Tolnai Népújság, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-07 / 287. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 7., SZERDA HÍREK Megkezdték az átadás előkészítését PAKS Folyik az oktatási intézmények átadásának előkészítése. Süli János polgármester a legutóbbi testületi ülésen arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az alapfeladat ellátásához, vagyis az oktatáshoz tartozó minden létesítményt, vagyontárgyat és át kell adni a központi döntés értelmében. A II. Rákóczi, a Gazdag Erzsi és a Vak Bottyán konyhája, a Pongrácz ház és egy szolgálati lakás az önkormányzaté marad. A Klebelsberg központ tájékoztatása szerint a sportcsarnokok kiadásáért járó bevétel az iskoláknál marad. V.T. Három generációt hoztak össze TOLNA Három generációt hozott össze a Tolnai Szabadidő Nyugdíjas Klub évzáró összejövetele hétfőn este Tolnán, a kulturális központ színpadán. A fő műsort a Gesztenyéskert óvoda Hétszínvirág csoportja adta, a közönség soraiban ott voltak az óvodások szülei és természetesen a nyugdíjasok. A civil szervezet idei utolsó programja egy jövő heti magyarhertelendi kikapcsolódás, az új évi első összejövetelük pedig a január 9-i pótszilveszter lesz. S. K. Ingatlanokat értékesít a város PÁK Az egykori népfürdőt 10, a tüdőgondozóét 25 millió forintért értékesíti a város. Az utóbbi csereügylet tárgya lesz, 2,29 millió forintért beszámítanak egy Sárgödör téri ingatlant, amit az önkormányzat rendezvényekhez használ, ezért garantálni szeretnék, hogy nem építik be. A fenti árakon egyhelyi vállalkozó vásárolhatja meg az értékesítésre kijelölt két épületet. Süli János polgármester tájékoztatása szerint az alacsonynak tűnő ár megítélésénél figyelembe kell venni, hogy mind az egykori népfürdő, mind a tüdőgondozó helyi védelem alatt áll, vagyis nem lehet lebontani, eredeti állapotba kell helyreállítani őket. V. T. Továbbra is Ausztria a legnépszerűbb úti cél a magyar síelők körében, de Szlovákia áraival és szolgáltatásaival szintén előkelő helyen áll a lehetséges célpontok listáján. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Ma már széles körben elérhető és megfizethető téli sport a síelés, a legnépszerűbb és leglátogatottabb pályák Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Szlovákiában és Szlovéniában vannak, de egyre többen kezdik felfedezni Romániát is. A téli sportok szerelmeseinek legnagyobb örömére komoly havazás volt két hete az osztrák és szlovén hegyekben, azonban az elmúlt napok időjárása jócskán megolvasztotta a havat. A legtöbb sírégióban a november átmeneti időszak a nyári és a téli szezon között, sok szállodában és vendégházban ezekre a hetekre időzítik a karbantartásokat, hogy a december elején esedékes téli szezonnyitóra ismét minden kicsinosítva fogadja a vendégeket. Összefüggő természetes hótakaró 1600-2000 métertől fedi az osztrák hegyeket, bár a délies lejtők jóval 2000 méter felett is hómentesek. Ellenben jól bírják a hóágyúzott pályák, ahol sokat hóágyúztak, ott nincs gond. Aki a napokban porhavat szeretne, elsősorban a gleccsereken és a magasabb síterepeken találja meg számítását. A magyar határ közelében Stuhleck és Hochkar lejtőit szelhetik a síelők, de az élményszámba menő síelésért Schladmingig kell utazniuk. Karintiában a Mölltal gleccser mellett Turracher Höhén csúszhatunk, továbbá elkezdi a szezont Katschberg is. Tirolban a gleccserek mellett Ischglben találjuk a legnagyobb pályakínálatot. Szintén sok pálya közül válogathatunk Obergurgl és Kitzbühel síterepeken is.