Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-05 / 260. szám
4 FÓKUSZ ( 2016. NOVEMBER 5., SZOMBAT Habsburg György: a menekültügy kezelése nem kormányok, hanem Európa feladata Az Unió békét, biztonságot Jelent Habsburg György az Európai Unió megbízott nagykövete. Az 52 éves politikussal, közéleti személyiséggel munkatársunk személyes érzéseiről, Európa jelenéről és azokról a legfontosabb kérdésekről beszélgetett, melyekre az Uniónak mielőbb választ kell találnia stabilitása megőrzése érdekében. Vas András andras.vas@mediaworks.hu - Európa beteg?- Sajnos, de nem gyógyíthatatlan - válaszolta Habsburg György. - Viszont minél hamarabb át kell gondolni, mit kell csinálni, hogy ne súlyosbodjon az állapota. Szerencsére akadnak okos emberek az unióban, s tudják, reformok kellenek.- Szükség van egyáltalán egységes Európára?- Hihetetlenül! Aki ennek ellenkezőjét állítja, nem ismeri a kontinens történelmét. Nézzük csak meg például, hol tartott Európa száz évvel ezelőtt: dúlt az első világháború. És hasonlítsuk össze a mával! Komoly probléma, hogy jelenleg csak a gazdasági, banki és migrációs kérdések kerülnek szóba, s arról senki sem beszél, mit jelent az Európai Unió: békét és biztonságot.- Ha már szóba hozta az első világégést: a 19. századi nemzeti nacionalizmusoknak drasztikus végkicsengése lett...- Ez is mutatja, milyen veszélyes a korlátlan felerősödésük. És emiatt is figyelnie kellene a politikusoknak, hiszen előttünk a példa, mi történik, ha hagyják eluralkodni az indulatokat.- A politikusok mindig csak patriotizmusról beszélnek...- Pedig óriási a különbség. A patrióta nem nemzetben, országban gondolkodik, hanem a településéhez, a megyéjéhez, a régiójához kötődik, s tiszteli a szomszédjait. A nacionalista csak országokat, nemzeteket lát, s lenézi, akik nem tartoznak ezekhez a fogalmakhoz. Többek között a szomszédjait. Ennek megfelelően a problémákat is csak konfliktusokkal próbálja megoldani.- A nacionalizmust személyes kérdésként is kezelhetné, hiszen a Habsburgok bukása is annak köszönhető. Az első világháború végére megerősödő cseh, délszláv, magyar, román, vagy korábban az olasz.- És világháború lett volna a szarajevói merénylet, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása nélkül is. Ahogyan erről egy ausztrál tudós is írt, s már csak azért is értékesek a gondolatai, mert abszolút kívülállóként látja Európát. S éppen ezért remélem, a politikusok sem felejtik el, meddig érhet el egy folyamat.- Az ELI feladata a nemzeti nacionalizmusok kordában tartása?- Az unió a béke és a biztonság letéteményese. Csak az a baj, hogy ezt alig, s akkor sem megfelelően kommunikálják. Például arra sem figyel senki, hogy az európai információk eljussanak az emberekhez. Mint közismert, az Európai Parlamentben ötévente választanak képviselőket, de a kampány sohasem Európáról szól, Habsburg György 1964-ben született Paul Georg Maria Joseph Dominikus von Habsburg-Lothringen néven a németországi Starnbergben. Édesapja, Habsburg Ottó az utolsó magyar trónörökös volt, nagyapja, IV. Károly az utolsó magyar király. 1984-ben érettségizett a bajorországi Tutzingban. 1986- tól a müncheni Ludwig-Maximilíans-Universitát politológia és történelem szakán tanult, közben rövid időre a madridi Complutense Egyetemen történelem és iszlám szakos hallgatója volt. 1987- ben a ZDF német televízió munkatársa lett 1989-ben rövid ideig az ománi televíziónál dolgozott. 1993-ban költözött Magyarországra, édesapja hivatalvezetője lett, és felvette a magyar állampolgárságot. 1995- ben az MTM Kommunikációs Iroda igazgatója lett. 1996- tól hat éven át a TV2 tulajdonosának, az MTM-SBS Televízió Rt. igazgatótanácsának tagjaként dolgozott. Ugyanebben az évben utazónagykövetnek nevezték ki. 1997- ben vette feleségül Eilika von Oldenburg hercegnőt a budapesti Bazilikában. 2004-től nyolc éven át a Magyar Vöröskereszt elnöke volt. 2009-ben a Magyar Demokrata Fórum színeiben indult az Európai Parlament-i választásokon, de a lista második helyéről nem jutott ki Brüsszelbe. Három gyermek - Zsófia, Ildikó és Károly Konstantin - édesapja. Budapest közelében, Sóskúton él családjával. Az osztrák és a magyar trónfosztás: négyszáz év után Habsburgok nélkül Az első világháború végén, az őszirózsás forradalom után 1918. november 16-án kiáltották ki a Magyar Népköztársaságot, mellyel Magyarország közel négyszáz év után függetlenné vált a Habsburg uralkodói háztól. IV. Károly, az utolsó magyar király öt nappal korábban mondott le a trónról, ám utóbb kiderült, nem véglegesen. A trianoni békeszerződés aláírása után - ekkor az ország államformája már ismét királyság volt -, Teleki Pál miniszterelnöksége idején a Svájcban élő egykori uralkodó 1921. március 27-én visszatért az országba, s követelte Horthy Miklóstól a hatalom átadását. A kormányzó - az antant reakciójától is tartva - ekkor még le tűdta beszélni a királyt az erőszakos hatalomátvételről, aki némi huzavona után április 5-én elhagyta az országot. Október 20-án azonban viszszatért, repülővel érkezett Cirák mellé, ellenkormányt alakított, és vasúton Budapest felé indult Ostenburg-Moravek Gyula Sopronban állomásozó csendőr csapataival. A környező államok azonnal bejelentették, ha a kormány nem tudja megakadályozni a király visszatérését, beavatkoznak. Ennek hatására Horthy kiadta a parancsot a fegyveres ellenállásra, s október 23-án Budaörsnél csapott össze a két sereg, melyek közül a kormányhű csapatok nagy részét budapesti egyetemista zászlóaljak adták - rövid tűzpárbaj után a királyhű egységek megadták magukat. Miután a kisantant államai indokként akarták felhasználni Magyarország újabb megszállásához a királypuccsokat, a kormány gyorsan lépett, s IV. Károly egy dunai brit monitorral október 31-én elhagyta az országot. Tartózkodási helyéül az antant Madeira szigetét jelölte ki. November 6-án az országgyűlés a XLVII. törvény értelmében megfosztotta trónjától. Az első világégés után a Habsburgokat Ausztriából is kiutasították: az 1919. április 3-án elfogadott törvény megvonta a Habsburg-Lotaringiai-ház tagjainak uralkodói címeit és jogait, kitiltotta őket a köztársaság területéről, a visszatérést lemondó jognyilatkozat megtételéhez kötötte, s teljes vagyonukat az állam javára elkobozta. A Habsburg-törvény - Habsburger-Gesetz vagy Habsburgergesetz, rövidítve HabsbG - hatályát 1935- 36 között részben felfüggesztették, 1939-ben a náci megszálló hatalom ismét hatályba helyezte, 1945-ben pedig a második Osztrák Köztársaság eredeti formájában alkotmányerejű törvénnyé emelte. Tíz évvel később az osztrák államszerződésbe is belefoglalták, rá öt esztendőre a Habsburg-Lotaringiai-ház több tagja elfogadta a törvényt és aláírta a lemondó nyilatkozatot. A család feje, Habsburg Ottó trónörökös 1961. március 31-én szignózta a trónigényről való lemondását, ám ennek érvényességéről vita alakult ki, ezért csak 1966-ban térhetett vissza Ausztriába, édesanyja, Zita királyné viszont csak 1982-ben, 63 évnyi száműzetés után látogathatott haza. Az osztrák minisztertanács 1996-ban - miután a kiutasítás már csak a család két tagját érintette - a Habsburg-törvény 2. paragrafusát „nem élő jog’-nak minősítette. Viszont továbbra is hatályban maradt, hogy a Habsburg-család tagjai nem választhatók osztrák szövetségi elnökké. hanem belpolitikáról Szerintem az európai képviselőknek nem Brüsszelben kellene lakniuk, hanem otthon, hogy a hétközi munkáról folyamatosan be tudjanak számolni a választóiknak.- Az átlagember nem is ismeri az EU-képviselőket.- Csak a fotójukat látja a választások előtt. De hogy mit csinálnak tulajdonképpen Brüszszelben, vagy hogy mi a feladata az egyes uniós intézményeknek, arról jellemzően fogalma sincs senkinek. Ami nagyon szomorú...- Ezért lehet aztán szorgalmazni: Üzenjünk Brüsszelnek!