Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-12 / 266. szám
2016. NOVEMBER 12., SZOMBAT HIRDETÉS Paks II. MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen működő Részvénytársaság JELENTŐS ELORELEPESEK A PAKS II. PROJEKTBEN Szeptemberben a Paks II. projekttársaság megkapta az új paksi blokkok környezetvédelmi engedélyét, a napokban pedig benyújtotta a telephelyengedély-kérelmet. Ahhoz, hogy mindennapi életünk során zavartalanul rendelkezésre álljon a villamos energia, olyan erőművekre van szükség, amelyek nagy mennyiségben, az időjárási körülményektől függetlenül, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül, biztonságosan, megfizethető áron, a hosszú távú ellátásbiztonságot garantálva képesek villamos energiát termelni. Erre Magyarországon - főként hazánk földrajzi adottságai miatt - kizárólag az atomenergia alkalmas. A Nemzeti Energiastratégia ezért az atomenergia villamosenergia-termelésben betöltött arányának megtartását tűzte ki célul, a megújuló energiaforrások arányának növelése és a szénalapú áramtermelés mérséklése mellett. Ezért fontos tehát a Paksi Atomerőmű várhatóan a 2030-as években leállítandó blokkjainak pótlása. Az atomerőmű olyan úgynevezett alaperőmű, ami télen-nyáron, éjjel-nappal képes folyamatosan villamos energiát termelni, akkor is, amikor a szél- vagy napenergia nem áll rendelkezésre. Az atomenergia és az időjárástól függő megújuló források tehát nem egymás alternatívái. Az atomerőművek ma és a jövőben is meghatározó szerepet játszanak a villamosenergia-rendszer stabil és megbízható működtetésében. Ráadásul a klímavédelmi célok teljesítésében is építhetünk rájuk, hiszen az atomerőművek működése nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával. Paks II. megkapta a környezetvédelmi engedélyt A Magyar Országgyűlés az elmúlt években több alkalommal foglalkozott az atomenergia energiapolitikában betöltött szerepével. A 2008- ban elfogadott energiastratégiai dokumentum számolt új paksi blokkok építésének lehetőségével. 2009-ben a Parlament 95%-os többséggel adta meg előzetes elvi hozzájárulását az új paksi blokkok építéséhez szükséges előkészítő tevékenység megkezdéséhez, majd a 2011-ben elfogadott energiastratégia kimondta, hogy Magyarország számára az ún. atom-szén-zöld forgatókönyv megvalósítása a legcélravezetőbb. Az előkészítő munkát 2012 óta az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. végzi. A társaság feladatai közé tartozott és tartozik többek között a fejlesztéshez szükséges vizsgálatok és kutatások elvégzése és a szükséges több ezer engedély megszerzése. Ezek közül is az egyik legfontosabb a környezetvédelmi engedély. Az engedélyezési folyamat 2014-ben indult, az eljárás rendkívül alapos volt. A jogszabályban előírt közmeghallgatást 2015. május 7-én tartották Pakson, amelyet 2015 őszén hét országban, Münchentől Kijevig összesen kilenc külföldi helyszínen követett nyilvános fórum, illetve szakértői konzultáció. A több éves munkával összeállított Környezeti Hatástanulmány alapján a két új blokk létesítésének és üzemelésének kizárólag jól ismert, korlátozott lokális hatásai vannak, amelyek jól kezelhetők. 91 A Baranya Megyei Kormányhivatal, mint engedélyező hatóság a dokumentum értékelését követően, a hazai és nemzetközi lakossági fórumok és szakértői konzultációk eredményeit is figyelembe véve 2016. szeptember 29-én kiadta a Paks II. projekt környezetvédelmi engedélyét. A következő lépés: a telephely engedélyeztetése Szintén rendkívül fontos és aktuális feladat a telephelyengedély megszerzése. Első lépésként a projekttársaság összeállította a telephely vizsgálatának és értékelésének programját, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal 2014 novemberében jóváhagyott. A program feladata, hogy a már amúgy is ismert telephelyre vonatkozó adatokat a XXI. század technikai lehetőségeit kihasználva, a legújabb műszaki-tudományos ismeretek alapján frissítse. A telephelyet és környezetét jól ismerjük, hiszen a Paksi Atomerőmű több mint 30 éve működik. Ugyanakkor azóta a vizsgálati módszerek és műszerek is rengeteget fejlődtek, és az új blokkok tervezéséhez szükséges adatokat annak tudatában kell meghatározni, hogy az új blokkok az évszázad végéig működhetnek majd. Az Országos Atomenergia Hivatal által jóváhagyott telephelyvizsgálati és -értékelési programot többszintű szakértői és tudományos ellenőrzés kísérte végig. A program célja az volt, hogy azonosítsa a természeti és emberi tevékenységből eredő valamennyi körülményt és veszélyforrást a telephelyen, majd jellemezze azok hatását az atomerőmű tervezéséhez és biztonságának igazolásához. A telephelyengedély iránti kérelemben igazolni kell azt is, hogy a telephely megfelel, alkalmas atomerőmű létesítésére. Továbbá rendelkezésre kell állniuk azoknak a telephelyi veszélyeket jellemző adatoknak, amelyeket az atomerőmű tervezése során figyelembe kell venni. A vizsgálati eredmények értékelését követően elkészült annak dokumentációja és az engedélykérelem, amelyet a társaság 2016. október 27-én benyújtott az eljáró hatósághoz, az Országos Atomenergia Hivatalhoz. A paksi telephely'alkalmas A telephely földrajzi jellemzőinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a telephely és környezete földrajzi adottságai kedvezőek az új blokkok telepítésére. Emellett az emberi tevékenységekből eredő lehetséges veszélyek mindegyike is kezelhető bevált, kipróbált műszaki megoldásokkal. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a XX. század közepétől a XXI. század elejéig rendelkezésre álló adatsorok alapján a XXI. század végéig tartó időszakra készített előrejelzést. A szakemberek a klímaváltozás lehetséges hatásait is modellezték, így a mérnökök a tervezés során az extrém meteorológiai körülmények hatásait is figyelembe vehetik majd. A vízügyi vizsgálatok eredményei szerint még a rendkívül kis valószínűségű, szélsőséges árvízszint sem veszélyezteti közvetlenül a telephelyet. Az ugyanilyen kis valószínűséggel bekövetkező kisvízszintek esetében pedig rendelkezésre áll olyan mennyiségű hűtővíz, amellyel az erőmű biztonságosan hűthető. A földtani, geofizikai jellemzés megmutatta, hogy a Pannon-medence, ahol a paksi telephely is található, az európai térség tektonikailag egyik legnyugodtabb területe, vagyis itt a legkevésbé valószínű, hogy földrengés forduljon elő. A vizsgálatok keretében összesen több mint 2000 méternyi ún. sekélyfúrás és 9000 méternyi mélyfúrás készült, a leghosszabb 1950 méter mélységig hatolt le, több tízmillió éves kőzeteket is elérve. A különböző helyszíni mérések mellett a fúrások során kiemelték azt a kőzetet, amit a magfúró elért, és a minták laboratóriumi vizsgálatára is lehetőség nyílt. Az összetétel és a kor mellett vizsgálták a magminták szerkezetét, fizikai jellemzőit, sőt az orvoslásban is alkalmazott CT vizsgálatoknak is alávetették őket, hogy meghatározhassák finom belső szerkezetüket. Hazánk területén évente 100-120 kisebb földrengést regisztrálnak, ezek nagy része nem éri el az ember általi érezhetőség határát. Az eddig regisztrált földrengéseket újravizsgálták, rendszerezték, és az adatok alapján számítógépes modellvizsgálatokat végeztek. A minél pontosabb mérések érdekében a meglévő tíz mellé öt új ún. mikroszeizmikus monitoring állomást létesítettek az atomerőmű telephelye körül. Az új műszereket 150 méter mélyen helyezték el, ahol nagyon érzékeny méréseket tudnak rögzíteni, a hazánktól távolabbi események is nagy pontossággal érzékelhetőek és elemezhetőek. A mikroszeizmikus monitoring hálózat adatai folyamatosan elérhetők bárki számára az interneten. A geotechnikai vizsgálatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a terület alkalmas új atomerőművi blokkok létesítésére. A telephelyen 81 figyelőkútban hidrodinamikai vizsgálatokat is végeztek, meghatározták a rétegek vízföldtani jellemzőit, valamint a Duna és a talajvíz közötti kapcsolatot. A Paksi Atomerőmű üzemeltetése kapcsán kiterjedt monitoring rendszer működik a telephelyen és környezetében, az új blokkok hasonló rendszerét ennek figyelembe vételével alakítják ki. A telephelyvizsgálat és -értékelés alapvető megállapítása, hogy a telephelyre jellemző körülmények a hatályos nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően figyelembe vehetőek és kezelhetőek. A blokkok tervei ezeknek megfelelően készülnek el. A környezetvédelmi és a telephelyengedély megszerzése mellett a harmadik legfontosabb engedélyezési lépés a létesítési engedély megszerzése lesz, az új atomerőművi blokkok építését mindhárom hatósági engedély birtokában kezdhetjük majd meg.
