Tolnai Népújság, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-23 / 301. szám

2016. DECEMBER 23., PENTEK HIRDETÉS 11 MAS HAZAI ERŐMŰVEK ATOMENERGIA IMPORT Paks II. www.mvmpaks2.hu 0hó ■ LrYf.l MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság FONTOS EREDMÉNYEK PAKS II. ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN A villamosenergia-ellátás harmadát jelenleg is az atomenergia biztosítja. Az új paksi atomerőművi blokkok létesíté­sének előkészítésében jelentős lépések történtek 2016-ban: a Projekttársaság megszerezte az elsőfokú környezet­­védelmi engedélyt, befejeződött a Föld­tani Kutatási Program, a Társaság beadta a telephelyengedély-kérelmet, és sike­resen lezajlott a telephely engedélyezési eljárás közmeghallgatása. Ä 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastra­tégia az atomenergia villamosener­­gia-termelésben betöltött szerepének megtartását tűzte ki célul, a megújuló energiaforrások arányának növelése és a szénala­pú áramtermelés mérséklődő arányú megtartása mellett. A magyar villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Zrt. előrejelzései szerint 2030-ig az öregedő hazai erőművek leállításai és a növekvő fogyasztás miatt mintegy 7000 MW új kapacitásra lesz szükség. Ennek megfelelően kiemelt fontosságú a Paksi Atomerőmű 2030-as években üzemidejük végét elérő, leállítandó blokkjainak pótlása, hiszen a jelenlegi áram­szükségletek harmadát már ma is külföldi forrás­ból fedezzük. Magyarorszag adottságai mellett lázárö­­lag az atomenergia képes károsanyag-kibo­­csátás nélkül, biztonságosan, időjárási körülményektől függetlenül, megfizethető áron, a hosszú távú ellátásbiztonságot garantálva villamos energiát termelni. Az új paksi blokkok a jelenleg elérhető legbiz­tonságosabb, ún. 3+ generációs technológiát képviselik, aktív és passzív biztonsági rend­szereiknek köszönhetően a legszigorúbb elő­írásokat is teljesítik. Az atomerőmű működése során nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, ez­által az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos eleme Magyarországon és Európában egyaránt. A két új blokk hosszú távon a ma­gyar villamosenergia-fogyasztás körülbelül 40 százalékát adja majd, a maradék 60 százaléknyi áramellátási igény tág teret biztosít a megújuló energiaforrások, illetve más technológiák alkal­mazására. Az OECD Nemzetközi Energia Ügy­nöksége (OECD IEA) nemrégiben közzétett, az egész világra kiterjedő energetikai elemzése megállapítja, hogy a klímavédelmi célok eléré­séhez szükség van az atomerőművekre, melyek jelenleg az EU-ban a legnagyobb klímabarát ter­melőnek számítanak: az európai együttműködő hálózatban megtermelt villamos energia 25%-át adják. Az OECD IEA előrejelzése szerint az EU- ban 2040-ben az atomerőművek mostanival megegyező kapacitására is szükség van, ami azt jelenti, hogy az élettartamuk végével kifutó atomerőműveket újakkal kell pótolni. Világ­szinten az atomerőművi áramtermelés 2040-re a mostani 2,5-szeresére nőhet az Ügynökség előrejelzése szerint. A hazai atomerőmű-kapacitás fenntartásának fontos mérföldköve volt, amikor a Magyar Ország­­gyűlés 2009. március 30-án 95%-os többséggel előzetes elvi jóváhagyást adott új atomerőművi blokk(ok) építésének előkészítésére Pakson. Az előkészítő munka eredményeként 2012-ben létrejött az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A projekt­társaság feladatai közé tartozik többek között a létesítéshez szükséges kutatások és vizsgála­tok elvégzése, illetve a több ezer engedély meg­szerzése. Az idei évben két kiemelt jelentőségű és nagy volumenű engedélyezési folyamatban is jelentős előrelépés történt. Az építésnek nincs környezet­védelmi akadálya A Paks II. projekt 2016. szeptember 29-én kapta meg az illetékes hatóságtól, a Baranya Megyei Kormányhivataltól az elsőfokú környezetvé­delmi engedélyt. Az engedélyezési folyamat még 2014. december 19-én vette kezdetét, amikor a projekttársaság benyújtotta engedélykérelmét és Környezeti Hatástanulmányát az engedélyező hatóság számára. Ezt követően a Paks II. projekttár­saság a tervezett telephely környezetében lévő 41 település mindegyikén lakossági fórumot ren­dezett, majd 2015. május 7-én Pakson került sor a jogszabályban előírt hazai közmeghallgatásra. A környezetvédelmi engedélyezés nemzetközi szakaszába a 30 meghívott európai országból 11 jelentkezett be: Németország, Ausztria, Románia, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Szlo­vákia, Görögország, Csehország és Málta. A ta­valyi ősz során az utóbbi négy ország kivételével mindegyik állam jelezte igényét legalább egy nyilvános fórumra, illetve szakértői konzultációra. Ennek eredményeként összesen kilenc euró­pai városban került sor a külföldi közvélemény személyes tájékoztatásáfa: Eszéken, Bécsben, Nagyváradon, Temesváron, Kijevben, Ljubljaná­ban, Bukarestben, Münchenben és Belgrádban. Az illetékes hatóság a nemzetközi szakasz tapasztalatait is figyelembe véve, 2016 őszén adta ki az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt. Az alapos és szerteágazó vizsgálatok ered­ményeként készült Környezeti Hatástanul­mány bemutatja, hogy az új atomerőművi biokkok létesítése és üzemeltetése kizáró­lag korlátozott, lokális hatásokkal jár, ame­lyek mindegyike jói ismert és megfelelően kezelhető. Ezt igazolja az illetékes hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély is, amely kimondja: a projekt teljesíti az Európai Unió és Magyarország környezetvédelmi és természetvédelmi előírásait. _________________________________i A telephely alkalmas az új blokkok létesítésére A több ezer engedély közül szintén kiemelt jelentőséggel bír a telephelyengedély meg­szerzése. Az erre irányuló kérelmet a Paks II. projekttársaság 2016. október 27-én nyújtotta be az illetékes hatósághoz, az Országos Atom­energia Hivatalhoz. Az engedélykérelmet meg­alapozó terjedelmes dokumentáció a rendkívül összetett, hazánkban páratlan részletességű telephelyvizsgálati és -értékelési program vég­rehajtásának eredményeként készült el. Az OAH által 2014 novemberében jóváhagyott program célja az volt, hogy azonosítsa a termé­szeti és emberi tevékenységből eredő, az atom­erőmű új blokkjainak építése és üzemeltetése szempontjából mértékadó valamennyi körül­ményt és veszélyforrást a telephelyen, jellemez­ze azok hatását az atomerőmű tervezéséhez és biztonságának igazolásához. Ennek érdekében felmérték és azonosították a telephely földrajzi, földtani, hidrológiai és meteorológiai jellemzőit, a természeti folyamatokból, illetve az emberi tevékenységből származó veszélyeztető ténye­zőket, figyelembe véve a klímaváltozás várható hatásait is. A legkorszerűbb eszközökkel és módszerekkel végeztek vizsgálatokat, melyek igazolták, hogy a telephely alkalmas az új blok­kok létesítésére, továbbá a szakemberek meg­állapították az erőmű tervezéséhez szükséges adatokat is. Az illetékes hatóság a telephely-engedélyezés keretében is közmeghallgatást tartott. Az Országos Atomenergia Hivatal által szervezett eseményre 2016. december 13-án került sor Pakson, melyet megelőzően a Paks II. projekttársaság Pakson, Szekszárdon és Kalocsán is lakossági fórumot szervezett a témában. A közmeghallgatáson a tájékoztató előadások után az érdeklődők több tucat kérdést fogalmaztak meg, amelyek mindegyikét szakértők válaszolták meg. Az eseményen Dr. Aszódi Attila kormánybiztos kiemelte: az elmúlt évtizedek legösszetettebb vizsgálata bizonyította, hogy a paksi telephely alkalmas az új atomerőművi blokkok létesítésére. i A telephely vizsgálat és -értékelés fő meg­állapítása, hogy a telephelyre jellemző körül­mények a hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően kezelhe­tőek. A blokkok tervei és a blokkok maguk ezeknek megfelelően készülnek el. Azaz a Paksra tervezett létesítmény mindenben illeszkedni fog az előírásokhoz és a terület adottságaihoz. M, A közeljövő feladatai Az új blokkok építése előtt még további engedé­lyek, többek között a létesítési engedély meg­szerzése szükséges. A 21. század legjelentősebb magyarországi beruházása közel tízezer új mun­kahelyet teremt majd, serkenti a gazdaságot és a GDP növekedését eredményezi, (x)

Next

/
Thumbnails
Contents