Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-14 / 267. szám

2016. NOVEMBER 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g Dr. Gaál Zsuzsanna képernyőn mutatta meg Bezerédj Katalin (1754-1794) egy családi medálon látható portréját. Bonyolultak voltak viszonyok a XVIII. században a Bezeredj családban könyvének címe A dzsentri szü­letése, amely a PhD-dolgozatá­­nak bővített kiadása. Egyik kedvenc témája, amivel tavaly foglalkozott, Csapó Ida, az egykori fiumei kormányzó, Nemeskéri Kiss Pál feleségének az élettörténete. Ez annak a na­gyobb témának a része, amelyre az utóbbi időkben specializáló­dott, nevezetesen a nemesi szár­mazású nők helyzete a XIX. szá­zadban. Ide tartozik a Bezerédj családban született természe­tes, illetve törvényes gyerekek konfliktusa. A történet az 1754- ben született Bezerédj Katalin­ról szól, aki Bezerédj Mihály és Gindly Sophia ló gyermeke kö­zül elsőként jött a világra. A há­zasságba a férj elsősorban a te­kintélyt, társadalmi rangot, a feleség pedig a vagyont hozta. A Gindlyek azon kevés nemesi családok közé tartoztak, ahol az ősi birtokok női ágon is öröklőd­tek. A vagyonszerzés terén ki­vételes helyzetben voltak a ma­gyar nemesi származású nők Európában, amennyiben jogi te­kintetben egyenjogúak voltak. Mindkét család sokat fordított a gyerekeik, köztük a nők neveié-, sére is. Gindly Sophia is tudott írni, ami abban a korban nem volt gyakori, korábban pedig kifejezetten tilalmas volt a nők számára. Magát a történetet onnan is­merjük, hogy Bezerédj Katalin másodszülött gyermeke Feren­­czi István 1831-ben pert indított a Bezerédj család többi tagja a vagyonból való részesedés ére­kében. Katalin könnyűvérű lány volt, ami a férj anyósához írt le­veléből derült ki. Az anyai örök­ség miatt azonban jó partinak számított, a férj, Ferenczi Antal pedig nem volt gazdag. Egy be­tegség következtében impotens­sé vált, de Katalin ezt követően két gyermeket is szült. Mindket­tőt törvényesnek anyakönyvez­ték. Az egyház közvetítésével egyezség jött létre a házastársak között, amelyben az asszony lé­nyegében megvásárolta, hogy a férj ne támadja meg az apasá­got, ugyanakkor rögzítik a gyer­mekek törvénytelen származá­sát. Másodszor már a két család köt megállapodást, hasonló szel­lemben. Második terhessége ide­jén haza is költözött az asszony a családi kastélyba, ahol a fia szü­letését követően gyermekágyi lázban meghalt. Dr. Gaál Zsuzsanna 1957-ben tr- született Szekszárdon. Az első diplomáját a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerezte történelem­orosz szakon, utána elvégezte az ELTE történelem szakát, ott védte meg doktori disszertáci­óját, majd elvégezte a numiz­matikai szakot, és később ott szerezte meg a PhD tudomá­nyos fokozatot. Első és egyetlen munkahelyén, a megyei múze­umban dolgozik 1979 óta. Lá­nya testnevelőtanár, fia infor­matikus. Két éve boldog nagy­mama. Kétszer jutott be egyéni körzetből a Szekszárdi Közgyű­lésbe édesapja, Vadas Ferenc korábbi körzetében. Négy évig kulturális ügyekért felelős alpol­gármester volt. Szabadidejében mai magyar szerzőket olvas, s eljött az ideje hogy űjraolvas­­sa a világirodalom nagy klasszi­kus regényeit. Gindly Sophia mindkét uno­kájának gondos nevelést biztosí­tott, majd összehívta a családot, hogy átadja gyerekeinek az ad­dig általa kezelt vagyont, amely­ből 30-30 ezer forintot biztosított a szóban forgó két unokának az­zal, hogy további követelésük nem lehet. Ferenczy István ké­sőbb ezt az egyezséget támadta meg a perben. Érdekes előadást tartott dr. Gaál Zsuzsanna PhD, történész-mu­zeológus, a Wosisnsky múzeum igazgatóhelyettese a tudomány napján a Bezerédj családnak egyik 18. században élt tagjáról. Ihárosi Ibolya SZEKSZÁRD Dr. Gaál Zsuzsanna mint Tolna megyei ösztöndíjas került az akkor dr. Szilágyi Mik­lós vezette Béri Balogh Ádám Múzeumba. A tudós igazgató nagy energiát fordított az oda­érkező fiatal muzeológusok pá­lyára ösztönzésére, valamennyi­en megszerezték a kisdoktori fo­kozatot. Hamarosan ismét nagy váltás előtt áll a múzeum, az ak­kori fiatalok nyugdíjba vonulá­sával. Kérdésünkre elmondta, hogy a szűkén vett szakterülete a XIX. század gazdaság-és társa­dalomtörténete, erről jelent meg a legtöbb írása. Emellett foglal­kozott még más témákkal is, hi­szen ilyen kis létszámú intéz-' ményben nem lehet olyan jelen­tős a specializáció, mint egy na­gyobb múzeumban. A Száz ma­gyar falu könyvesháza sorozat­ban felkérték Sióagárd mono­gráfiájának megírására, másik Névjegy Nyakapecsenye Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks. hu Fogadni mernék, hogy a fiatalabb korosztály döntő többsé­gének fogalma sincs arról, milyen is az igazi „nyakapecse­nye” Azt persze esetleg tudhatják, milyen a sertéstarja, de számomra a kettő között óriási különbség van. Az előbbi disznó­­vágáskor készült, délre, frissen, gyorsan, a szorgos bohémek és segítőinek. Az utóbbit, a tarját meg a boltban vesszük, de a pu­ha, vizes, majdhogynem nyálkás szeletek alig hasonlítanak a pa­rasztporta óljában, hosszú hónapokig kukoricán, moslékon föl­nevelt, a gazda szeme által is hizlalt koca kemény húsára. Szóval, ilyen manapság nincs. A törvény szerint sem lehetne, mert ugye mindenki tudja, hogy a hízót nem szabad moslékkal etetni. így gondolták ki a kényes íz­lésű brüsszeli bürokraták. Szomorú, hogy ma már faluhelyen is alig-alig vágnak disznót Néhány éve még az volt a téma, hogy háznál tilos disz­nót vágni. Mindenszentekkor otthon, a szülőfalumban jár­ván kérdeztem a sógort, hogy mennyit szoktak vágni. Jót ne­vetett. Semennyit. Pedig ő a disznóvágást illetően mond­hatni professzor. Mások sem vágnak, tisztelet a ritka kivételnek. Tehát talán még ki sem mondták nyugati barátaink a verdik­tet, máris teljesült a kívánságuk. Nem nosztalgiázni akarok, csak egyre másra olvasom az információt, hogy manapság mivel etet­nek bennünket. A facebookon kesereg egy hentes, elmondja, hogy miért nem hagyja a lelkiismerete a szakmájában dolgozni. Azt gyártatnának vele, aminek kevés köze van ahhoz, aminek hajdan elnevezték. Legutóbb az egyik bolthálózatban árult „virs­liről” derült ki, hogy nem virsli. Mi a megoldás? Tartsunk kacsát, libát, hizlaljunk disznót, akkor tudjuk, hogy mit eszünk. Kár, hogy erre csak nagyon keveseknek lenne módja, hajlandósága. Tolnai polgárőrök is jártak Röszkénél TOLNA-RÖSZKE Két tolnai pol­gárőr - dr. Szilák Mihály, a