Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-12 / 266. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 12., SZOMBAT A prekoncepció ellenére ma már a gyermekotthonokban odafigyelnek arra, hogy segítsék a fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedését. Családias környezetben szakemberek segítik a gyerekek személyiségének kibontakoztatását, és visszatérésüket a családhoz. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az elmúlt hetekben olyan botrányok kerültek napvilágra, amelyek aláásták a gyermekvédelmi intézményekbe vetett társadalmi bizalmat. Néhány sajtóhír alapján azonban nem lehet elítélni a teljes szakmát. A szigorú tények azt igazolják, hogy az intézmények többségében jó nevelőmunka folyik, és nem igaz az a közvélekedés, amely szerint a nevelőintézetekből egyenes út vezet a társadalom perifériájára. A megye északi részében található település csendes kis utcájában található otthonról elsőre senki nem mondaná meg, milyen funkciót tölt be. A felújított családi házhoz rendezett udvar és fedett terasz tartozik. A Tolna Megyei Gyermekvédelmi Központ gyermekotthonának - amelyhez három lakásotthon tartozik - vezetője büszkén vezet körbe, mint mondja minden évben van valamilyen felújítás, igyekeznek minél komfortosabbá tenni az épületet. Idén azonban minden eddiginél nagyobb munkálatok zajlottak a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság támogatásával: a ház külső homlokzati szigetelést kapott, kicserélték a nyílászárókat, felújították a vizesblokkokat, kazánt cseréltek. A 1997. évi XXXI. törvény - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - deklarált célja, hogy segítse a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedését. Egy gyermekotthonban szinte mindent ennek a célnak rendelnek alá: az integrált lakóközösségekben a családias élet megteremtése nagyon fontos, együtt főznek, programokat szerveznek, közös ünnepeket tartanak az itt élők. Minden csoportnak saját házirendje van, valamint külön pedagógiai program segíti a munkát. Fejlesztőpedagógus és pszichológus nyújt segítséget a gyerekek személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődésüket veszélyeztető traumák feldolgozásához.- A feladat összetett. A gyerekek gondozása, nevelése, reszocializációja hosszú időt vesz igénybe, hogy sikeres legyen. Nagyon fontos a krízisintervenció. Előfordulnak összezördülések a gyerekek között, de ezek többnyire megmaradnak a verbalitás szintjén - mondja a pszichológus, aki a szomszédos Baranyából jár az otthonba. - Legtöbbször non-verbális technikákat alkalmazunk, ehhez rendelkezésre állnak terápiás eszközök. Az intellektuálisan gyenge képességű gyerekek között vannak konfliktusok, normaszegések az iskolában, de a szakemberek nagyon figyelnek arra, hogy ezek ne fajuljanak el. Ez elsődleges prioritás.- Fő feladatunk az iskolai, tanulmányi eredmények javítása. Sokat tanulunk, gyakorlunk, fejlesztjük a gyerekek kreativitását, nyelvi képességeit. Alapvetően minden téren fejlesztjük a személyiségüket - teszi hozzá a fejlesztőpedagógus. - Ebbe nagyon sok minden belefér. Együtt sportolunk, rajzolunk, filmet nézünk, majd közösen megbeszéljük a látottakat. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk az iskolákkal, osztályfőnökökkel, akik azonnal szólnak, ha valamelyik gyereknek pluszsegítségre van szüksége. De nagyon sokszor a kamasz jelzi igényét különfoglalkozásra, például dolgozatíráskor. Tolltartóvizitet is tartunk, ellenőrizzük taneszközeiket, felszerelésüket. Szociálpszichológiai alapvetés, hogy az ember jellemét alapvetően a környezete határozza meg.- Öt éve dolgozom a lakásotthonban. Szervezem, irányítom, koordinálom az itt folyó munkát - közli a csoportvezető-nevelő. - Tulajdonképpen az életre neveljük őket. Többek között megtanítjuk a háztartási munkákra, az együttélés szabályaira. Az a célunk, hogy ha kikerülnek innen, megállják a helyüket, hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Védjük, neveljük, segítjük őket, de mindeközben kíváncsiak vagyunk véleményükre is. Ehhez bizalmon alapuló partneri viszony szükséges. A csoportban az ellátottak, illetve a munkatársak létszámát is jogszabály határozza meg. Egy különleges lakásotthonba 8, normál lakásotthonba 12 gyermekről gondoskodhatnak.