- Azért kíváncsi lennék, ha megkérdeznék az utca emberét, milyen döntések születtek az utolsó EP-viták során a migránskérdésről, mit tudnának róla?- A többségnek vélhetően Brüszszelről az uborka előírt alakja jut az eszébe...- Ezért kellenek a reformok! Meg kell mutatni az unió fontosságát, s nem marginális ügyekkel foglalkozni.- Talán az a baj, hogy túl messze van. Legalábbis Magyarországról nézve.- Ez nem igaz! Hiszen az uniónak köszönhető beruházásokkal, fejlesztésekkel napi szinten találkozik mindenki. Csak éppen ha egy kormánynak népszerűtlen intézkedéseket kell hoznia, előszeretettel mutogat Brüsszelre, hogy sajnos nem tehetünk semmit, ez az uniós előírás. Viszont amikor kézzelfoghatóvá válnak az EU-pénzek eredményei, akkor a nemzeti kormányok szeretik besöpörni az elismeréseket. Ezen is változtatni kellene!- Hogyan? Annak idején, gondolom, voltak elképzelései, hiszen 2009-ben - MDF-támogatással- megpróbált bejutni az Európai Parlamentbe.- Anno a kampányomban egyetlen szót sem beszéltem belpolitikáról, a kilencvennél több lakossági fórumomon kizárólag az egységes Európa és Magyarország került szóba, meg kellene változtatni például az uniós választási rendszert. Most pártalapon, belpolitikai automatizmusok alapján szavaznak az emberek. Meg lehetne osztani, legyen pártlista, de külön egyéni választás is. S így helyzetbe lehetne hozni valódi européereket, ráadásul azonnal számonkérhetővé válna a brüszszeli tevékenység, hiszen láthatóvá válnának a képviselők. Mert most igazából az országot képviselik, nem az egyéneket.- A jelenlegi nemzeti kormányok többségének talán jól is jön ez a fajta választói tudatlanság. Legalábbis erre utal a Brexit vagy a migránskérdés kezelése.- Mindkettő nagyon fontos az egységes Európa szempontjából, ám a legfontosabb, hogy sikerüljön felépíteni egy mindenki számára elfogadható uniót. Szerintem amúgy a Brexit következményei a britekre nézve lesznek károsabbak. A migránskérdés pedig a jelen és az elkövetkező évek komoly témája, mellyel mindenképpen foglalkozni kell. És egyértelműen az összefogás, a közös európai megoldás lehet a válasz. De nem a kvóta, hiszen az érkezők nem valamelyik európai államba, hanem egy konkrét országba akarnak eljutni. Ennek kezelése viszont nem egy-egy kormány, hanem az unió feladata.- A Habsburgoknak volt rutinjuk kezelni a különféle nációk keveredését, s az ezekkel járó konfliktusokat...- Azért nagy különbség, hogy nem néhány hónap vagy év alatt alakult ki a soknemzetiségű birodalom, hanem évszázadokon keresztül. És nem is ennyire eltérő kultúrkörök találkoztak egymással. És így sem volt egyszerű...- És Habsburgként élni?- Mint bárki másnak. Mivel ebbe születtem bele, elképzelhető, hogy más névvel nehezebben boldogulnék.- Ahogy mondani szokták: a név kötelez. Komoly a felelősség?- Igen, de így nőttem fel.- Átfutott néha a fején: akár császár és király is lehetnék?- Soha! Apám, Habsburg Ottó igencsak racionálisan gondolkodott, és tudta, az adott helyzetben kell boldogulni, s ezt a fajta szemléletet adta át nekünk is.- Kedvenc uralkodója akad azért a felmenők közül?- Természetesen, de ezt hadd tartsam meg magamnak. De a legnagyobb hatással édesapám volt rám. Aki egy nagyon nehéz helyzetben vitte a család dolgait. Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse volt, aztán száműzetésbe került, fiatalon elveszítette az édesapját, mégis mindig megtalálta a helyes utat. És az elsők között látta meg az egységes Európa fontosságát, amiért rengeteget dolgozott is. Vagy a nagyapám, IV. Károly, aki ugyan csak rövid ideig uralkodhatott, a tetteinek köszönhetően mégis boldoggá avatta a Vatikán. De Ferenc József teljesítménye is elképesztő, hiszen 68 évet ült a trónon.- Ilyen ősökkel kissé furcsa, hogy magyarnak vallja magát...- Ezt nem értem! Lassan huszonöt éve élek az országban, itt házasodtam, itt nevelem a gyerekeimet. Mi más lennék?
