden negyedik háztartás 45 ezer forint fölötti fűtésszámlával szembesül egy-egy téli hónap végén. „Ha figyelembe vesszük, hogy egy magyar háztartás fűtésszámlája kiteszi az átlagkereset negyedét, és ez még nem tartalmazza a többi rezsiköltséget, akkor sajnos megalapoha egy régebbi családi házat például 12-15 cm vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak fűtésigénye akár 30-40 százalékkal csökkenthető, így egy 90-100 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája 15 000 forinttal is csökkenhet. zottan beszélünk energiaszegénységről. Felmérésünkből ugyanakkor kiderül az is, a magyar lakóingatlanok mindössze 18 százaléka hőszigetelt teljes körűen, tehát tízből nyolc ingatlanon egyáltalán nem vagy csak részben végeztek hőszigetelést - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Minél később szigetelünk, annál többet veszítünk, hiszen egy ingatlan megfelelő szigetelésével bizonyítottan akár fűtésköltségünk 40-50 százalékát is megspórolhatjuk. Ahhoz azonban, hogy ezt egyre többen el tudják végezni, megfelelő állami támogatásra van szüksége a lakosságnak” - tette hozzá a szakember. Adatfelvétel A nem reprezentatív közös online felmérés 550 fő megkérdezésével készült 2017. január 4. és 10. között. így faraghatok a költségek Varga: állami pénzhez jut újabb 35 nagyvállalat BUDAPEST A Nemzetgazdasági Minisztérium 2016-os döntése alapján összesen 24,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap költségvetési forrásból 35 hazai nagyvállalat, ennek eredményeként több mint 60 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg és 1147 új munkahely jön létre Magyarországon - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A szaktárca kezdeményezésére először 2015-ben döntött úgy a kormány, hogy 3 milliárd forinttal támogatja azokat a nagyvállalatokat, amelyek fejlesztik technológiájukat, bővítik kapacitásaikat és új munkahelyeket teremtenek, de uniós támogatásból nem részesülhetnek. A nagyvállalati beruházási támogatási program első évének tapasztalatai azt mutatták, hogy ez a támogatási forma sikeres, az előző időszakban 14 vállalat részesült a támogatásokból. Csaknem 9 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Magyarországon, és közel 500 munkahely jött létre. A támogatási keretösszeg felülről nyitott, eredetileg tavaly csak 15 milliárd forintot szántak erre a célra, azonban a megnövekedett beruházási hajlandóság miatt megemelték a keretösszeget. Az idén is összesen 15 milliárd forint nagyvállalati beruházási támogatásról dönt a kormány. Ha pedig a tervezett bevételi többletek megvalósulnak, a keretösszeg is felfelé módosulhat. MTI/MW Már a hozzáadott érték a döntő Minden megyében van már támogatott nagyvállalat, a program továbbra is országos lefedettségre törekszik - tette hozzá Varga Mihály. A pályázati feltételek 2017-re lényegesen nem változtak, de a támogatás szempontjából másodlagos szempont a munkahelyteremtés, 4,5 százalékos munkanélküliségnél már egyre inkább a hozzáadott érték növelését elősegítő beruházások megvalósulására kell tenni a hangsúlyt. Mindazonáltal a kérelmek bírálásakor továbbra is fontos szempont marad a bérnövekmény nagysága. A madárinfluenza tizedeli a víziszárnyasokat - Fejleszthet a Hungerit Kevesebb a kacsa- és a libahús MAGYARORSZÁG Egyre kevesebb a liba- és kacsahús a boltokban, a madárinfluenza miatt sok helyen már eltűntek a kínálatból. Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke a Magyar Időknek elmondta: az állomány jelentős részét meg kellett semmisíteni, és a fiatal hízott állatok mellett sok helyen a tenyészszárnyasok is erre a sorsra jutottak. Becslések szerint a hízottliba-ágazatban a legsúlyosabb a kár, de a kacsatartásban is nagy érvágás volt a madárinfluenza megjelenése. Az új állományok telepítése még akkor is legalább három hónapot venne igénybe, ha a járvány Át kell vészelni a járványt azonnal véget érne. A termelés így is csak az első fél év végére normalizálódhatna. Szabó Miklós szerint az elmúlt években a legtöbb áruházláncban mindennapos árucikké vált a kacsa, ez most megszűnt. Csorbái Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke a köztévében beszélt arról, hogy a betegség miatt eddig csaknem hárommillió állatot kellett leölni, a közvetlen kárt pedig hárommilliárd forintra becsülik. A járvány még tart, a fertőtlenítést követően legalább harminc napig nem lehet újratelepíteni az állományt, és ez a teljes termékpályára kihat. Közben a Hungerit baromfifeldolgozó 1,8 milliárdos kormánytámogatást kap 5,1 milliárd forintos új beruházásához, ami 120 új munkahelyet teremt a cégnél. A beruházás eredményeként a szentesi Hungeritnél 5 millióval több szárnyast tudnak levágni. Felépül többek között egy feldolgozó üzem, egy biológiai szennyvíztisztító, továbbá új gépeket, berendezéseket szereznek be. A beruházás után a cégnél 9 ezer tonna, elsősorban külföldre szánt panírozott terméket állítanak majd elő. Tavaly a Hungerit 47 milliárd forintos árbevételt ért el, 3,5 milliárddal nagyobbat, mint 2015-ben. MW Amerikai befektető vette meg a Szigetet BUDAPEST Egy amerikai befektetőcég, a Providence Equity Partners lett a Sziget Kulturális Szervezőiroda többségi tulajdonosa - közölte tegnap a Sziget Kft. Az egyik vezető globális tőkealap, a Providence stratégiai befektetéssel segíti a Sziget fesztiváljainak fejlesztését és támogatja a cég azon ambícióját, hogy márkáit globális szinten is megjelenítse. Az eddigi tulajdonosok jelentős tőkehányadot és a menedzsmentjogokat is megtartják, illetve a jelenlegi csapat látja el továbbra is a portfolióban található fesztiválok, a Sziget fesztivál, a Balaton Sound, a Telekom VOLT Fesztivál, a Gourmet Fesztivál és a Gyerek Sziget operatív vezetését. Gerendái Károly, a Sziget alapítója elmondta, az elmúlt években sok megkeresést kaptak pénzügyi és szakmai befektetőktől, de a legszimpatikusabb a Providence ajánlata volt, mert új lehetőségeket nyitott meg előttük. Nemrég közölték, hogy a Sziget lett a fellépők kedvenc fesztiválja az European Festival Awards versenyén 2016- ban. Az elmúlt években a Sziget két alkalommal nyerte el a legjobb nagyfesztiválnak járó díjat, egy alkalommal pedig a „legerősebb fellépőket" jelképező „Best Line-up” kategóriában bizonyult a legjobbnak. MW
