Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-07 / 261. szám
g BELFÖLD 2016. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Idősebb szülők eltartása: a társadalom vagy a család dolga? Idilli kép, de sajnos a valóságban sokkal durvább dolgokat hallani a szülő-gyerek közötti viszályokról HÍREK Igazságot a 200 ezer németnek! BUDAPEST 1946 és 1948 között több mint 200 ezer német nemzetiségű embert fosztottak meg Magyarországon az állampolgárságától, ingó és ingatlanvagyonától, és telepítettek ki Németországba. Igazságot kell szolgáltatni azoknak, akik a diktatúra ártatlan áldozatai voltak, akiket származásuk miatt fosztottak meg otthonuktól, űztek el hazájukból- mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényén. Hozzátette: a kitelepítettek élete arra tanítja a mai nemzedéket, hogy csak akkor lehetünk szabadok, ha minden közösség szabadon használhatja nyelvét, kifejezheti összetartozását és megőrizheti önazonosságát. MTI/MW Nagyobb bért a kisebb járulékért BUDAPEST A várható járulékcsökkentés hozadéka a dolgozók bérének emelésében mutatkozzon meg - mondta Vadász György, a kkv-kat tömörítő Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke. Hozzátette, ezt elnökségük is támogatja. Úgy látják, a béremelés jót tesz a jövedelemtermelő-képességnek. MTI Bekeményítenek az ellenőrök BUDAPEST Kiemelten ellenőrzik jövőre a munkavédelmi előírásokat az építőiparban, a kereskedelemben és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásánál- közölte a szaktárca (NGM). A munkaügyi szabályok vizsgálatánál a megszűnő munkaügyi jogviszonyt, a munkavállalói jogviszonyok rendezettségét, az egyszerűsített foglalkoztatási, illetve a személy- és vagyonvédelem területén tevékenykedő munkáltatókat helyezik előtérbe. MTI A kormány a rászoruló idősek védelmének érdekében terjesztette be nemrég a szülőtartásról szóló törvénymódosítást, amelynek lényege, hogy nemcsak a rászoruló szülő, hanem az a magánszemély, de az az intézmény is követelhet költségtérítést, aki a felnőtt korú gyerek helyett gondoskodik az idős szülőről. Farkas András szakértő szerint mindez a társadalom feladata lenne. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Összeállt a „törvénycsalád” amely a nagykorú gyerekekre nézve szabályozza azt, hogyan kell tartani, eltartani a szülőket, ha azok rászorulnak erre. Sokat kell tanulnia a magyar embernek még ezekről a szabályokról, mert bár a hagyományos családmodellben, amely a 20. században omlott csendben össze, és született meg helyén a modern családmodell, még együtt éltek a generációk. A modernben távol kerültek egymástól a gyereküket nevelő szülők és a nagyszülők. Az úgynevezett szendvics generációnak tehát gondoskodni kell a kisgyerekeikről, az esetek döntő többségében segítség nélkül, és gondoskodni kell a szüléikről is. Míg régen a nagyszülők főztek, segítettek a gyereknevelésben, a szülők pedig eltartották őket, addig mára szinte minden generáció maga küzd a problémáival. Sok családjogi szakértő szerint a szülőtartás tűzoltás. Magyarország Alaptörvénye elrendeli, hogy a nagykorú gyerekek kötelesek rászoruló szüléikről gondoskodni. Az az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), részletesen szabályozza a tartási kötelezettségeket. Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja. A családvédelmi és a szociális törvények pedig konkrét kötelezettségeket írnak elő szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. Az új szabályozás szerint nemcsak a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyerek köteles a szülő eltartására, hanem a mostoha és a nevelt gyerek is. Rendkívüli megterhelést jelenthet, hogy az összes tartási igény elérheti a felnőtt gyerekek jövedelmének felét. Ha a gyerek nem hajlandó fizetni, akkor az intézmény, ahol a szülőt ápolják, a szülő egyetértése, tudomása nélkül is beperelheti a