tol­nai polgárőrség elnöke és egy középiskolás, Csongrádi Ákos, az elnök unokája - is teljesített járőrszolgálatot nemrég a déli országhatáron, Röszkénél. Dr. Szilák Mihály elmondta: a ha­tárvédelemből a rendőri, kato­nai erők mellett az ottani pol­gárőrségek is rendszeresen ki­veszik a részüket. Utóbbiak te­hermentesítésére más megyék­ből is érkeznek polgárőrök a határra. Tolna megyéből a múlt hónapban kétszer háromnapos turnusban összesen tizenkét polgárőr adott szolgálatot. A tolnaiak közül az ifjú ha­tárőrt elsősorban a kíváncsiság motiválta, ezekre a napokra fel­mentést kapott az iskolalátoga­tás alól, a paksi ESZI-ben. Az el­ső napon gépkocsizó járőrszol­gálatot láttak el a határon, a ke­rítés mentén. Másnap közösen járőröztek a rendőrséggel, majd a röszkei közúti határátkelőnél a forgalomirányításban működ­tek közre. Dr. Szilák Mihály elmond­ta, hogy ott tartózkodásuk ide­jén a határ csendes, nyugodt volt, normálisan zajlott az élet. Ugyanakkor a környéken jelen­tős volt a fegyveres erők jelenlé­te. A nagyobb kereszteződések­ben a személyszállításra alkal­mas nagyobb járműveket meg­állították, ellenőrizték. A tolnai elnök számára feltűnő volt, hogy a rendőröknek, polgárőröknek nagy tekintélyük van a lakos­ság körében. Az emberek velük is nagyon barátságosak voltak. Menekültekhez köthető at­rocitásokról nem hallottak, és nem is találkoztak menekültek­kel. Egy alkalommal viszont ész­revették néhány gyanús, ázsiai­nak tűnő alakot, akik a kerítés­sel babráltak. Ám gyorsan kide­rült, hogy nem menekültekről, hanem a kerítés biztonsági be­rendezését szerelő japán mun­kásokról van szó... S. K. A csíkszentsimoni fúvószenekarral adott közös koncertet Pakson a Pro Artis Windband Gazdag műsort hallhatott a közönség PAKS Csíkszentsimoni zene­karral adott közös koncertet a Csengey Dénes Kulturális Központban a Pro Artis Wind­band. A csíkszentsimoni fúvós­­zenekar az ottani önkormány­zat kezdeményezésére alakult 2008-ban, azóta megjártak sok anyaországi színpadot is. Sán­dor Árpád karnagy vezetésével az együttes műsoranyaga egy­re gazdagabb lesz. Repertoár­jukban történelmi induló, film­zene, népdalfeldolgozás, jazz, könnyűzene, magyar és nem­zetközi sláger egyaránt találha­tó. Ebből kapott ízelítőt a paksi közönség is a Pro Artis Művé­szeti Iskola zenekarával közö­sen tartott koncerten. V. T. Történelmi induló, filmzene, népdalfeldolgozás, jazz, könnyűzene, magyar és nemzetközi sláger egyaránt található a repertoárban Rell Kata versei és textilképei BÁTASZÉK Rell Kata új verses kötetének bemutatója volt pén­teken, a városi könyvtárban. Ezzel egyidőben az alkotó tex­tilképeiből álló kiállítást is meg lehetett nézni. Rell Kata Diós­­berényben született, de az élet Szekszárdra sodorta, ahol közel 50 éve él. Ahogy ő fogalmazott: sok egyéb elfoglaltsága mellett is mindig szeretett valamit kre­álni, alkotni. Nyugdíjas korá­ban érte utol a késztetés, hogy textilképeket készítsen. 2004- ben készült el az első alkotá­sa, ami az Éjszaka címet vise­li. A fantáziája és a kép igénye szerint a textildarabokat varrja egymásra. A textilképek mel­lett verseket is ír. M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents