Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-21 / 273. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 21., HÉTFŐ HÍREK Elismerték a kiváló munkát PAKS A Nemzetgazdasági Mi­nisztérium államháztartásért felelős államtitkára elismeré­sét érdemelte ki a polgármes­teri hivatal három munkatársa - tájékoztatott Süli János pol­gármester. Szüszné Guther­­muth Erika óvodai ágazat fele­lős, Keresztes Éva hivatali ága­zatfelelős és Némethné Szabó Éva pénzügyi ügyintéző végzett kiemelkedő munkát. V.T. Gyermekeknek gyűjtenek BONYHÁD Legyen minden gyer­meknek karácsony! címmel hir­detett akciót a rászoruló gyer­mekek megajándékozása ér­dekében a bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtár. Már nem használt, de jó állapotú játéko­kat, könyveket, iskolai eszközö­ket várnak. Kérik az adományo­zókat hogy a holmikat egy do­bozba csomagolják és írják rá, hogy fiúnak, vagy lánynak és hány éves gyermeknek szánják őket. A csomagokat december 5-ig várják. H.É. Szobrász hallgatók Dombóváron DOMBÓVÁR A Magyar Képző­­művészeti Egyetem szobrász hallgatói látogattak nemrégi­ben Dombóvárra Török Péter táj- és környezetépítész veze­tésével, hogy megtekintsék a városban található alkotáso­kat. Megnézték többek között a szigeterdei Kossuth-szobor­­csoportot, korábban ugyanis a neves szakembert kérte fel a városvezetés arra, hogy ál­modja újra a Szigeterdőt és a kompozíciót. H. E. Elnökséget választottak TOLNA Megválasztotta új el­nökségét a Tolnai Önkormány­zati Tűzoltóság csütörtöki köz­gyűlésén. Az új alapszabály ér­telmében az elnök a tűzoltó­ság székhelye szerinti önkor­mányzat polgármestere, Ap­­pelshoffer Ágnes. Az elnök­­helyettes Klein Antal, aki egy­ben a Tolnai Önkéntes Tűzol­tó Egyesület elnöke. Az elnök­ségtagja még Berta Zoltán alpolgármester. A Tolnai Ön­­kormányzati Tűzoltóság új pa­rancsnoka október elsejétől Paksi Ferenc. S. K. A hiányos fogazat még min­dig nem tartozik a ritkaságok közé. Akad, aki hanyagság­ból nem foglalkozik a fogai ál­lapotával, de olyanok is szép számmal akadnak, akik anya­gi okokból nem tudják igénybe venni a szolgáltatást. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu A fogszakorvos szerint az el­ső fogorvosi vizit kétéves kor­ban ajánlott, főként azért, hogy a gyerek ne féljen a fogorvos­tól, kellemes emlékei legyenek. A száj- és fogápolás nem luxus, a jó fogazat olyan érték, amiért érdemes is és kell is áldozni. Miért rosszak a fogaink? A ge­netikai okok mellett ebben köz­rejátszik a nem megfelelő táp­lálkozás, a kevés rágás, a cuk­ros, fűszeres ételek előnyben részesítése, a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A legtöb­ben, mire fogorvoshoz kerül­nek, gyakran már menthetet­len a foguk, és csak pótlással le­het segíteni a bajon. Holott mi­nél nagyobb a probléma, annál hosszadalmasabb, kellemetle­nebb és költségesebb a helyre­­állítás. Az ínysorvadás népbe­tegség, a fogkő egyenes követ­kezménye. A fogat és az ínyt nemcsak akkor kell ápolni, ha baj van, hanem folyamatosan. Egy másik fontos terület: a fog­szabályozás. Ennek nem csak esztétikai szerepe van, orvosi szempontból is legalább ilyen jelentős. A torlódott fogak köny­­nyebben szuvasodnak, mert nagyobb a lehetőség a lepedék megtapadására s nehezebb a fogtisztítás. Az egészséges élet-Etelka néni elmúlt már hatvan, amikor rászánta magát a beül­tetésre. Mint mondja, gyermek­kora óta rengeteget küszködött a fogaival, hiába mosta, ápol­ta, nagyon könnyen elromlottak letöredeztek. Sok pénz és sok fájdalom árán sikerült nagyjá­ból szinten tartania, de egy idő után a hagyományos hidas-ko­ronás pótláshoz már nem volt elengedő saját foga. Fogorvosa hez szükséges lenne a teljes fo­gazatra - akár saját, akár pótolt - mert csak így lehet hatékony a rágás, így kerülhet jól megrá­gott étel a gyomorba, megelőzve számos későbbi panaszt. Ugyanakkor azzal is tisztá­ban kell lenni, hogy a fogak beszélte rá a beültetésre. Elő­ször csak a felső fogsort akarta így elkészíttetni, de aztán hagy­ta magát meggyőzni, hogy ak­kor már az alsót is illene rend­be hozni. Most alul-fölül imp­­lantátumra rögzített a fogsora, azt mondja, teljesen olyan érzé­se van, mintha a saját fogai len­nének. Ehhez azonban nem kis pénzre volt szükséges, össze­sen több mint egymillió forintra. rendben tartásának anyagi vonzata is van. Fogpótlás ese­tén jelentős. Az egészségbizto­sítás keretében egyes ellátások életkortól függetlenül térítés­­mentesen járnak, és vannak ellátások, amelyek támogatása a biztosított életkorához igazo­dik. Életkortól függetlenül tá­mogatott a sürgősségi ellátás, szűrővizsgálat (meghatározott gyakorisággal, például 18 éves kor felett évente egyszer), szak­orvosi beutaló alapján góckuta­tás és más alapbetegségekhez kapcsolódó fog és szájbetegsé­gek kezelése, fogmegtartó ke­zelés (amalgám és esztétikus fogtömés foganként és fogfel­színenként, gyökértömés fo­ganként évente egyszer, ellátá­si esetenként gyökérkezelés), fogsebészeti ellátás, fogkő-el­­távolítás, ínyelváltozások ke­zelése. A teljes körű fogásza­ti alap- és szakellátás - a fog­­technikai költségek kivételé­vel - 18 éves korig térítésmen­tes. 18 éves kor betöltését köve­tően, a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán foly­tatott tanulmányok ideje alatt, a várandósság megállapításá­tól a szülést követő 90 napig, és 62 éves életkor felett. A fog­orvosi rendelőben ki kell füg­geszteni az árlistát, hogy a be­teg tájékozódni tudjon a mun­kadíjat, illetve egyéb költsége­ket illetően. Szó szerint foghíjasán Gyula hatvanéves, és mindösz­­sze öt fog van a szájában. Gye­rekkorában nem nagyon törőd­tek a fogápolással, még fogke­féje sem volt. A fogai persze ki­lyukadtak, fájtak is, és amikor már nagyon fájt, akkor csak el­ment a fogorvoshoz. Aki aztán beadott egy injekciót, és kihúz­ta az addigra már erősen lyukas fogat. Akkoriban még nem min­den esetben tettek meg min­dent egy fog megmentéséért. Igaz, ő maga sem erőltette, mert a fogfúrás fájt, a foghúzás meg mindössze addig volt kellemet­len, amíg beadták az injekciót. A vége az lett, hogy alig maradt foga, és mint mondja, egészen jól elboldogul az evéssel, hozzá­szokott az ínye. Néha eszébe jut. hogy jó lenne egy műfogsor, de erre nincs több mint százezer fo­rintja, és úgy néz ki, nem is lesz. A beültetés a legkorszerűbb Nem elég csak szavakban szeretni TOLNA - Nem elég kerülni a bűnt. A kereszténység ott kez­dődik, hogy elkezdjük gyako­rolni a jót, még ha abba hiba is csúszhat - fogalmazott Ravasz Csaba tolnai plébános a szom­bati Szent Erzsébet ünnep al­kalmából celebrált szentmi­sén, a tolnai katolikus temp­lomban. A helyi Karitász cso­port által szervezett esemé­nyen a lelkipásztor hangsú­lyozta: fontos, hogy ne csak a szavak szintjén szeressünk, hanem tettekben is. Az öröm­teli élet a jóságból fakad. Ezekkel a gondolatokkal Szent Erzsébetre emlékezett, aki, mint mondta, példa a jó­ra törekvő keresztények előtt. A 13. század elején született, mindössze huszonnégy évet élt Árpád-házi Szent Erzsébet ugyanis a szegények, a bete­gek gyámolítója volt. A plébános megköszön­te a tolnai Karitász tagjainak egész éves munkáját, egy szál virágot is átnyújtva nekik. A templomot megtöltő közönség Árpád-házi Szent Er­zsébet a szegények gyámolítója volt is kapott