Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-04 / 259. szám

2016. NOVEMBER 4„ PENTEK GAZDASÁG 7 A BUX index alakulása Nyertesek Részvény Utolso ár (Ft) Változás {%) ESTMEDIA 2 11,11 FHB 526 5,62 OPIMUS 41 5,13 FUTURAQUA 22 4,76 MASTERPLAST 535 3,88 NUTEX 66 3,13 APPENINN 234 2,18 RICHTER 6 048 2,08 OTP 7 871 1.71 PLOTINUS 5 448 1,6 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) TRINV 4,5 ■4,26 4IG 2 610-3,12 ALTEO 4 900 ■2 KONZUM 50 ■1,96 ANY 1066-0,56 PANNERGY 438-0,45 GSPARK 2 601-0,34 MÓL 18310-0,08 ELMU 25075-0,04 EMASZ 22 790-0,04 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. november 3.) Dátum Új élsz. ár (Ft) MALMI BÚZA 2016. december 41000 MALMI BÚZA index 2016. december 41000 TAKARMÁNYBÚZA 2016. december 39500 TAKARMANYKUKORICA 2016 december 40000 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 41700 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. május 42500 TAKARMÁNYARPA 2016. december 37000 NAPRAFORGÓMAG 2016 december 102500 NAPRAFORGÓMAG 2017. március 105500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. november 3.) □ €/Ft 308,05-0,33 Ft □ $/Ft 277,62-0,63 Ft □ CHF/Ft 285,44-0,71 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. november 3.) bhhh Vételi Eladási I Budapest Bank 299,04 317,54 CIBBank 295,94 320,60 Citibank 295,09 320,40 Erste Bank 297,52 319,10 FHB Bank 299,36 317,24 K&H Bank 299,65 316,91 MKBBank 297,48 316,52 OTP Bank 299,09 316,32 Raiffeisen Bank 305,28 311,44 Varga Mihály csütörtöki éves bizottsági meghallgatásán J| a legnagyobb kihívásnak a versenyképesség javítását nevezte meg A Moody’s pénteki döntése után talonba tehetik a letelepedési kötvényeket, és dönthetnek arról, visz­­szamegy-e az állam a nem­zetközi kötvénypiacra. A já­rulékcsökkentés részleteit először a munkáltatókkal és a munkavállalókkal közük. Várkonyi Iván kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Beilleszthető az adó­csomagba a járulékcsökkentés, de mindezt előbb a munkálta­tókkal és a munkavállalókkal egyeztetné Varga Mihály nem­zetgazdasági miniszter. Kiszéle­sítenék a konzultációs kört azok­kal a szervezetekkel is, amelyek nem szerepelnek a Versenyszfé­ra és a Kormány_ Áljan£ló Jvon zultációs Fórumán (VKF). Az sem biztos, hogy a járu­lékcsökkentésre januártól kerül sor, sőt még az sem, hogy a járu­lékot csökkentik - a miniszter mindent az egyeztetésektől tett függővé, bár a kabinet ez utóbbit javasolja. A lényeg, hogy a bérek adóterhelését mérsékelnék, mi­közben ezzel párhuzamosan a keresetek növelése miatt azért a költségvetésből se esne ki akko­ra összeg. Varga szerint a magas magyar adóéket (49 százalék) a térségi átlag szintjére, a szlovák (41,3), a cseh (42,8) államokkal összevethető, azokkal verseny­­képes mértékűre kell csökken­teni. Ebből viszonylag egyszerű­en kiszámolható, hogy 6-7 szá­zalékos járulékcsökkentésről le­het szó - bár Varga most eléggé kerülte a konkrét javaslat meg­fogalmazását, és 5-6 éves prog­ram, átfogó megállapodás szük­ségességéről beszélt. A Világ­­gazdaság kérdésére hangsú­lyozta, lehet szó januári lépés­ről is, ha a partnerekkel idő­ben meg tudnak állapodni, hi­szen mielőbb sort kellene kerí­teni a döntésre. Ám más téma kapcsán arról is beszélt, hogy a nagy adómódosításokra tavasz­­szal kerítenek sort. Az őszi vál­toztatás csak kisebb technikai jellegű csomag, az adócsökken­tésnél pedig azt is mondta, hogy nincsenek határidőhöz kötve. Igaz, a mostani, kisebb cso­mag 320 paragrafusosra sikere­dett, és 30 törvényt írnak át, ám Varga szerint a cél egyértelmű­en az adminisztráció csökkenté­se, ahol lehet, a közterhek mér­séklése, és a gazdaság fehéríté­se. Azt mondta: 1,5 milliárd fo­rintot Jjggy összességében az összesséIlalkozásnál az, hogy a cafeteria köztes szorzóját mi­nimálisan csökkentik (és ezzel az adó 0,5 százalékponttal lesz kisebb). Arra a kérdésre, hogy Nagy lépés kellene Legalább 10 százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképes­ségét javítsa a járulékcsök­kentés - mondta Németh Dá­vid, a K&H Bank vezető elem­zője. Ezzel arra utalt, hogy az euróra átszámolt - 2015-ös - nettó bérek alapján Magyaror­szág elmarad a többiektől, mi­után az egyedülállók - azaz egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkát terhe­lő elvonás mértéke nemzetkö­zi mércével is magas. A tavalyi OECD-adatok szerint Magyar­a cafeteriaprogramok újabb át­írása nem lesz-e összességében drágább ennél, azt válaszolta: egyetlen számot kell módosítani a számítógépes rendszerekben, ami ennél olcsóbb lehet. Köz­lése szerint egyébként 3 milli­árd forintot hagy a lakosságnál, hogy jövőre nem kell 6 százalé­kos egészségügyi hozzájárulást is még fizetni a ka­matadó felett (vagy­is nagyobbak lehet­nek majd a nettó ho­zamok). Varga Mihály ar­ra a kérdésre, hogy az idei, jobb költségvetési hely­zet miatt megnövekedett moz­gástérrel mit tesz a kormány, azt válaszolta: beruházási prog­ramokban gondolkodnak, mi­után az építőipar gyengébb tel­jesítményét szeretnék javítani. A kormány a Moody’s pén­teki döntése után határozhat a magyar adósságkezelési straté­giáról - hangsúlyozta a minisz­ter, aki szerint azonban a közeli jövőben nem várható devizaköt­vény-kibocsátás. A cél továbbra is a devizaadósság arányának csökkentése, ám a kedvező piaci környezet, a jó minősítések an­nak átgondolására késztethetik a kabinetet, hogyan lehet „a ma­gyar sztorit” a nemzetközi pia­con jól eladni - mondta Varga, aki szerint elkép­zelhető olyan befek­tetői road show is, amelyet nem követ devizakötvény-ki­bocsátás. Ami vi­szont valószínű, hogy a letelepedési kötvények feltételrendszerét átgondolják. Ezek Varga szerint jó szolgálatot tettek akkor, amikor nehezebb volt a külső finanszírozás, ám a megváltozott piaci helyzetben már nincs ilyen eszközre szük­ség, és ugyan nem feltétlenül bú­csúznának el tőle végleg, de ta­lonba tennék, miután az elvárt előnyt már nem tudja hozni. Jövőre nem kell egészség­­ügyi hozzájá­rulást fizetni országon Ausztriához hasonló­an közel 50 százalékos volt az elvonás. Szlovákiában, Szlové­niában és Csehországban ez­zel szemben alig több mint 40 százalék ez a mutató, Lengyel­­országban pedig közel 35 szá­zalék. Németh szerint, ha a já­rulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók „átadják” a csök­kentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ez pe­dig tovább élénkítheti a lakos­sági fogyasztást és a kiskeres­kedelmi forgalmat. Adóék* (2015-ben az átlagbér szintjén) Svájc Írország Egyesült Királyság Lengyelország Hollandia Dánia Norvégia m 30 34,66 36.19 36.45 36,64 Szlovákia Svédország Cseh Köztársaság Olaszország MAGYARORSZÁG Németország 41,35] 42,71 42,75 47,87 49 m 49,44 * A MUNKÁLTATÓ BÉRKÖLTSÉGE ÉS A NETTÓ BÉR KÜLÖNBSÉGE VG-GRAFIKA FORRÁS: OECD Készül a szolgáltatás koncepciója Jöhet az ingyenwifi MAGYARORSZÁG Nagyjából 2018 második felétől használ­hatjuk majd az ingyenes wi­­fiszolgáltatást. A Digitális Jó­lét Program célja az, hogy az ország minden településén le­gyen egy köztéri és egy köz­épületben elérhető hozzáfé­rés. Az állami és önkormány­zati intézmények által biztosí­tott, nyilvános wiflpontokat ta­vasszal mérték fel, a szaktárca (NFM) pedig most csak azt kö­zölte a VG-vel, hogy dolgoznak a megvalósítási koncepción. Figyelembe kell venni az ösz­­szes kapcsolódó projektet, így a Szupergyors Internet Progra­mot is - tette hozzá az NFM. Ez az a program, amelynek kereté­ben minden magyar háztartás­nak elérhetővé kell tenni a má­sodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internetet. Az EU a hálózatfejlesztés megvalósítá­sára 2020-as