Tolnai Népújság, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-11 / 9. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. JANUÁR 11., SZERDA Gyereket mentettek a tolnai holtágból TOLNA Egy, a tolnai holtág je­gén beszakadt fiút mentett ki egy tolnai és egy bátaszéki fér­fi a múlt szombaton délután. A településen negyvenkilenc éve is volt hasonló esetre példa, de az tragédiával végződött. Az idei baleset a holtág város alatti részén, a gyárkút magas­ságában, azzal szemközti olda­lon történt. Egy tíz év körüli fiú szakadt be a jégbe, egy olyan részen, amit korábban feltehe­tőleg hattyúk fürödtek ki. A gyermek kapálózott, segítsé­gért kiabált. A holtágon korcsolyázó tol­nai Bajor László és egy ar­ra sétáló bátaszéki, Dávid ke­resztnevű fiatalember nagyjá­ból egyszerre ért a bajba jutott fiú közelébe. A tolnai férfi lefe­küdt a jégre és megkérte segí­tőtársát, hogy fogja meg a kor­csolyáját, így közelítették meg óvatosan a léket. László elő­ször - a korcsolyázás közben a hasonló esetekre számítva mindig nála levő - hokibotját nyújtotta a gyerek felé, de a fiú nem tudott belekapaszkodni. Ezért még közelebb csúsztak, és a fiú kezét megfogva, végül nagy nehezen ki tudták húzni a vízből. így a nagy lélekjelen­létről tanúságot tevő két férfi­nek köszönhetően az ijedtség és a csuromvizes, jéghideg ru­hák okozta .sokkon kívül na­gyobb baj nem történt. Nem úgy, mint 1968. január 14-én, azaz szinte napra pon­tosan 49 évvel a mostani eset előtt. Bajor László, aki janu­ár 14-i születésnapja miatt is jól emlékszik a közel fél évszá­zada történtekre is, elmond­ta: nem messze attól a hely­től, ahol a szombati baleset történt, a Gödör presszó alat­ti szakaszon korcsolyázás köz­ben ugyancsak egy tíz év körü­li tolnai fiú szakadt be egy lék­be, amit a jégre frissen hullott hó miatt nem vett észre. Meg­próbált ugyan a jégen utat tör­ni magának a partra, de köz­ben vélhetően görcsöt kapott és elmerült a vízben. Az volt mindezidáig az utol­só tragikus kimenetelű jeges baleset a tolnai holtágon. S. K. Ha fázol, vegyél el egy kabátot! SZEKSZÁRD Országos mozga­lommá nőtte ki magát a Szabad­fogas akció. A mottó: „Ha fázol, vegyél el egy kabátot. Ha segí­teni akarsz, tegyél ide egyet”. A mozgalomhoz megyénk több települése csatlakozott. Pakson két helyszínen is meleg ruhához juthatnak, akiknek nagy szük­ségük van rá: a Váci Mihály ut­ca mögötti parkolóban, illetve a Tolnai utcában a P6 Büfénél. Ta­másiban szintén két helyen, az Önkormányzati Hivatal udvará­ban, valamint a rácvölgyi Közös­ségi Ház udvarában helyeztek el fogast. A megyeszékhelyen csat­lakozott a Vakok és Gyengénlá­­tók Tolna Megyei Egyesülete az akcióhoz, székházuknál, a Hu­nyadi utcában juthatnak meleg ruhához a rászorulók. Az egye­sület elnöke Kovács Lászlóné el­mondta, csak a hétfői nap folya­mán legalább negyven kabát ta­lált új gazdára, de nagyon kere­sik a meleg lábbeliket, de a sá­lak, sapkák, kesztyűk is fogy­nak, illetve a takarók szinte mind elfogytak. K. B. Foglalkozás a szekszárdi P gyermekkönyvtárban. IA kisgyerekek szeretik, |P| könnyen és szívesen jÉj§MÉ tanulnak verseket A gyerekek élvezik a versek ritmusát, örömmel hallgat­ják, majd később olvassák, tanulják őket. A tartalom megértése élmény, mely já­tékba ágyazva könnyen megy a kicsiknek. Munkatársunktól TOLNA MEGYE A mai gyere­kek kezében előbb képzelünk el egy okostelefont vagy table­­tet, mint egy verseskötetet. A szakemberek szerint azonban a vers nem a múlté, meglepő­en sok fiatal szereti. A versek jó esetben már születésükkor megjelennek a picik életében, a néhány hónapos babák pedig kifejezetten élvezik, ha édes­anyjuk ölbeli játékot, höcögte­­tőt játszik velük. Ezek jelentik a ráhangolódást a versekre. A gyerekek szeretik, mert élve­zik a ritmusát, a vele járó rin­­gatást, mivel az anyaméhben megélt elemi ritmusélményt idézi bennük. Az óvodásokat aztán a vers zeneisége, ritmusa fogja meg. A kiscsoportosok gondolkodá­sához, anyanyelvi fejlettségük­höz, rövid távú verbális memó­riájuk fejlettségéhez a négyso­ros versikék állnak a legköze­lebb. Nagy sikere van a tréfás verseknek, amelyek mozgással is kísérhetők. Ahogy fejlődik az ovisok anyanyelvi képes­sége, egyre hosszabb verseket sajátíthatnak el. Ők még után­zás révén tanulják meg ezeket a szövegeket, így óriási szerepe van a verset közvetítő felnőtt­nek. Németh Judit - akit nem­csak a megyei könyvtár egyko­ri munkatársaként ismernek nagyon sokan a megyében, de előadóként és szavalóver­senyek zsűritagjaként - évti­zedek óta komoly erőfeszítése­ket tett annak érdekében, hogy a versmondók az első szótagot hangsúlyozva mondják a verse­ket. Elvben az éneklő szavalás­nak 12 éves kor körül el kellene kopnia, de gyakran még ekkor sem tűnik el. A gond az, hogy amikor a gyerekek kórusban köszönnek az óvodában, éne­kelve teszik ezt, valóban mint egy kórus. Csakhogy nincs ez így jól.- A sorozatokban olyanok a párbeszédek, mintha spon­tán alakulnának, holott beta­nult szövegekről van szó. Épp ezért szoktam azt ajánlani a versmondóknak, hogy nézze­nek sorozatokat - mondja Né­meth Judit. Emellett pedig na­gyon ajánlja, elsősorban persze a pedagógusoknak Montágh Imre Tiszta beszéd című köny­vét, mely beszédtechnikai gya­korlatokat tartalmaz. Újat hoz a kamaszkor Több százan jelentkeznek a különböző szavalóversenyek­re, a legfiatalabbak óvodá­sok. A gyerekek 13 éves ko­ruktól, a kamaszkor kezdeté­től sokat változnak, és sok­féle érzés kavarog bennük a magánytól a szerelemig. Azok a versek ragadják meg őket, melyeknek érzésvilágá­val azonosulni tudnak. A kamaszkor elején járó tini ugyanakkor még nem tud úgy előadni egy szerelmes­verset, mint egy középisko­lás, hiszen a fiatalabb gyerek érti, miről van szó, viszont még nem rendelkezik olyan eszköztárral, mint a néhány évvel idősebb társa, aki eset­leg maga is megélt már ilyen érzést. Fontos ugyanakkor, hogy a felnőttek ne csak azokkal szerettessék meg a lírát, akik szerepelnek, hanem azok­kal is, akik olvasói a költemé­nyeknek. Megfelelő gyakorla­tokkal a vers értelmezését is el lehet sajátítani. Elsősorban persze azok szeretik a verset, akik otthon is azt látták, hogy szüleik leemelnek egy-egy verseskötetet a polcról. Érteni kell a szöveget Az egykori könyvtáros, a me­gyei könyvtár nyugdíjas igaz­gatója szerint az intézményben életkoronként kitűnő összeállí­tásokat találnak a látogatók. A versmondásnál fontos, hogy a gyerekek olyan szövegeket ta­láljanak, amelyeket megérte­nek. Sok olyan költő van, akik­nek hangulatos versei magá­val ragadják a fiatalokat. Ilyen