Tolnai Népújság, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-30 / 306. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. DECEMBER 30., PÉNTEK Amiben tudtak, segítettek a Tolna megyei gazdáknak a falugazdászok Sikeres évet zárt a mezőgazdaság Tolna megyében jó évet zárt a mezőgazdaság, bár voltak ágazatok, melyeknél a felvásárlási árak okoztak csalódást a gazdáknak. Ilyen volt például a búza és a kukorica is, azonban szerencsére mind a két növény átlagot meghaladó termésmennyiséget produkált az idén. Hasonló évet zártak a szőlészek és a gyümölcstermelők is. Bőséges volt a termés, ami esetenként lenyomta a felvásárlási árakat ezen a területen is. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A felvásárlási árakat nemcsak a termés mennyisége alakítja, azok a világpiaci áraktól is nagymértékben függenek, ezek befolyásolására nincs lehetőség. Igaz ez a gabonára, olajos magvakra. A szőlőárak alakulásában pedig szerepet játszott az is, hogy egy-egy nagyobb felvásárló, feldolgozó az idén kevesebb mennyiségre tartott igényt, így szőlőből, némely gyümölcsből - sárgabarack, szilva, alma - túlkínálat mutatkozott a piacon. Változatos, ugyanakkor nagyon dolgos évet tud maga mögött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei igazgatósága. Minden területen igyekeztek a gazdálkodók munkáját megkönnyíteni. Az eredményes termeléshez szükséges információk átadásában, az adminisztrációs terhek enyhítésében segítette a gazdákat az agrárkamara falugazdászi és szakreferensi hálózata, mondta dr. Hadházy Árpád, az agrárkamara megyei szervezetének elnöke. A falugazdászoknak komoly feladatot jelentett az idén is a gazdák területalapútámogatás-igénylésénél történő technikai segítségnyújtás és a támogatással kapcsolatos tájékoztatás (például a zöldítés mint új elem vagy az egyszerűsített támogatás igényelhetősége). Az egységes kérelembeadás után nem sokkal megkezdődött a kérelmek előzetes adategyeztetése, amely a kérelmezési hibákból adódó túligénylések javítását tette lehetővé a kérelmezőnek szankciómentesen. A megyében egyébként összesen hatezer gazda adott be egységes kérelmet 2016- ban, amelyeknek a jelentős részét utólag kontrollálták is. Közülük a megye falugazdászai az idén több mint ötezer gazdának segítettek a területalapú támogatások beadásánál. A másik igen nagy feladatot a megyei elnök szerint az őstermelői igazolványok elektronikus kártyára történő cseréje rótta az apparátusra, ennek a folyamatnak is hamarosan a végére érnek a munkatársaik, hiszen év végéig kell lecserélni a régi őstermelői igazolvá-Helyi Földbizottság A NAK megyei szervezetének elnöksége által helyi földbizottság jogkörében 2016-ban összesen 1463 földterületet érintő adásvételi eljárás került elbírálásra 36 elnökségi ülés keretében. Elutasítás 14 esetben történt. Jelenleg Szép szőlő, jó borok Küzdelmes, de szép évet zártak a szőlőtermelők, tájékoztatta lapunkat dr. Bodri István, a Szekszárdi Hegyközség elnöke. Küzdelmes azért volt, mert a sok eső miatt a permetezéseket át kellett ütemezni, illetve többe kebírósági eljárás nincs folyamatban a megyében, a fellebbezett esetek még nem kerültek bírósági szakaszba. A szántóföldek átlagára relevánsán nem változott, jellemzően 1 millió 437 ezer forintra jön ki egy hektár ára. rült a szőlő védelme. Aki komolyan vette a növényvédelmet, az elégedetten nyugtázhatta szüret idején, hogy mennyiségben és minőségben is jó lett a termés. Az elnök szerint prémiumborok készülnek a pincékben. nyokat. Mindezek után szolgáltatták a falugazdászok a termésbecslésekhez, betakarítási jelentésekhez szükséges adatokat, kezelték a zöldítéshez kapcsolódó ökológiai másodvetések tömeges bejelentését. A megyei kormányhivatal földművelésügyi osztályának felkérésére a gyümölcsösök termeléshez kötött támogatásához gyümölcsösszemlét végeztek. Sok gazda fordult tájékoztatásért a növényvédelmi gépek tervezett, kötelező vizsgáztatásával kapcsolatosan. