Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-07 / 261. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Folyamatosan támogatják a tagságot SZEKSZÁRD Az elmúlt évben három alkalommal hirdetett segédeszköz- és tanulmányi támogatás pályázatot a látássérültek megyei egyesülete. A tagok támogatására és az eszközökre közel 2,8 millió forint állt rendelkezésre. Mint arról Kovács Lászlóné megyei elnök tájékoztatott, a nyertes pályázók között 30 Tablet PC készüléket, 4 komplett asztali számítógépet, 2 laptopot, 1 okostelefont, 6 telefonkészüléket, 12 személyi riasztót, 10 diktafont, 2 fülhallgató-mikrofont, valamint 15 beszélő egészségügyi mérőeszközt osztottak ki. Vakvezető kutyák ellátásához is adtak támogatást, kutyatápot és ingyenes kutyakozmetikai szolgáltatást. Az egyéb szolgáltatások közül a hangoskönyvet 48, az E-könyvet 1.120, a médiaszobát 366, a szociális segítségnyújtást 306, a korrepetálást (összesen 60 órában) 5 fő vette igénybe. Egész évben folyamatos volt az ingyenes se-Vakvezető kutyák ellátásához is adtak támogatást gédeszköz-kölcsönzés az egyesületnél, ezt több mint 60 fő vette igénybe. Adományozás keretében ruhanemű, élelmiszer csomagok, ajándéktárgyak, bútorok és egyéb tárgyak közvetítését és osztását végezték el. Bálás ruhához ingyenesen juthattak hozzá a sorstársak minden nap az irodai ügyfélfogadás keretében, a klubdélutánok, Illetve egyéb rendezvények keretében, valamint a meghirdetett alkalmakkor. Az előző évekhez hasonlóan ennek a szolgáltatásnak a működése kizárólag önkéntesek bevonásával valósulhatott meg, akik előkészítették, szétválogatták és kipakolták a ruhaneműt. A bálás ruha szolgáltatást összesen 800 fő vette igénybe. Karácsonykor édességet, élelmiszercsomagot és Erzsébet-utalványt tudtak a rászoruló látássérülteknek ajándékozni. Meleg ételt saját forrásból , megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosításával 6 alkalommal tudtak a rászoruló tagtársaknak és családtagjaiknak juttatni, összesen több mint 300 fő részére. Venter M. A minőség biztosítéka lenne Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint, ha bevezetnék a központi gimnáziumi felvételit, hiszen így csak a legjobb tanulók kerülhetnének ezen intézményekbe, s ha valaki itt jól teljesítene, borítékolni lehet, hogy bekerül a felsőoktatásba, s nem is morzsolódik le onnan. Kvanduk Bence bence.kvanduk@partner.mediaworks.hu A központi gimnáziumi felvételivél oktatási és érdekvédelmi szakemberek szerint sérülne az esélyegyenlőség, hiszen a hátrányos helyzetűek számára vélhetően elérhetetlen lenne a gimnázium, s ezáltal a felsőoktatás, vagyis tovább nyílna a társadalmi olló.- Az a tény, hogy szűkíteni akarják a gimnáziumba való bejutás lehetőségét, egyértelműen politikai szándék. Minél több fiatalt akarnak a szakképzésbe irányítani. Ugyanakkor a felsőoktatásba kerülők létszámát is csökkentik ezzel - kezdte Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagógusok Szakszervezete Tolna Megyei Szervezetének elnöke. - A központi felvételi bevezetésével sok fiatal kiszorulna a gimnáziumokból. Tovább szűkülne az érettségizettek köre, holott az érettségi megszerzése nemcsak az egyénnek, hanem a gazdaságnak és társadalomnak is fontos. Várható, hogy megemelik majd a felsőoktatásba jutás pontszámait is. Máris kevesebb lesz az egyetemet, főiskolát végzett fiatal. Holott így is kisebb az értelmiségi végzettségűek aránya, mint az Európai Uniós átlag. Az pedig bizonyított tény, hogy a munkaerőpiacon jobban el tudnak helyezkedni a felsőoktatásban végzettek.- Az is köztudott - folytatta a szakszervezeti vezető -, hogy nagyon komoly a munkaerőhiány a magyar gazdaságban is. Egyre több a hiányszakma. A kérdés csak az, hogy a politikai döntésekkel létrehozott szakképzés olyan fiatalokat tud-e kibocsátani az iskolákból, amire a gazdaságnak szüksége van. A szakképző intézményekben szeptemberben bevezetett szakképzési törvényt szakmailag nem készítették elő. Az utolsó pillanatban megérkező tantervek, hiányzó tankönyvek, tanár- és szakemberhiány, kevés gyakorlati hely mutatja, hogy többet ártottak a gyors bevezetéssel, mint használtak. Nem elég új intézményi elnevezéseket kitalálni: szakgimnázium és szakközépiskola. A lényeg az, hogy a fiatal, aki a szakképzésbe jelentkezett, kellő elméleti és gyakorlati képzést kapjon. Rendelkezzen a szakmai tudással, és érettségit is szerezzen. Továbbá azzal a tanulási képességgel, hogy ha szükséges, átképezze magát, lépést tartson a technikai fejlődéssel. A jelenlegi szakképzés nagyon messze van ettől. A közismereti tárgyak drasztikus szűkítésével, a komplex természettudományos tárgyak bevezetésével még a szakma elsajátítása és az érettségi megszerzése is komoly kihívást jelent. Nem kellene az egyetemi felvételi lehetőségével kecsegtetni a fiatalokat. Mint ahogy szakmailag az is elfogadhatatlan, hogy 13 éves korban válasszon szakmát a tanuló úgy, hogy a képzési idő alatt nem tud pályát módosítani. Fülöpné Szűcs Mária hozzátette azt is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a jövőben az iskolai tanműhelyek lehetnének a legbiztosabb pontjai a szakmai képzésnek, amelyeket az utóbbi évek oktatáspolitikája éppen visszafejlesztett. Kifejtette azt is, hogy a pedagógusok és szakképzők hiába igyekeznek jó szakmunkásokat nevelni, mert ha a közismereti tantárgyak képzésére nem fordítanak elég figyelmet, akkor a diák a szakmai tárgyakat sem képes eredményesen tanulni. Természetesen azt helyesnek tartja Fülöpné Szűcs Mária, hogy az érettségi mellett, ebben az oktatási formában, szakképesítést is kapnak a diákok.- Nyilván a gimnáziumok is ragaszkodnak a diákokhoz, akik közül válogathatnak - folytatta - A gimnáziumi férőhelyeket részben már korábban is csökkentették. A szakképzés már a tavalyi évben átkerült a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá. Új szervezeti formában működik. Szükséges lenne, hogy a közoktatás irányításáért felelős minisztérium (EMMI) és szakképzésért felelős gazdasági tárca közösen vállalna felelősséget a fiataljaink jövőjéért.- Mesterségesen beavatkozni az oktatási rendszer folyamataiba, következmények nélkül nem lehet - zárta szavait. - A gimnáziumok létszámcsökkentése nem helyes, mint ahogy az sem, hogy a szakképző intézményeket átnevezem, de a szakmai feltételeket nem biztosítják. Ezzel nem fog megoldódni a gazdaság szakember ellátása. Mindennek csak a gyermek issza meg a levét, ő az áldozat. Tízezerszám esnek ki a gyerekek Több mint 42 ezer gyerek esett ki az oktatási rendszerből az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy felmérése szerint. Szakközépiskolai tanulmányait szakképesítés megszerzése nélkül 1852 tanuló szakította félbe, a szakiskolai tanulmányait - szintén a képzettség megszerzése néfkül - 2818 diák hagyta abba, 8123 gyerek jogviszonya igazolatlan hiányzások miatt szűnt meg, több mint 25 ezren pedig „tanulmányaikat saját döntésük alapján szakították meg”. Utóbbiak mind betöltötték 16. életévüket, vagyis már nem tankötelesek. Még a minisztériumi anyag is elismerte, a 16 évre csökkentett Sok emlék, régi élmény tört elő az alapítás hetvenedik évfordulóján A tanintézetről nyílt kiállítás TEVŐ. Régi diákok, dolgozók és hozzátartozók is érkeztek a Körösi Csorna Sándor Székely Tanintézet alapításának 70. évfordulóján tartott megemlékezésre, melyet a Teveli Fiatalok Egyesülete szervezett. Szombaton délután kezdődött a program a helyi Római Katolikus Templomban, Pál lózsef teveli plébános celebrált misét a tanintézet egykori tanáraiért és diákjaiért. Ezt követően sétált át a közel 80 látogató az Általános Iskola Könyvtárába, mely egykor a tanintézet leányszállása volt. A könyvtárban Dr. Földi Imre - Földi István néhai Igazgató fia - nyitotta meg a folyosón elhelyezett, a tanintézet életét bemutató fotókból, levéltári dokumentumokból álló kiállítást. Az egykori direktor fia mellett Kisgyörgy Zoltán, a sepsiszentgyörgyi „Háromszék” székely napilap főmunkatársa és Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács Országos Aleinöke is köszöntőt mondott. A Teveli Székely Kör két dallal, valamint Erős Árpád költeményével emelte az est fényét. Végül Asztalos Zoltán, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének és a Teveli Fiatalok Egyesületének vezetője mutatta be a tanintézet történetéről szóló könyvét. A program után jó hangulatú, nosztalgikus beszélgetés vette kezdetét. K. B. Jó hangulatú beszélgetés, anekdotázás kezdődött a könyvtárban Anyakönyvi adatok: csak akire tartozik TOLNA MEGYE Néha meglepő kérdéssel fordulnak hozzánk olvasóink. Egy kistelepülésről érkezett a következő kérdés: kinek szabad a templom anyakönyvébe belenézni, illetve azt le szabad-e fényképezni, annak tartalmával visszaélni? A kérdésekre a választ a szekszárdi plébánia alkalmazottja adta meg. A saját vagy családja adatait a hozzátartozók általában megtekinthetik. Gyakran keresik fel családfakutatás céljából is a plébániákat, ilyenkor azonban csak betekintést nyerhet az érintett. Az adatokat tehát nem fényképezheti le, nem fénymásolhatja, illetve nyilvánosságra sem szabad hozni. Az ötven évnél régebbi adatokat a Pécsi Egyházmegyénél tekinthetik meg azok, akik erre jogosultak. Idén augusztustól elkezdődött a plébániák anyakönyveinek a digitalizálása, így a családtagok akár e-maüben is kérhetnek az őseikről, rokonaikról adatokat, amit ugyanilyen módon meg is kaphatnak. Az elképzelés az, hogy az anyakönyvi adatok az interneten elérhetőek legyenek, természetesen úgy, hogy mindenki csak a sajátjait tekintheti meg, mások adataihoz nem férhet hozzá. A plébánián arra is felhívták a figyelmet, az anyakönyvi adatokkal viszszaélni nem szabad, ez etikátlan cselekmény. M. I. tankötelezettség része a problémának, hiszen „a tankötelezettségi kor elérése alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya befejezett minimum ISCED 3 végzettségi szint megszerzése nélkül szűnik meg. A második legmarkánsabb tényező az igazolatlan hiányzás miatti kizárás, amely szintén a tankötelezettségi kort elérő fiatalokra jellemző.” A tanulmány megállapításai között szerepel, hogy „a lemorzsolódás nem pusztán szakiskolai probléma, megállapítható azonban, hogy a szakképzést markánsan érinti, bele-