határidőt ír elő, a kormány azonban vállalta, hogy már 2018 végére teljesíti a tervet. Magyarországon jelenleg mint­egy 883 ezer háztartásban még nem érhető el nagy sebességű in­­temetszolgáltatás. A szélessávú hálózat fejleszté­sét uniós támogatással valósít­hatják meg a győztesek. A ten­der népszerűségét jelzi, hogy ösz­­szesen 43 pályázó cég 234 aján­latát kellett elbírálniuk a kiírók­nak. A nyertesek mindent össze­véve közel 43 milliárd forint tá­sel érintett település köz­pontjában ingyen elér­hető vezeték nélkü­li internetszolgálta­tást biztosítanak. A wifiszolgálta­­táshoz szüksé­ges fejlesztést a projektek önerős részéből kell fi­nanszírozni. Az új területeken a szélessávú háló­zatok építését elnyerő vállalkozások lesznek a wi­­fiszolgáltatók, az viszont kérdés - erre a készülő koncepció ad­hat választ mi lesz azokkal a településekkel, amelyeken már adott a szélessávú hálózat. D. J. mogatásban ré­szesülnek, a pro­jektek összkölt­sége közel 63 milliárd forint. A legtöbb fehér foltnak számí­tó területen az MTelekom volt a befutó, de a nyertesek kö­zött van az In­vitel, az állami tulajdonban lévő MVM NETZrt. is. A pályázatban feltétel volt, hogy a nyertesek vállalják: az adott járásban minden fejlesztés-KSH: egyre több lakást építenek BUDAPEST Az első három ne­gyedévben 5307 új lakás épült, 14 százalékkal több, mint egy éve. A kiadott lakásépítési en­gedélyek és az új lakások építé­sére vonatkozó egyszerű beje­lentések együttes száma 21 414 volt, ami csaknem két és félsze­rese a múlt év azonos időszaká­nak - jelentette a KSH. Az épített lakások száma Bu­dapesten 21,9, a megyei jogú városokban 29, a többi város­ban 5,9 százalékkal nőtt, a köz­ségekben 4,9 százalékkal csök­kent. A kiadott új építési engedé­lyek és bejelentések alapján 90 százalékkal több, összesen 9172 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott épí­tési engedélyek száma 50 száza­lékkal emelkedett. 56-ról 47 szá­zalékra csökkent a családi ház­ban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épü­letekben ez 34-ről 43 százalék­ra nőtt. Alapterületük 6 négy­zetméterrel, 94 négyzetméterre csökkent. A természetes szemé­lyek által épített lakások aránya 58-ról 49 százalékra esett, a vál­lalkozások által építetteké 41-ről 51 százalékra emelkedett. MTI Szolid növekedést vár az IMF WASHINGTON Szolid növekedést könyvelhet el a legtöbb kelet-kö­zép- és délkelet-európai gazda­ság, Oroszországban mérséklő­dik a GDP esése, és lassan más szovjet utódállamok is elhagy­ják a recessziót, áll az IMF tér­ségi felmérésében. A magyar növekedési ütem az idei 2 százalékról jövőre 2,5 százalékra gyorsul, a személyi fogyasztás mindkét évben 3,2 százalékkal nő, az államadós­ság pedig 75,3-ről 75,1 száza­lékra csökkenhet. Az export az idén 6,4 százalékkal, jövőre 6,3 százalékkal nő. Az inflációt az idei 0,4-ről jövőre 1,9 százalék­ra várják, sőt 2017 végére 2,6 százalékra. A cseh, lengyel, magyar, szlo­vák és szlovén gazdaság az idén 2,8 százalékkal, jövőre pedig 3 százalékkal bővülhet. A növe­kedési üteme viszont Szlováki­ában viszont 3,4-ről 3,3 száza­lékra lassul. MTI 360 új munkahely az ITSH-tól BUDAPEST Az IT Services Hun­gary (ITSH) Kft. Szegeden, Deb­recenben és Pécsen 4,6 milliárd forintos beruházással 360 új munkahelyet hoz létre - jelen­tette be Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminiszter teg­nap. A kormány 650 millió fo­rinttal támogatja a beruházást. Az ITSH a világ egyik legna­gyobb telekommunikációs vál­lalata, a Deutsche Telekom-cso­­port tagja, élen jár a digitalizá­­cióban. Az ITSH a hazai szol­gáltatóközpontok közül a legna­gyobb, négy városban 4400 em­bernek ad munkát. Nettó árbe­vétele tavaly 50,08 milliárd fo­rintra nőtt az egy évvel korábbi 44,57 milliárdról. MW

Next

/
Thumbnails
Contents