- A magyarok körében Ausztria a legkedveltebb, de egyre inkább jön fel Szlovákia és Szlovénia - mondta el lapunknak Kristóf Ágnes, az Ekho Tours irodavezetője. - Ma már az osztrák síterepek is megfizethetők, vannak akik többször, rövidebb időszakokra választják például Semmeringet. Míg egy néhány napos síelés kedvéért a szomszédos országok jöhetnek szóba, a bátrabbak a több tíz kilométeres pályákat részesítik előnyben.- Akik vállalják a hosszú utat, és Európa legnagyobb összefüggő pályarendszerein szeretnének siklani, ők Franciaországot választják. Egyre több diákcsoport úti célja között szerepel az Alpok. Olaszországban és Franciaországban viszonylag olcsók az árak, a távolság az, ami megnöveli a költségeket - jegyezte meg az utazási iroda tulajdonosa. - Ugyanakkor közelsége és Ausztriánál kicsit olcsóbb árai miatt Szlovákia előkelő helyen állt a lehetséges célpontok listáján. Az elmúlt években a sípályák karbantartása európai szintre emelkedett. Téli gumi és hólánc kell Vegyes képet mutatnak a téli gumival és a hólánccal kapcsolatos előírások. Ausztriában november 1-je és április 15-e között személygépkocsikra kötelező- télies útviszonyok esetén- minden keréken legalább 4 milliméter profilmélységű téli gumi. Egybefüggő hótakaró és jégtakaró esetén a meghajtott tengelyeken a hólánc elengedhetetlen. A rendelet megszegői 35- 5000 euró büntetésre számíthatnak. Franciaországban általánosan nem kötelező a téli gumi, ám a hólánc kötelező tartozék. Olaszországban időjárástól függ, a sípályákra vezető utakon kötelező lehet a téli gumik és a hólánc használata. Szlovákiában a személykocsik esetében nincs dátumhoz kötve, viszont ha az utat összefüggő hó vagy jég borítja, akkor kötelező mind a négy keréken a legalább 4 milliméter profilmélységű téli gumi. Szlovéniában november 15-e és március 15-e között kötelező a téli gumi, azonban elegendő a hajtott kerékre szerelni. Romániában november 1-je és március 31-e között kell a téli gumi. Szlovákia: kezdőknek és haladóknak A Magas-Tótra sírégiója három síközpontot ölel fel: Tátralomnic, Csorba-tó és Ótátrafüred, amelyek a kezdő és haladó síelők számára is alkalmasak. Kétfős stúdióapartmant, ellátás nélkül átlag 30-45 euróért (9000-13.500 forint) tudunk bérelni. Szlovéniában a téli szezon december elején startol, a legnépszerűbb síközpontok: Kranjska Gora, a férfimülesiklás- és óriásmülesiklás-világbajnokság helyszíne, Maribor-Pohorje, a műlesiklás és óriás műlesiklás helyszíne, illetve Rogla, emellett több mint 30 kisebb sípálya van az országban. Háromcsillagos hotelszobát félpanzióval - szezontól függően - 30-50 euró/ fő/éjszaka (9000-15.000 forint) között találhatunk. Megőrizni az európai uniós támogatást A MEZŐGAZDASÁG és az élelmiszeripar beruházási igényeiről, illetve az ezek megvalósításához szükséges eszközökről tartott előadást Kis Miklós Zsolt, az Európai Farmerek Szövetségének (COPA) alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke Brüsszelben, ahol a közelmúltban rendezték meg a második európai fi-compass konferenciát a pénzügyi eszközökről, azon belül is az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapról (EMVA). Kis Miklós Zsolt, mint COPA alelnök, előadásában hangsúlyozta, hogy a vidéki térségekben fokozni kell a mezőgazdasági beruházások hozzájárulását a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. A mezőgazdaság egy olyan ágazat, mely 100 százalékban hozzájárul az élelmiszertermeléshez, a termőföld 40 százalékát kezeli, az élelmiszerláncban szereplő érték 15 százalékáért felelős és 2 százalékban járul