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatára módosították a már elfogadott rendeletet, és kivették belőle a 2016. november 26-tól kötelező vizsgáztatást, mely anyagilag is jelentős terhet jelentett volna a gazdáknak, többek között emiatt ellenezte ezt a kamara.- Még folyamatban van az új szabályozás kialakítása. Az agrárkamara javaslata szerint a növényorvosnak szemrevételezéssel kellene időszakosan ellenőrizni a növényvédelmi gépeket, mondta a megyei elnök. Szintén sok gazda, tanyatulajdonos érdeklődik az illegális kutak bejelentéséről. A törvény szerint a 2016. június 4-e előtt létesített, de nem engedélyezett kutakat bírságmentesen lehet bejelenteni 2018 év végéig. A vízhozam, a vízhasználat és a vízadó réteg függvényében vagy a helyi jegyzőhöz (500 köbméter alatti vízmenynyiség), vagy a katasztrófavédelemhez kell a bejelentést megtenni. A fennmaradási engedélyezési eljárási díj megfizetése minden esetben kötelező, mértéke az éves vízhozam nagyságától függ. Dr. Hadházy Árpád elmondta, az egész országot lefedő jégkármérséklő rendszer kiépítését kezdeményezte az agrárkamara, úgy, hogy a gazdálkodók részére ez a szolgáltatás díjmentes legyen. A megvalósítási tanulmányt és a pályáztatást is a kamara végzi. A rendszer felállításához és működtetéséhez szükséges pénzösszeg egy része pályázati forrásból, másik része pedig az agrárkárenyhítési rendszerből lesz finanszírozható, ha megvalósul a terv. Felkarolt szakképzések A duális képzés keretében a megyei agrárkamara gazdálkodói jelzések alapján három szakképzést - a mezőgazdasági gépész, a pék. es a tejipari szakmunkás - karolta fel. A kamara a nyilvántartásban szereplő tanulószerződéses diákokkal foglalkozó és NAK-tagsággal rendelkező gyakorlati képzőhelyeknek lehetőséget biztosít, hogy csatlakozzanak a kamara csoportos tanulói felelősségbiztosításához, ahol a biztosítási díjat a kamara fizeti. Kevés bárány- és birkahúst eszik a magyar, évente átlagosan mindössze 20 dekát fogyasztunk fejenként A juhszektor fő terméke a vágóbárány maradt TOLNA MEGYE Csökken a magyar anyajuhállomány, ez a trend 2012 óta tart, és ez idő alatt mintegy hatvanezer anyajuh esett ki a nyilvántartásból - közölte Kukovics Sándor, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója az MTI-vel. Megjegyezte: a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetsége által évente elvégzett leltár adatai szerint az elmúlt két évben az éves koron felüli nőivarú juhok száma tovább csökkent, 2015-ben 930 ezer 145 volt, míg 2016-ban 917 ezer egyedet számláltak. Elmondta, a változásnak többféle oka van. Részben az év közepén meglehetősen alacsony volt a bárányár - elérte a 2006-os mélypontot -, részben pedig a nagyszámú juhtartó elvesztette az előzőleg élvezett agrár-környezetgazdálkodási támogatást. Emellett a kéknyelvbetegség 2014-2015-ös megjelenésével kapcsolatos szállítási gondok is rontották a juhtartók helyzetét - tette hozzá. A létszámmal párhuzamosan csökkent az előállított termékek mennyisége is. Például a gyapjú nyersgyapjú formájában hagyja el az országot. Az értékesítéséből kapható bevétel így kicsi - fejtette ki az ügyvezető igazgató. Mennyisége 3800 tonnára becsülhető az idén, de en-Kisbárányok születtek egy Tolna megyei juhászatban. Túlnyomó részük nem éri meg a felnőttkort nek jelentős része - 35-38 százaléka - még eladásra vár. A tej volt a másik termék az ágazatban, amelynek mennyisége szintén csökkent, nem éri el 2016-ban a 0,8 millió litert. A juhszektor fő terméke az élő vágóbárány maradt, amelynek mintegy 90-95 százaléka exportpiacokra kerül. Magyarországon kevés bárány- és birkahúst eszünk, évente átlagosan mindössze 20 dekát fogyasztunk fejenként Az export menynyisége 2012 óta folyamatosan csökken, az idén várhatóan 6200 tonna lesz vágott test egyenértékűen. Emellett a kivitt élő bárányok száma is csökken, 2016- ban 530 ezer egyedet tesz ki.