Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-14 / 267. szám
2016. NOVEMBER 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g Dr. Gaál Zsuzsanna képernyőn mutatta meg Bezerédj Katalin (1754-1794) egy családi medálon látható portréját. Bonyolultak voltak viszonyok a XVIII. században a Bezeredj családban könyvének címe A dzsentri születése, amely a PhD-dolgozatának bővített kiadása. Egyik kedvenc témája, amivel tavaly foglalkozott, Csapó Ida, az egykori fiumei kormányzó, Nemeskéri Kiss Pál feleségének az élettörténete. Ez annak a nagyobb témának a része, amelyre az utóbbi időkben specializálódott, nevezetesen a nemesi származású nők helyzete a XIX. században. Ide tartozik a Bezerédj családban született természetes, illetve törvényes gyerekek konfliktusa. A történet az 1754- ben született Bezerédj Katalinról szól, aki Bezerédj Mihály és Gindly Sophia ló gyermeke közül elsőként jött a világra. A házasságba a férj elsősorban a tekintélyt, társadalmi rangot, a feleség pedig a vagyont hozta. A Gindlyek azon kevés nemesi családok közé tartoztak, ahol az ősi birtokok női ágon is öröklődtek. A vagyonszerzés terén kivételes helyzetben voltak a magyar nemesi származású nők Európában, amennyiben jogi tekintetben egyenjogúak voltak. Mindkét család sokat fordított a gyerekeik, köztük a nők neveié-, sére is. Gindly Sophia is tudott írni, ami abban a korban nem volt gyakori, korábban pedig kifejezetten tilalmas volt a nők számára. Magát a történetet onnan ismerjük, hogy Bezerédj Katalin másodszülött gyermeke Ferenczi István 1831-ben pert indított a Bezerédj család többi tagja a vagyonból való részesedés érekében. Katalin könnyűvérű lány volt, ami a férj anyósához írt leveléből derült ki. Az anyai örökség miatt azonban jó partinak számított, a férj, Ferenczi Antal pedig nem volt gazdag. Egy betegség következtében impotenssé vált, de Katalin ezt követően két gyermeket is szült. Mindkettőt törvényesnek anyakönyvezték. Az egyház közvetítésével egyezség jött létre a házastársak között, amelyben az asszony lényegében megvásárolta, hogy a férj ne támadja meg az apaságot, ugyanakkor rögzítik a gyermekek törvénytelen származását. Másodszor már a két család köt megállapodást, hasonló szellemben. Második terhessége idején haza is költözött az asszony a családi kastélyba, ahol a fia születését követően gyermekágyi lázban meghalt. Dr. Gaál Zsuzsanna 1957-ben tr- született Szekszárdon. Az első diplomáját a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerezte történelemorosz szakon, utána elvégezte az ELTE történelem szakát, ott védte meg doktori disszertációját, majd elvégezte a numizmatikai szakot, és később ott szerezte meg a PhD tudományos fokozatot. Első és egyetlen munkahelyén, a megyei múzeumban dolgozik 1979 óta. Lánya testnevelőtanár, fia informatikus. Két éve boldog nagymama. Kétszer jutott be egyéni körzetből a Szekszárdi Közgyűlésbe édesapja, Vadas Ferenc korábbi körzetében. Négy évig kulturális ügyekért felelős alpolgármester volt. Szabadidejében mai magyar szerzőket olvas, s eljött az ideje hogy űjraolvassa a világirodalom nagy klasszikus regényeit. Gindly Sophia mindkét unokájának gondos nevelést biztosított, majd összehívta a családot, hogy átadja gyerekeinek az addig általa kezelt vagyont, amelyből 30-30 ezer forintot biztosított a szóban forgó két unokának azzal, hogy további követelésük nem lehet. Ferenczy István később ezt az egyezséget támadta meg a perben. Érdekes előadást tartott dr. Gaál Zsuzsanna PhD, történész-muzeológus, a Wosisnsky múzeum igazgatóhelyettese a tudomány napján a Bezerédj családnak egyik 18. században élt tagjáról. Ihárosi Ibolya SZEKSZÁRD Dr. Gaál Zsuzsanna mint Tolna megyei ösztöndíjas került az akkor dr. Szilágyi Miklós vezette Béri Balogh Ádám Múzeumba. A tudós igazgató nagy energiát fordított az odaérkező fiatal muzeológusok pályára ösztönzésére, valamennyien megszerezték a kisdoktori fokozatot. Hamarosan ismét nagy váltás előtt áll a múzeum, az akkori fiatalok nyugdíjba vonulásával. Kérdésünkre elmondta, hogy a szűkén vett szakterülete a XIX. század gazdaság-és társadalomtörténete, erről jelent meg a legtöbb írása. Emellett foglalkozott még más témákkal is, hiszen ilyen kis létszámú intéz-' ményben nem lehet olyan jelentős a specializáció, mint egy nagyobb múzeumban. A Száz magyar falu könyvesháza sorozatban felkérték Sióagárd monográfiájának megírására, másik Névjegy Nyakapecsenye Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks. hu Fogadni mernék, hogy a fiatalabb korosztály döntő többségének fogalma sincs arról, milyen is az igazi „nyakapecsenye” Azt persze esetleg tudhatják, milyen a sertéstarja, de számomra a kettő között óriási különbség van. Az előbbi disznóvágáskor készült, délre, frissen, gyorsan, a szorgos bohémek és segítőinek. Az utóbbit, a tarját meg a boltban vesszük, de a puha, vizes, majdhogynem nyálkás szeletek alig hasonlítanak a parasztporta óljában, hosszú hónapokig kukoricán, moslékon fölnevelt, a gazda szeme által is hizlalt koca kemény húsára. Szóval, ilyen manapság nincs. A törvény szerint sem lehetne, mert ugye mindenki tudja, hogy a hízót nem szabad moslékkal etetni. így gondolták ki a kényes ízlésű brüsszeli bürokraták. Szomorú, hogy ma már faluhelyen is alig-alig vágnak disznót Néhány éve még az volt a téma, hogy háznál tilos disznót vágni. Mindenszentekkor otthon, a szülőfalumban járván kérdeztem a sógort, hogy mennyit szoktak vágni. Jót nevetett. Semennyit. Pedig ő a disznóvágást illetően mondhatni professzor. Mások sem vágnak, tisztelet a ritka kivételnek. Tehát talán még ki sem mondták nyugati barátaink a verdiktet, máris teljesült a kívánságuk. Nem nosztalgiázni akarok, csak egyre másra olvasom az információt, hogy manapság mivel etetnek bennünket. A facebookon kesereg egy hentes, elmondja, hogy miért nem hagyja a lelkiismerete a szakmájában dolgozni. Azt gyártatnának vele, aminek kevés köze van ahhoz, aminek hajdan elnevezték. Legutóbb az egyik bolthálózatban árult „virsliről” derült ki, hogy nem virsli. Mi a megoldás? Tartsunk kacsát, libát, hizlaljunk disznót, akkor tudjuk, hogy mit eszünk. Kár, hogy erre csak nagyon keveseknek lenne módja, hajlandósága. Tolnai polgárőrök is jártak Röszkénél TOLNA-RÖSZKE Két tolnai polgárőr - dr. Szilák Mihály, a tolnai polgárőrség elnöke és egy középiskolás, Csongrádi Ákos, az elnök unokája - is teljesített járőrszolgálatot nemrég a déli országhatáron, Röszkénél. Dr. Szilák Mihály elmondta: a határvédelemből a rendőri, katonai erők mellett az ottani polgárőrségek is rendszeresen kiveszik a részüket. Utóbbiak tehermentesítésére más megyékből is érkeznek polgárőrök a határra. Tolna megyéből a múlt hónapban kétszer háromnapos turnusban összesen tizenkét polgárőr adott szolgálatot. A tolnaiak közül az ifjú határőrt elsősorban a kíváncsiság motiválta, ezekre a napokra felmentést kapott az iskolalátogatás alól, a paksi ESZI-ben. Az első napon gépkocsizó járőrszolgálatot láttak el a határon, a kerítés mentén. Másnap közösen járőröztek a rendőrséggel, majd a röszkei közúti határátkelőnél a forgalomirányításban működtek közre. Dr. Szilák Mihály elmondta, hogy ott tartózkodásuk idején a határ csendes, nyugodt volt, normálisan zajlott az élet. Ugyanakkor a környéken jelentős volt a fegyveres erők jelenléte. A nagyobb kereszteződésekben a személyszállításra alkalmas nagyobb járműveket megállították, ellenőrizték. A tolnai elnök számára feltűnő volt, hogy a rendőröknek, polgárőröknek nagy tekintélyük van a lakosság körében. Az emberek velük is nagyon barátságosak voltak. Menekültekhez köthető atrocitásokról nem hallottak, és nem is találkoztak menekültekkel. Egy alkalommal viszont észrevették néhány gyanús, ázsiainak tűnő alakot, akik a kerítéssel babráltak. Ám gyorsan kiderült, hogy nem menekültekről, hanem a kerítés biztonsági berendezését szerelő japán munkásokról van szó... S. K. A csíkszentsimoni fúvószenekarral adott közös koncertet Pakson a Pro Artis Windband Gazdag műsort hallhatott a közönség PAKS Csíkszentsimoni zenekarral adott közös koncertet a Csengey Dénes Kulturális Központban a Pro Artis Windband. A csíkszentsimoni fúvószenekar az ottani önkormányzat kezdeményezésére alakult 2008-ban, azóta megjártak sok anyaországi színpadot is. Sándor Árpád karnagy vezetésével az együttes műsoranyaga egyre gazdagabb lesz. Repertoárjukban történelmi induló, filmzene, népdalfeldolgozás, jazz, könnyűzene, magyar és nemzetközi sláger egyaránt található. Ebből kapott ízelítőt a paksi közönség is a Pro Artis Művészeti Iskola zenekarával közösen tartott koncerten. V. T. Történelmi induló, filmzene, népdalfeldolgozás, jazz, könnyűzene, magyar és nemzetközi sláger egyaránt található a repertoárban Rell Kata versei és textilképei BÁTASZÉK Rell Kata új verses kötetének bemutatója volt pénteken, a városi könyvtárban. Ezzel egyidőben az alkotó textilképeiből álló kiállítást is meg lehetett nézni. Rell Kata Diósberényben született, de az élet Szekszárdra sodorta, ahol közel 50 éve él. Ahogy ő fogalmazott: sok egyéb elfoglaltsága mellett is mindig szeretett valamit kreálni, alkotni. Nyugdíjas korában érte utol a késztetés, hogy textilképeket készítsen. 2004- ben készült el az első alkotása, ami az Éjszaka címet viseli. A fantáziája és a kép igénye szerint a textildarabokat varrja egymásra. A textilképek mellett verseket is ír. M. I.