például Tamkó Sirató Károly, Bella István. Zelk Zoltán, Cső­ri Sándor, Laczkfi János. Ku­­korelly Endre, Varró Dániel. A választásban a pedagógus­nak segíteni kell a gyereket, az egyéniségéhez illő verset köny­­nyebben adja elő. Megfigyelhető azonban, hogy egy-egy vers gyakrabban elő­fordul a versenyeken, mert a felnőtt úgy véli. ez a szöveg ta­valy is bevált. így ragadnak be rossz vagy rosszul elmondott versek. Azt a gyereket, fiatalt érdemes egyébként szerepel­tetni, aki felszabadultan, átél­ve szaval, érti a szöveget, él­vezi a szereplést, és a közön­ség még jobb teljesítményre sarkallja. Végleges működési engedélyt kapott PAKS Végleges működési enge­délyt kapott a Mezőföldi Regio­nális Víziközmű Kft., ezzel egy jelentős korszak, a 2012-es ala­kuláskor elkezdődött integráci­ós folyamat zárult le. Csapó Sándor ügyvezető azt mondta, a 2013. évi rezsicsök­kentés eredményeként a ko­rábbinál tíz százalékkal olcsób­ban kapják a fogyasztók a víz- és csatornaszolgáltatást. Ez, va­lamint a víziközmű-ágazatra is kivetett közművezeték-adó és az egyes hivatali-hatósági díjak és ráfordítások emelkedése jelen­tős fedezethiányt okozott. Ez­zel egyidejűleg viszont az ener­gia- és üzemanyagárak csökke­nése kisebb megtakarítást ered­ményezett. A cégvezetés által megtett vállalkozási bevételnö­velő és költségcsökkentő intéz­kedések ellenére a 2015-ös és a 2016-os esztendőt már nem le­hetett pozitív eredménnyel zár­ni, a pénzügyi-gazdasági sta­bilitás fenntartásához tulajdo­nosi beavatkozásra, törzstőke­emelésre is szükség volt, részle­tezte az ügyvezető. - Összessé­gében a szolgáltatás minőségét minden településen mindegyik ágazatban fenn tudtuk tarta­ni, ami a társaság gazdálkodási helyzetében csodaszámba megy - hangsúlyozta Csapó Sándor. Azt mondta, 2017-ben az új ki­hívásokra kidolgozott új straté­giával folytatják a munkát. V. T. Bár gépen szállt fölébe, számára nem térkép e táj Székelyföldről, szenvedéllyel TOLNA - Csak az tud ilyen ké­peket készíteni, aki szerelmes a szülőföldjébe - hangzott el a Székelyföld képekben című fo­tókiállítás keddi megnyitóján Tolnán, a MAG-Házban. A kiál­lított képeket dr. Fodor István, Csíkszeredán élő fül-orr-gége szakorvos készítette, a tárlatot egy földije, a csicsói szárma­zású, de régóta Tolnán élő We­­iszné Szabó Magdolna nyitotta meg. Hasonlóan szeretetteljes, személyes hangú szép szavak­kal, mint amilyen szenvedéllyel vallanak a fotók alkotójuk Szé­kelyföld iránti érzelmeiről. Dr. Fodor István nem tu­dott részt venni a tolnai kiállí­tás-megnyitón. A közönség így Persze azért nem csak a magasból fényképez dr. Fodor István is megtudhatta, hogy az ötve­nes évei elején járó alkotó gyer­mekkora óta fotózik, az utób­bi időben pedig egyre feljebb emelkedett, szó szerint is. Né­hány éve ugyanis főként a ma­gasból, egy barátja kisrepülő­­jéről fényképezi a székely tá­jat, ami természetesen nem tér­kép a számára. Bejárta a vilá­got, de a legkedvesebb fotóhely­színei ma is a Hargita, a Hagy­más-hegység vagy a Gyergyó. A tárlatnyitón Sándor Zsig­­mond, a Bartina Néptánc Egye­sület tagja, a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató ver­seny középdöntőse működött közre. A kiállítás január 31-ig látható a MAG-Házban. S.K.

Next

/
Thumbnails
Contents