Tolnai Népújság, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-30 / 306. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 30., PÉNTEK Amiben tudtak, segítettek a Tolna megyei gazdáknak a falugazdászok Sikeres évet zárt a mezőgazdaság Tolna megyében jó évet zárt a mezőgazdaság, bár voltak ágazatok, melyeknél a fel­­vásárlási árak okoztak csa­lódást a gazdáknak. Ilyen volt például a búza és a ku­korica is, azonban szeren­csére mind a két növény át­lagot meghaladó termés­­mennyiséget produkált az idén. Hasonló évet zártak a szőlészek és a gyümölcs­­termelők is. Bőséges volt a termés, ami esetenként le­nyomta a felvásárlási árakat ezen a területen is. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A felvásárlá­si árakat nemcsak a termés mennyisége alakítja, azok a világpiaci áraktól is nagymér­tékben függenek, ezek befo­lyásolására nincs lehetőség. Igaz ez a gabonára, olajos mag­vakra. A szőlőárak alakulásá­ban pedig szerepet játszott az is, hogy egy-egy nagyobb fel­vásárló, feldolgozó az idén ke­vesebb mennyiségre tartott igényt, így szőlőből, némely gyümölcsből - sárgabarack, szilva, alma - túlkínálat mu­tatkozott a piacon. Változatos, ugyanakkor na­gyon dolgos évet tud maga mö­gött a Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara (NAK) Tolna me­gyei igazgatósága. Minden te­rületen igyekeztek a gazdál­kodók munkáját megkönnyí­teni. Az eredményes termelés­hez szükséges információk át­adásában, az adminisztrációs terhek enyhítésében segítet­te a gazdákat az agrárkamara falugazdászi és szakreferen­si hálózata, mondta dr. Hadhá­­zy Árpád, az agrárkamara me­gyei szervezetének elnöke. A falugazdászoknak ko­moly feladatot jelentett az idén is a gazdák területalapú­­támogatás-igénylésénél törté­nő technikai segítségnyújtás és a támogatással kapcsolatos tájékoztatás (például a zöldí­­tés mint új elem vagy az egy­szerűsített támogatás igényel­­hetősége). Az egységes kérelembeadás után nem sokkal megkezdő­dött a kérelmek előzetes adat­­egyeztetése, amely a kérelme­­zési hibákból adódó túligény­lések javítását tette lehetővé a kérelmezőnek szankciómen­tesen. A megyében egyébként összesen hatezer gazda adott be egységes kérelmet 2016- ban, amelyeknek a jelentős ré­szét utólag kontrollálták is. Kö­zülük a megye falugazdászai az idén több mint ötezer gaz­dának segítettek a területala­pú támogatások beadásánál. A másik igen nagy feladatot a megyei elnök szerint az ős­termelői igazolványok elektro­nikus kártyára történő cseré­je rótta az apparátusra, ennek a folyamatnak is hamarosan a végére érnek a munkatársaik, hiszen év végéig kell lecserél­ni a régi őstermelői igazolvá-Helyi Földbizottság A NAK megyei szervezetének el­nöksége által helyi földbizottság jogkörében 2016-ban összesen 1463 földterületet érintő adásvé­teli eljárás került elbírálásra 36 elnökségi ülés keretében. Eluta­sítás 14 esetben történt. Jelenleg Szép szőlő, jó borok Küzdelmes, de szép évet zártak a szőlőtermelők, tájékoztatta la­punkat dr. Bodri István, a Szek­szárdi Hegyközség elnöke. Küz­delmes azért volt, mert a sok eső miatt a permetezéseket át kel­lett ütemezni, illetve többe ke­bírósági eljárás nincs folyamat­ban a megyében, a fellebbezett esetek még nem kerültek bírósá­gi szakaszba. A szántóföldek át­lagára relevánsán nem változott, jellemzően 1 millió 437 ezer fo­rintra jön ki egy hektár ára. rült a szőlő védelme. Aki komo­lyan vette a növényvédelmet, az elégedetten nyugtázhatta szüret idején, hogy mennyiségben és minőségben is jó lett a termés. Az elnök szerint prémiumborok készülnek a pincékben. nyokat. Mindezek után szol­gáltatták a falugazdászok a termésbecslésekhez, betaka­rítási jelentésekhez szükséges adatokat, kezelték a zöldítés­­hez kapcsolódó ökológiai má­sodvetések tömeges bejelen­tését. A megyei kormányhiva­tal földművelésügyi osztályá­nak felkérésére a gyümölcsö­sök termeléshez kötött támo­gatásához gyümölcsösszem­lét végeztek. Sok gazda fordult tájékoztatásért a növényvédel­mi gépek tervezett, kötelező vizsgáztatásával kapcsolato­san. A Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara javaslatára módosí­tották a már elfogadott rende­letet, és kivették belőle a 2016. november 26-tól kötelező vizs­gáztatást, mely anyagilag is jelentős terhet jelentett volna a gazdáknak, többek között emi­att ellenezte ezt a kamara.- Még folyamatban van az új szabályozás kialakítása. Az agrárkamara javaslata sze­rint a növényorvosnak szem­revételezéssel kellene idősza­kosan ellenőrizni a növényvé­delmi gépeket, mondta a me­gyei elnök. Szintén sok gazda, tanyatu­lajdonos érdeklődik az illegá­lis kutak bejelentéséről. A tör­vény szerint a 2016. június 4-e előtt létesített, de nem engedé­lyezett kutakat bírságmente­sen lehet bejelenteni 2018 év végéig. A vízhozam, a vízhasz­nálat és a vízadó réteg függvé­nyében vagy a helyi jegyzőhöz (500 köbméter alatti vízmeny­­nyiség), vagy a katasztrófa­­védelemhez kell a bejelentést megtenni. A fennmaradási en­gedélyezési eljárási díj megfi­zetése minden esetben kötele­ző, mértéke az éves vízhozam nagyságától függ. Dr. Hadházy Árpád elmond­ta, az egész országot lefedő jég­kármérséklő rendszer kiépíté­sét kezdeményezte az agrár­kamara, úgy, hogy a gazdál­kodók részére ez a szolgálta­tás díjmentes legyen. A meg­valósítási tanulmányt és a pá­lyáztatást is a kamara vég­zi. A rendszer felállításához és működtetéséhez szükséges pénzösszeg egy része pályá­zati forrásból, másik része pe­dig az agrárkárenyhítési rend­szerből lesz finanszírozható, ha megvalósul a terv. Felkarolt szakképzések A duális képzés keretében a me­gyei agrárkamara gazdálkodói jelzések alapján három szakkép­zést - a mezőgazdasági gépész, a pék. es a tejipari szakmunkás - karolta fel. A kamara a nyilván­tartásban szereplő tanulószer­ződéses diákokkal foglalkozó és NAK-tagsággal rendelkező gya­korlati képzőhelyeknek lehetősé­get biztosít, hogy csatlakozzanak a kamara csoportos tanulói fele­lősségbiztosításához, ahol a biz­tosítási díjat a kamara fizeti. Kevés bárány- és birkahúst eszik a magyar, évente átlagosan mindössze 20 dekát fogyasztunk fejenként A juhszektor fő terméke a vágóbárány maradt TOLNA MEGYE Csökken a ma­gyar anyajuhállomány, ez a trend 2012 óta tart, és ez idő alatt mintegy hatvanezer anya­juh esett ki a nyilvántartásból - közölte Kukovics Sándor, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügy­vezető igazgatója az MTI-vel. Megjegyezte: a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövet­sége által évente elvégzett lel­tár adatai szerint az elmúlt két évben az éves koron felüli női­varú juhok száma tovább csök­kent, 2015-ben 930 ezer 145 volt, míg 2016-ban 917 ezer egyedet számláltak. Elmondta, a változásnak többféle oka van. Részben az év közepén megle­hetősen alacsony volt a bárány­ár - elérte a 2006-os mélypon­tot -, részben pedig a nagyszá­mú juhtartó elvesztette az elő­zőleg élvezett agrár-környe­zetgazdálkodási támogatást. Emellett a kéknyelvbetegség 2014-2015-ös megjelenésével kapcsolatos szállítási gondok is rontották a juhtartók helyze­tét - tette hozzá. A létszámmal párhuzamo­san csökkent az előállított ter­mékek mennyisége is. Például a gyapjú nyersgyapjú formájában hagyja el az országot. Az érté­kesítéséből kapható bevétel így kicsi - fejtette ki az ügyvezető igazgató. Mennyisége 3800 ton­nára becsülhető az idén, de en-Kisbárányok születtek egy Tolna megyei juhászatban. Túlnyomó részük nem éri meg a felnőttkort nek jelentős része - 35-38 szá­zaléka - még eladásra vár. A tej volt a másik termék az ágazatban, amelynek mennyisé­ge szintén csökkent, nem éri el 2016-ban a 0,8 millió litert. A juhszektor fő terméke az élő vá­góbárány maradt, amelynek mintegy 90-95 százaléka ex­portpiacokra kerül. Magyaror­szágon kevés bárány- és birka­húst eszünk, évente átlagosan mindössze 20 dekát fogyasz­tunk fejenként Az export meny­­nyisége 2012 óta folyamatosan csökken, az idén várhatóan 6200 tonna lesz vágott test egyenér­tékűen. Emellett a kivitt élő bárá­nyok száma is csökken, 2016- ban 530 ezer egyedet tesz ki.

Next

/
Thumbnails
Contents