hozzá a GDP-hez; ezen tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Kulcsfontosságú az új technológiák alkalmazása. beruházási igények tekintetében hangsúlyozta, hogy erős pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy az ágazat szembenézzen a jelenlegi kihívásokkal. Az alelnök az ehhez szükséges eszközök tekintetében kiemelte, hogy a gazdák számára az uniós költségvetésnek, azaz az ágazatra vonatkozóan a Közös Agrárpolitikának (KAP) kell biztosítani a kitűzött célok megvalósításához szükséges forrásokat. Hozzátette azonban, hogy az EMVA által társfinanszírozott pénzügyi eszközök segítséget jelenthetnek a gazdák és az agrárszövetkezetek számára mezőgazdasági vállalkozásaik fejlesztési beruházásaiban. Felhívta a figyelmet, hogy a beruházásoknak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének és fenntarthatóságának növelésére, illetve a világpiacon történő szerepük fokozására kell összpontosítani. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a jövőben a megfelelő mértékű fejelsztés és innováció. V. M. A nukleáris iparban dolgozó nők esélyegyenlőségi kérdéseiről is szó volt a nemzetközi konferencián Sikere volt a magyarok weboldalának PAKS-ABU-DHABI Két momentum miatt is főszerephez jutott Magyarország, azon belül Paks Abu-Dhabiban. Az Egyesült Arab Emírségek fővárosa adott otthont a nukleáris iparban dolgozó nők világszervezete, a WiN Global éves konferenciájának. A WiN Magyarországot képviselő Szabó Ágota elnök arról számolt be, hogy a nukleáris iparban dolgozó nők esélyegyenlőségi kérdései, a nukleáris ipar biztonsági kérdései kerültek terítékre. Beszéltek arról, hogy egy olyan multikulturális környezetben, mint az Egyesült Arab Emírségek, ráadásul egy olyan különleges szakmában, mint a nukleáris ipar, hogyan tudnak érvényesülni a nők. Mint elhangzotta világszervezet és az európai alapszervezet is megszervezte a vezetőségi ülését. Itt kapott a Magyarországi szervezet, jelesül Szabó Ágota felkérést arra, hogy segítse a WiN Europe kommunikációs munkáját. Magyarország a sikert elsősorban a hatékonyan működő weboldalával vívta ki. Ez annyira megtetszett az európai tagozatnak, hogy ugyanilyyen szisztémájú honlapot készíttetett és azt kérte, hogy működtetését Magyarország koordinálja. A mostani konferencián új elnökséget választottak, s a tá-Szabó Ágota a nukleáris iparban dolgozó nők helyzetéről beszélt vozó elnök Se-Moon Park elismerést átadva köszönte meg azok munkáját, akik az elmúlt években a legnagyobb mértékben segítették tevékenységét. A magyar szervezet egyik alelnöke, Kiss G. Ludmilla egyike azon keveseknek, akik megkapták az elismerést. A WiN Globalnak van egy szűkebb, döntés-előkészítő testületé, a WiN Global Executive, ennek tagja Közép- és Kelet-Európát képviselve Kiss G. Ludmilla.- Komoly elismerés Magyarország számára, hogy a több ezer szakembert tömörítő világszervezet legszűkebb vezetőségében van képviselője - fogalmazott Kiss G. Ludmilla a kezdetektől részt vesz a csernobili katasztrófa után alakult WiN munkájában, évek óta a világszervezet szűk vezetésében. A WiN mindenféle módon próbálja segíteni a békés célú nukleáris projektek előre haladását, továbbadni a jó gyakorlatokat. Milla mérnök, Minszkben gépgyártás technológiát tanult, Magyarországra költözése után a Láng Gép gyárban dolgozott, majd az atomerőmű építésekor Paksra költözött, először anyagvizsgálattal foglalkozott, amelyhez már magyar egyetemen szerzett szakmérnöki végzettséget, nyugdíjba vonulása előtt minőségbiztosítás volt a szakterülete. Vida T.