gyereket. Szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy a szociális szféra krónikus forráshiánya miatt a szülőtartás iránti intézményi perindítás sűrű gyakorlattá válik, sőt vannak akik szerint a fenntartók előírják majd az ellátó intézményeknek, hogy több bevételhez jussanak. Farkas András, a NyugdijGuru.hu alapítója a Világgazdaságnak írt publicisztikájában kifejti, a társadalombiztosítás éppen azért jött létre alig 125 éve, hogy az idősek ellátásának terhét levegye az erre'képtelenné vált, egymástól fizikai távolságba került modern családok válláról. Ehhez az aktív korú dolgozók és munkáltatóik járulékfizetéssel járulnak hozzá. Aki képes rá, és mégsem gondoskodik a szüleiről, hálátlan, vagyis akinek pénze van, de nem a szülőkre költi a többi adófizetőt terheli a humánminisztérium (Emmi) álláspontja szerint. Hangsúlyozzák, az EU 28 tagállamából 18-ban jogi normák szabályozzák a gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettségét. Farkas András szerint azonban ha a gyermek fizeti a rá kirótt közterheket, köztük a nyugdíjjárulékot, munkáltatóként pedig fizeti a szociális hozzájárulási adót, teljesíti a szülők eltartásának kötelezettségét, és nem terheli a többi adófizetőt. A NyugdijGuru.hu alapítója hozzáteszi: „a társadalombiztosítás lényege, hogy az idősek és egyéb nagykorú rászorulók eltartásának terhe elsődlegesen nem a család, hanem a társadalom feladata. A szülőtartás felturbósítása és a család felelősségének túlhangsúlyozása ezért nincs összhangban a társadalombiztosítás alapelveivel.” Csak az fizet szülőtartást, aki megteheti A történelemben nem létezett olyan kultúra, társadalom, amely az idős szülőkről való gondoskodást elsősorban ne a családok feladatának tekintette volna - olvasható az Emmi közleményében. A többgenerációs családok hiánya sem változtathat ezen a morális kötelezettségen. Az, aki képes rá és mégsem gondoskodik a szülőjéről, hálátlan. Viszont azt is hozzáteszik, az ellátás költségeit csak attól lehet kérni, aki anyagi helyzete alapján képes szülője megsegítésére. Nem köteles szülőjét eltartani az, aki ezzel saját vagy gyermekei tartását veszélyeztetné. HIRDETÉS HIRDETÉS Karácsok/ desszer Aprósutemények, torták, roládok Keresse az újságárusoknál! Ilik ád BOLDOGSÁGRA CSÁBÍT Saif, dedézefit 4£M teihed víÁ&úiíU! itOOfy&dé Kedden voksolnak az alaptörvényről BUDAPEST Az őszi ülésszak eddigi leghosszabb ülésével folytatja munkáját az Országgyűlés. A képviselők hétfőtől hat napon át üléseznek a parlamentben, kedden az alaptörvény Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt hetedik módosításáról szavaznak, amely tiltaná idegen népesség Magyarországra telepítését. A kormányfő szerint ez azt az új egységet fejezi ki, amely a kvótareferendum után jött létre. „Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is” - mondta a miniszterelnök javaslata tárgyalásakor. Az öt cikkből álló változtatás értelmében bekerülne az alaptörvénybe, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, idegen állampolgár - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők kivételével - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. Korábban egyik ellenzéki képviselőcsoport sem támogatta feltétel nélkül a módosítást, így kérdéses, hogy a kétharmados indítványt el tudják-e fogadni. A nagy érdeklődést kiváltó adótörvények vitája pénteken kezdődik majd. MTI/MW Szijjártó: a veszély nem múlt el A kötelező betelepítési kvóta veszélye nem múlt el, az Európai Tanács december 20-21-i ülésén ismét napirenden lesz, ezért fontos az alkotmánymódosítás - jelentette ki a külügyminiszter. Szijjártó Péter a közrádiónak hangsúlyozta, „mindenáron le akarják tolni a torkunkon ezt az ügyet”, ezért szükség van arra, hogy megvédjék az országot az alaptörvényen keresztül is. Hozzátette: Magyarország a zöldhatárt zárta le, ami külső, schengeni határ. Az országba be lehet jönni a szabályok betartásával.
