Tolnai Népújság, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-02 / 283. szám
2016. DECEMBER 2., PÉNTEK GAZDASÁG 7 KSH: évtizedes mélyponton a társadalmi kirekesztés Kevesebben élnek szegénységben Segíteni kell a szegényeket hatékonyabb felzárkóztatási programokkal A relatív jövedelmi szegénység csak kismértékben javult A BUX index alakulása (pont) 30200-------:-------------------------------2016. DECEMBER I. MW-GRAF1KA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolso ár (Ft) Változás (%) ŐRMESTER 345 11,65 TRINV 4,3 4,88 ENEFI 196 4,26 0TT1 32 3,23 ALTE0 4640 1,98 M0L 18610 0,87 0UNAH0USE 3 880 0,52 CIGPANN0NIA 197 0,51 OTP 7 961 0,06 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ét (Ft) Voltozás (%) 0PIMUS 39 ■2,5 RICHTER 5 844-0,87 APPENINN 235-0,84 MTELEK0M 488-0,81 RABA 1177-0,51 PANNERGY 439-0,23 FHB 498-0,2 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. december 1.) Dátum Új élsz. ár (Ft) TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 42800 TAKARMÁNYKUKORICA 2017, május 43500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017.július 43500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. szeptember 44500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. november 44500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. március 42800 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. május 43500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. július 43500 TAKARMÁNYKUKORICAindex 2017. szeptember 44500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. member 44500 NAPRAFORGÓMAG 2017. március no ooo NAPRAFORGÓMAG index 2017. március 110000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. december 1.) □ «/Ft 313,11 2,12 Ft □ $/Ft 294,53 2,16 Ft □ CHF/Ft 290,72 2,33 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. december 1.) Vételi Eladási I Budapest Bank 303,30 322,06 CIB Bank 300,20 325,22 Citibank 300,69 325,86 Erste Bank 301,69 323,57 FHB Bank 303,58 321,72 K&H Bank 303,40 320,88 MKB Bank 301,84 321,16 OTP Bank 304,62 322,17 Raiffeisen Bank 310,15 316,41 Csökkent a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett családok aránya Magyarországon, miután nőttek a keresetek és a foglalkoztatási helyzet is javult. Hornyák József kozpontiszerkesztoseg® mediaworks.hu BUDAPEST „Három éve folyamatosan csökken a szegénység, a felmérés kezdete, vagyis 2006 óta a legalacsonyabb számot mértük” - mondta Kincses Áron, a KSH főosztályvezető-helyettese a lakosság életszínvonalát bemutató tájékoztatón. A magyarok 26,3 százalékát - 2 millió 540 ezer embert - érintett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata. Ez javulás a 2014-es 28,2 százalékhoz képest, de az arány továbbra is nagyobb, mint az Európai Unió átlaga, ahol 23,7 százalékos a nélkülözők, kirekesztettek és szegények aránya. A magyar lakosság 16,2 százalékát érinti súlyos anyagi megfosztottság, 2014-ben még 19,3 százalékos volt az arány. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebben küzdenek hiteltörlesztési gondokkal, többen jutnak kétnaponta húshoz, kevesebbeknek jelent gondot a lakás fűtése. Most már csak a lakosság fele nem engedheti meg magának, hogy évente egyszer elmenjen egy hétre nyaralni, és ennyi embernek okoz gondot a váratlan kiadások fedezése is. Egy másik mérőszám, a relatív jövedelmi szegénység azonban csak nagyon minimális mértékben javult. Még mindig az emberek 14,5 százalékát érinti jövedelmi szegénység a 2014-es 14,9 százalék után, vagyis ennyien vannak, akik nem rendelkeznek a mediánjövedelem 60 százalékával sem. A munkaszegények aránya 6,1 százalékra csökkent a tavalyi 7,1-ről, miután a foglalkoztatás folyamatosan növekszik. Igaz, ebben a közmunka kiszélesedésének is szerepe van. Mindezek miatt a KSH szerint egy év alatt 3 százalékról 1,9-re csökkent a leginkább veszélyeztetett, mélyszegénységben élők aránya (akiket mindhárom szegénységi dimenzió - az anyagi depriváció,- a jövedelmi szegénység és a munkaszegénység - egyszerre veszélyeztet). A szépen alakuló szám mögött azonban a jövedelmek növekedésén és az elsődleges munkaerőpiac javulásán túl minden bizonnyal a közfoglalkoztatás is ott áll. Erre utal, hogy a jövedelmi szegények aránya csak minimálisan mérséklődött. Vagyis: hiába lett munkája valakinek, ha nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát, vagy nélkülöznie kell az anyagi javak egy jó részét. Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (százalék) H-2010 2015—ki VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok a 18 év alattiak, az egyszülős háztartások, az alacsonyan iskolázottak, a munkanélküliek és a romák. Kincses Áron hangsúlyozta, kedvező fejlemény, hogy a gyermekszegénység csökkent a legnagyobb mértékben, a 2014-es 25 százalékról 20-ra. A szegénységi kockázat csökkenésében a gazdasági növekedés kedvező hatásai játszották a főszerepet. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlag 4,6 százalékkal, 1 millió 150 ezer forintra nőtt. Az egy főre jutó összes fogyasztás 979 ezer forintra nőtt tavaly, ami reálértéken 7,9 százalékos emelkedés. A válság előtti, 2007-es szinthez képest pedig iii7,3 szá-Megszüntette a létminimumszámítást a KSH. Tavaly megpróbáltak két új módszert kidolgozni a szegénység, illetve a létminimum mérésére, ami jobban mutatja a folyamatokat, de a szakmai vita helyett politikai vita alakult ki, és nem sikerült konszenzusra jutni a partnerekkel. „A létminimum egy heterogén sokaság, a felzalékos az emelkedés. A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 240 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 210 ezer, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 109 ezer forintot fordítottak. Az egyes jövedelmi csoportok eltérően növelték fogyasztásukat. A legfelső jövedelmi ötödben élők 3,4-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra, mint a legalsóban lévők. A legszegényebbek kiadásai az országos átlag felét, a leggazdagabbak kiadásai az átlag 1,7-szeresét tették ki; a szegények kiadásai 6,3, a gazdagoké 8 százalékkal növekedtek. használók félreértik a jelentését” - mondta Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője. Idén már a Policy Agenda számította ki a létminimumot a régi módszer szerint. Egy kétgyermekes háztartásnál havi 255 ezer forintot számítottak a létminimumnak, és ez alapján a lakosság 41 százaléka a létminimum alatt élt 2015-ben. Korlátozzák a kitermelést, felszökhet az olaj ára BECS Hónapokig tartó bizonytalanságnak vetettek véget a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai a szerdán Bécsben tartott értekezletükön, amelyen hat év után először sikerült konkrét megállapodásra jutniuk a kitermelés csökkentéséről. Napi 1,8 millió hordóval kevesebb olaj kerülhet januártól a világpiacra. Ennek várhatóan az lesz a következménye, hogy a következő hónapokban jelentősen megemelkedhet az üzemanyagok ára. Az emelkedés miatt a szállítási költségek is nőhetnek. Jövő héten Dohában újra döntés várható a további csökkentésről Az OPEC-tagok és a szervezethez nem tartozó nagy kőolajexportőr országok december 9-én Dohában összeülnek, hogy a további csökkentésről egyeztessenek. A nem OPEC-tagok 600 ezer hordós csökkentést helyeztek kilátásba, ebből Oroszország egymaga vállalja, hogy napi 300 ezer hordóval kevesebb olajat termel ki a jövőben. A mostani döntéssel az OPEC 2008, azaz a gazdasági válság óta először vesz vissza a termelésből. A fő oka ennek a döntésnek az, hogy túl sok olaj volt a piacon és viszonylag alacsony áron. A fogyasztás pedig nem emelkedett jelentős mértékben. Az északi-tengeri Brent és a WTI amerikai könnyűolajfajta ára idén januárban 12 éves mélypontra süllyedt. Több mint két éve, 2014 nyarán még 115 dollárba került az olaj, idén január 20-án viszont a WTI 26,19 dolláron, a Brent pedig 27,10 dolláron ütötte meg a legalacsonyabb szintet. Tegnapra 13 hónapos csúcsot döntött a Brent olaj ára. T. E. A Brent árfolyama VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Vége a létminimum számításának Európai felmérés: a magyarok kétharmada, a görögök háromnegyede késik a számlákkal Nehezebben jönnek ki a fizetésükből EU Tízből négy magyar gondolja úgy, hogy nincs elegendő pénze a kiegyensúlyozott és méltányos életvitelhez - derül ki az Intrum Justitia legfrissebb kutatásából. 21 ország 21 317 európai - köztük 1005 magyar - állampolgárát kérdezték. A válaszokból kiderült, tavaly óta nőtt azon háztartások aránya, amelyek nem tudják időben fizetni a számláikat. „A kutatás rámutat, hogy a magyar családok jelentős részének vannak pénzügyi nehézségei” - mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. A megkérdezett európaiak 44 százalékával már legalább egyszer előfordult az elmúlt 12 hónapban, hogy késve fizették be a számlájukat. Ennek fő oka az, hogy nem volt pénzük a számlák kifizetéséhez. Görögországban a legmagasabb a késve fizetők aránya, ott a megkérdezettek 76 százaléka nem fizetett időben. Dániában és Spanyolországban a legalacsonyabb a késve fizetők aránya, de a lakosság 31 százaléka még ott is határidőn túl fizette be a számlákat az elmúlt évben. Magyarországon ez a mutató 64 százalékos, ez a második legrosszabb arány Görögország után az európai rangsorban. Tízből három magyar megkérdezettben merült már fel a külföldre költözés gondolata a pénzügyi helyzete miatt. Ez az arány a kutatásban részt vevő országok közül - Görögország mellett - hazánkban a legmagasabb. „A külföldre távozó munkaerőt új munkahelyekkel lehet visszacsábítani. Nagyon pozitívnak értékeljük a kormányzat társaságiadó-csökkentését. Ezzel új szolgáltatói központok jöhetnek Magyarországra, és újabb munkahelyeket teremtenek” - hangsúlyozta Felfalusi Péter. Az európaiak 27 százaléka állítja, időnként nem tudja viszszafizetni tartozásait. Az idetartozók anyagi helyzete roszszabb, mint tavaly volt, és borúsabban is látják a jövőt. Európai összehasonlításban a megkérdezettek csaknem harmadának okoz nehézséget az adósságok visszafizetése, a magyaroknál ez az arány csaknem 40 százalék. Az európaiak elsősorban banki forrásból próbálják megoldani gondjaikat. Nálunk inkább a család és a barátok segítenek. A magyar válaszadók a múlt évhez képest kedvezőbben látják a jövőt; 4 százalékkal többen bíznak pénzügyi helyzetük javulásában. H. B. Csökkenhet a tranzakciós banki illeték BUDAPEST A kormány kész arra, hogy a vállalati hitelállomány legalább 20 százalékos növekedése esetén lemondjon a tranzakciós illeték egy részéről - mondta a nemzetgazdasági miniszter egy tegnapi konferencián. Azok a bankok kapnak kedvezményt, amelyek hitelállományukat 2017. évvégéig több mint ötödével tudják növelni a 2015. év végihez képest. A kedvezmény a 2017-es adóév első napjától alkalmazható lesz. Az enyhítés mértéke a növekedés 0,6 százaléka, de az összeg nem haladhatja meg a tranzakciós illeték 80 százalékát. Varga Mihály erről még egyeztetni fog a Bankszövetséggel. MW 1