ajándékot: az ünnepi, fennkölt gondolatok mellett a szentmisén közreműködő Mö­­zsi Bartók Béla Női Kar gyö­nyörű előadását, illetve az ün­nepség végén a résztvevők kö­zött szétosztott, a mise sórán megáldott Erzsébet-cipókat. A Szent Erzsébet ünnep ez­zel együtt természetesen az el­esettek megsegítéséről szólt. A misén összegyűlt pénzbeli adományokat a rászorulók tá­mogatására fordítják, ahogy a következő hetekben meghir­detett jótékonysági akciók is a nélkülözőknek nyújtanak se­gítséget. Az immár hagyományosnak tekinthető esemény idén egy, a templomban rendezett fotóki­állítással bővült. Koncz Ádám, tolnai Karitász-tag a megnyi­tó során elmondta: a tolnai Né­meth István fotói - melyek egy része a helyi újságban is meg­jelenj már -, olyan szegény sorsú embereket mutatnak be, akiknek helyzetén a tolnai Ka­­ritásznak sikerült legalább egy kicsit javítania. A kiállított fényképek közül az egyik egy országos fotópályázat különdí­­ját nyerte el a napokban. S. K. Dr. Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke volt a presbiteri konferencia fő előadója A reformáció öröksége minden keresztyéné ÓCSÉNY Őszi presbiteri konfe­renciáját tartotta szombaton Őcsényben, a Református Gyü­lekezeti Házban a Tolnai Refor­mátus Egyházmegye. Az ese­mény fő előadója dr. Szabó Ist­ván, a Dunamelléki Egyházke­rület püspöke volt, aki „Örök­ségünk a Reformáció - mit tartunk becsben és mit kelle­ne újra felfedeznünk?” címmel tartott előadást. Mint mond­ta, többféle örökségtudat él az emberekben. Az egyik az el­hunyt rokontól származó örök­ség, amely sokszor csak a „kó­tyavetyél” jelenti, míg a másik a „juss”, ami csak azért kell, hogy ne legyen a másé. - Ám nem csak ilyen rossz értelmű örök­ség fogalmak léteznek - hang­súlyozta. Á reformátorok örökségeként beszélt arról, hogy a Biblia-for­dításokkal elvitték Isten igéjét a hívekhez, akik előtte csak latin nyelven hallhatták az igehirde­tés. A reformátorok azonban azt vallották, hogy minden népnek a maga nyelvén kell hallania, értenie azt, hogy a maga nyel­vén imádkozhasson. A reformá­ció másik öröksége az a tanítás, miszerint az egész életünknek Istennel van dolga. - Sokszor azonban a nagy igyekezet torla­szolja el az Istenhez vezető utat - tette hozzá a püspök. Dr. Szabó István a reformáció örökségének nevezte a Szent-Figyelmesen hallgatták dr. Szabó István püspök beszédét írást is. Elmondta, hogy a Bib­lia-fordításoknak köszönhetően elevenedett meg a szöveg. Ez pe­dig nyelvi forradalmat hozott, és ha a nyelvet így meg tudta újíta­ni, akkor az életünket is. Végül azt hangsúlyozta, hogy a refor­máció öröksége minden keresz­tyéné. Sőt, nem is örökség, ha­nem ajándék, egy meghívó. Egy kérdésre válaszolva pedig elmondta, hogy a reformáció jö­vőre esedékes 500. évfordulóját reformátori módon kellene meg­ünnepelni. Mint mondta, az len­ne jó, ha kiújulna bennünk az evangélium jó íze. Az eseményen az egyházme­gye presbitériumainak tagjai vettek részt Ők az előadást köve­tően a Budapestről érkezett ki­lenc teológus-hallgató bemutat­kozását is meghallhatták, míg a fiataloknak arra nyílt lehetősé­gük, hogy megismerjék a vidé­ket, illetve vasárnap szolgáltak is egy-egy istentiszteleten. Még a szombati események közé tartozik, hogy dr. Szilá­gyi Sándor, a Magyar Reformá­tus Presbiteri Szövetség ügyve­zető elnöke előadást tartott ar­ról, hogy a az egyházközségek az emlékév mellett miként ké­szüljenek a szintén jövőre soron következő tisztújításra. Fakulta­tív programként aztán az Őcsé­­nyi Református Egyházközség „Bárka” családi napközijét lehe­tett megtekinteni. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents