Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-11 / 9. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUÁR 11., SZERDA Gyereket mentettek a tolnai holtágból TOLNA Egy, a tolnai holtág jegén beszakadt fiút mentett ki egy tolnai és egy bátaszéki férfi a múlt szombaton délután. A településen negyvenkilenc éve is volt hasonló esetre példa, de az tragédiával végződött. Az idei baleset a holtág város alatti részén, a gyárkút magasságában, azzal szemközti oldalon történt. Egy tíz év körüli fiú szakadt be a jégbe, egy olyan részen, amit korábban feltehetőleg hattyúk fürödtek ki. A gyermek kapálózott, segítségért kiabált. A holtágon korcsolyázó tolnai Bajor László és egy arra sétáló bátaszéki, Dávid keresztnevű fiatalember nagyjából egyszerre ért a bajba jutott fiú közelébe. A tolnai férfi lefeküdt a jégre és megkérte segítőtársát, hogy fogja meg a korcsolyáját, így közelítették meg óvatosan a léket. László először - a korcsolyázás közben a hasonló esetekre számítva mindig nála levő - hokibotját nyújtotta a gyerek felé, de a fiú nem tudott belekapaszkodni. Ezért még közelebb csúsztak, és a fiú kezét megfogva, végül nagy nehezen ki tudták húzni a vízből. így a nagy lélekjelenlétről tanúságot tevő két férfinek köszönhetően az ijedtség és a csuromvizes, jéghideg ruhák okozta .sokkon kívül nagyobb baj nem történt. Nem úgy, mint 1968. január 14-én, azaz szinte napra pontosan 49 évvel a mostani eset előtt. Bajor László, aki január 14-i születésnapja miatt is jól emlékszik a közel fél évszázada történtekre is, elmondta: nem messze attól a helytől, ahol a szombati baleset történt, a Gödör presszó alatti szakaszon korcsolyázás közben ugyancsak egy tíz év körüli tolnai fiú szakadt be egy lékbe, amit a jégre frissen hullott hó miatt nem vett észre. Megpróbált ugyan a jégen utat törni magának a partra, de közben vélhetően görcsöt kapott és elmerült a vízben. Az volt mindezidáig az utolsó tragikus kimenetelű jeges baleset a tolnai holtágon. S. K. Ha fázol, vegyél el egy kabátot! SZEKSZÁRD Országos mozgalommá nőtte ki magát a Szabadfogas akció. A mottó: „Ha fázol, vegyél el egy kabátot. Ha segíteni akarsz, tegyél ide egyet”. A mozgalomhoz megyénk több települése csatlakozott. Pakson két helyszínen is meleg ruhához juthatnak, akiknek nagy szükségük van rá: a Váci Mihály utca mögötti parkolóban, illetve a Tolnai utcában a P6 Büfénél. Tamásiban szintén két helyen, az Önkormányzati Hivatal udvarában, valamint a rácvölgyi Közösségi Ház udvarában helyeztek el fogast. A megyeszékhelyen csatlakozott a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete az akcióhoz, székházuknál, a Hunyadi utcában juthatnak meleg ruhához a rászorulók. Az egyesület elnöke Kovács Lászlóné elmondta, csak a hétfői nap folyamán legalább negyven kabát talált új gazdára, de nagyon keresik a meleg lábbeliket, de a sálak, sapkák, kesztyűk is fogynak, illetve a takarók szinte mind elfogytak. K. B. Foglalkozás a szekszárdi P gyermekkönyvtárban. IA kisgyerekek szeretik, |P| könnyen és szívesen jÉj§MÉ tanulnak verseket A gyerekek élvezik a versek ritmusát, örömmel hallgatják, majd később olvassák, tanulják őket. A tartalom megértése élmény, mely játékba ágyazva könnyen megy a kicsiknek. Munkatársunktól TOLNA MEGYE A mai gyerekek kezében előbb képzelünk el egy okostelefont vagy tabletet, mint egy verseskötetet. A szakemberek szerint azonban a vers nem a múlté, meglepően sok fiatal szereti. A versek jó esetben már születésükkor megjelennek a picik életében, a néhány hónapos babák pedig kifejezetten élvezik, ha édesanyjuk ölbeli játékot, höcögtetőt játszik velük. Ezek jelentik a ráhangolódást a versekre. A gyerekek szeretik, mert élvezik a ritmusát, a vele járó ringatást, mivel az anyaméhben megélt elemi ritmusélményt idézi bennük. Az óvodásokat aztán a vers zeneisége, ritmusa fogja meg. A kiscsoportosok gondolkodásához, anyanyelvi fejlettségükhöz, rövid távú verbális memóriájuk fejlettségéhez a négysoros versikék állnak a legközelebb. Nagy sikere van a tréfás verseknek, amelyek mozgással is kísérhetők. Ahogy fejlődik az ovisok anyanyelvi képessége, egyre hosszabb verseket sajátíthatnak el. Ők még utánzás révén tanulják meg ezeket a szövegeket, így óriási szerepe van a verset közvetítő felnőttnek. Németh Judit - akit nemcsak a megyei könyvtár egykori munkatársaként ismernek nagyon sokan a megyében, de előadóként és szavalóversenyek zsűritagjaként - évtizedek óta komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a versmondók az első szótagot hangsúlyozva mondják a verseket. Elvben az éneklő szavalásnak 12 éves kor körül el kellene kopnia, de gyakran még ekkor sem tűnik el. A gond az, hogy amikor a gyerekek kórusban köszönnek az óvodában, énekelve teszik ezt, valóban mint egy kórus. Csakhogy nincs ez így jól.- A sorozatokban olyanok a párbeszédek, mintha spontán alakulnának, holott betanult szövegekről van szó. Épp ezért szoktam azt ajánlani a versmondóknak, hogy nézzenek sorozatokat - mondja Németh Judit. Emellett pedig nagyon ajánlja, elsősorban persze a pedagógusoknak Montágh Imre Tiszta beszéd című könyvét, mely beszédtechnikai gyakorlatokat tartalmaz. Újat hoz a kamaszkor Több százan jelentkeznek a különböző szavalóversenyekre, a legfiatalabbak óvodások. A gyerekek 13 éves koruktól, a kamaszkor kezdetétől sokat változnak, és sokféle érzés kavarog bennük a magánytól a szerelemig. Azok a versek ragadják meg őket, melyeknek érzésvilágával azonosulni tudnak. A kamaszkor elején járó tini ugyanakkor még nem tud úgy előadni egy szerelmesverset, mint egy középiskolás, hiszen a fiatalabb gyerek érti, miről van szó, viszont még nem rendelkezik olyan eszköztárral, mint a néhány évvel idősebb társa, aki esetleg maga is megélt már ilyen érzést. Fontos ugyanakkor, hogy a felnőttek ne csak azokkal szerettessék meg a lírát, akik szerepelnek, hanem azokkal is, akik olvasói a költeményeknek. Megfelelő gyakorlatokkal a vers értelmezését is el lehet sajátítani. Elsősorban persze azok szeretik a verset, akik otthon is azt látták, hogy szüleik leemelnek egy-egy verseskötetet a polcról. Érteni kell a szöveget Az egykori könyvtáros, a megyei könyvtár nyugdíjas igazgatója szerint az intézményben életkoronként kitűnő összeállításokat találnak a látogatók. A versmondásnál fontos, hogy a gyerekek olyan szövegeket találjanak, amelyeket megértenek. Sok olyan költő van, akiknek hangulatos versei magával ragadják a fiatalokat. Ilyen például Tamkó Sirató Károly, Bella István. Zelk Zoltán, Csőri Sándor, Laczkfi János. Kukorelly Endre, Varró Dániel. A választásban a pedagógusnak segíteni kell a gyereket, az egyéniségéhez illő verset könynyebben adja elő. Megfigyelhető azonban, hogy egy-egy vers gyakrabban előfordul a versenyeken, mert a felnőtt úgy véli. ez a szöveg tavaly is bevált. így ragadnak be rossz vagy rosszul elmondott versek. Azt a gyereket, fiatalt érdemes egyébként szerepeltetni, aki felszabadultan, átélve szaval, érti a szöveget, élvezi a szereplést, és a közönség még jobb teljesítményre sarkallja. Végleges működési engedélyt kapott PAKS Végleges működési engedélyt kapott a Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft., ezzel egy jelentős korszak, a 2012-es alakuláskor elkezdődött integrációs folyamat zárult le. Csapó Sándor ügyvezető azt mondta, a 2013. évi rezsicsökkentés eredményeként a korábbinál tíz százalékkal olcsóbban kapják a fogyasztók a víz- és csatornaszolgáltatást. Ez, valamint a víziközmű-ágazatra is kivetett közművezeték-adó és az egyes hivatali-hatósági díjak és ráfordítások emelkedése jelentős fedezethiányt okozott. Ezzel egyidejűleg viszont az energia- és üzemanyagárak csökkenése kisebb megtakarítást eredményezett. A cégvezetés által megtett vállalkozási bevételnövelő és költségcsökkentő intézkedések ellenére a 2015-ös és a 2016-os esztendőt már nem lehetett pozitív eredménnyel zárni, a pénzügyi-gazdasági stabilitás fenntartásához tulajdonosi beavatkozásra, törzstőkeemelésre is szükség volt, részletezte az ügyvezető. - Összességében a szolgáltatás minőségét minden településen mindegyik ágazatban fenn tudtuk tartani, ami a társaság gazdálkodási helyzetében csodaszámba megy - hangsúlyozta Csapó Sándor. Azt mondta, 2017-ben az új kihívásokra kidolgozott új stratégiával folytatják a munkát. V. T. Bár gépen szállt fölébe, számára nem térkép e táj Székelyföldről, szenvedéllyel TOLNA - Csak az tud ilyen képeket készíteni, aki szerelmes a szülőföldjébe - hangzott el a Székelyföld képekben című fotókiállítás keddi megnyitóján Tolnán, a MAG-Házban. A kiállított képeket dr. Fodor István, Csíkszeredán élő fül-orr-gége szakorvos készítette, a tárlatot egy földije, a csicsói származású, de régóta Tolnán élő Weiszné Szabó Magdolna nyitotta meg. Hasonlóan szeretetteljes, személyes hangú szép szavakkal, mint amilyen szenvedéllyel vallanak a fotók alkotójuk Székelyföld iránti érzelmeiről. Dr. Fodor István nem tudott részt venni a tolnai kiállítás-megnyitón. A közönség így Persze azért nem csak a magasból fényképez dr. Fodor István is megtudhatta, hogy az ötvenes évei elején járó alkotó gyermekkora óta fotózik, az utóbbi időben pedig egyre feljebb emelkedett, szó szerint is. Néhány éve ugyanis főként a magasból, egy barátja kisrepülőjéről fényképezi a székely tájat, ami természetesen nem térkép a számára. Bejárta a világot, de a legkedvesebb fotóhelyszínei ma is a Hargita, a Hagymás-hegység vagy a Gyergyó. A tárlatnyitón Sándor Zsigmond, a Bartina Néptánc Egyesület tagja, a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató verseny középdöntőse működött közre. A kiállítás január 31-ig látható a MAG-Házban. S.K.