- Tizenegy éve dolgozom a gyermekvédelemben, összetett munka a miénk - tájékoztat a gyakorlott csoportvezető-nevelő hölgy. - A gyermekek otthont nyújtó ellátásáért felelünk. Csoportgazdálkodás keretében gondoskodunk például az étkezésről, ruházkodásról, tanszerekről. Az egészségügyi problémák esetén közreműködünk azok megoldásában. Azért dolgozunk, hogy elősegítsük a fiatalok sikeres társadalmi integrációját. Évente országosan 3-4 ezren válnak nagykorúvá a gyerekvédelemben.- Amikor egy gyermek bekerül a gyermekvédelmi szakellátásba, krízishelyzetben van. Felkészült szakemberek fogadják, segítik a traumák feldolgozásában. Munkánk célja, hogy a gyermek vagy fiatal amenynyiben lehetséges, visszakerüljön vérszerinti családjába - ismerteti a szakmai vezető. - Rengeteg szabadidős programot szervezünk: van lehetőség színházlátogatásra, koncerten való részvételre vagy akár külföldi nyaralásra is. Rendezett körülményeket biztosítunk, odafigyeléssel, szeretettel veszszük körül őket. Ellátásuk teljes körűen biztosított.- Értékes munkatársaim vannak. Nagy figyelmet fordítanak a pozitív élményekre - nálunk tizenkét születésnap van egy évben -, melyek öszszekovácsolják a közösséget - hangsúlyozta az otthon vezetője, hozzátéve, munkájuk nagyon fontos része a gyermek és a vérszerinti családja közötti kapcsolat ápolása. Az utóbbi években a megyei gyermekvédelmi rendszerből több fiatal került ki diplomával, nyelvvizsgával a kezében, mert egy jó szakember számára nincs menthetetlen gyermek. Fontos a vérszerinti kötődés A gyermekotthonokban lévő gyerekek és szüleik közötti kapcsolattartást a gyámhivatal szabályozza. A gyermekvédelmi gyámok segítik a vérszerinti kapcsolattartást a szülő és gyermek között. Hozzájárulnak, hogy a vérszerinti kötődés megmaradjon a nagyszülők és testvérek között is. 18 éven felüli fiatalok utógondozói ellátást kérhetnek, amenynyiben nappali tagozaton tanulnak 24 éves korukig, illetve felsőfokú tanulmányok folytatása esetén 25 éves korig van lehetőség igénybe venni ezt a szolgáltatást. Levéltárosok számoltak be *56 történéseiről A forradalom a téma SZEKSZÁRD A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára pénteken rendezte meg huszadik levéltári napját a PTE KPVK A-épületében. A „Hétköznapok 1956-ban” címet viselő konferencián a megjelenteket dr. Várady Zoltán levéltár-igazgató és dr. Horváth Béla dékán köszöntötte. A szimpóziumot dr. Szabó Csaba, az MLN általános főigazgató-helyettese nyitotta meg. Az előadások sorában a Fejér Megyei Levéltár főlevéltárosa, dr. Czetz Balázs „ígéretekből nem lesz demokrácia”, avagy Fejér megye politikai, gazdasági, társadalmi viszonyai a Rákosi-korszakban címmel volt az első. Somogy Dr. Várady Zoltán igazgató megye forradalmi eseményeiről dr. Szántó László nyugalmazott igazgatóhelyettes, míg a Baranya megyében történtekről (A mecseki láthatatlanok) Rozs András nyugalmazott főlevéltáros számolt be. Ezt követően a Tolna megyei eseményeket elevenítette fel Rúzsa Éva igazgatóhelyettes, aki Panaszok és sérelmek Tolna megyében, az 1950-es évek első felében „felütéssel” tartott prezentációt. Aradi Gábor levéltáros a megyei vidéken zajló 56-os eseményekről beszélt, míg dr. Dobos Gyula nyugalmazott levéltár-igazgató a megtorlásról értekezett. A konferenciát hozzászólások és vita zárta. B. L. Móser Zoltán újabb tárlata nyílt meg Bonyhádon Fák és falak fotókon BONYHÁD - Mindannyian a falak mellett és a fák között élünk, és ez nem is lehet másként - emelte ki Móser Zoltán a Kép-Tár-Házban Fák és falak címmel csütörtökön megnyílt kiállításával kapcsolatban. Bevallása szerint amikor 50 évvel ezelőtt fotózni kezdett évekig csak fákat fényképezett, majd 30 évvel később született egy nagyobb kiállítása a Francia Intézetben Paul Valéry szövegeire, amelyből szintén látható néhány kép a tárlaton. A Falakról szóló anyag akkor állt össze, amikor Eugene Guillevic verseit olvasva kutatgatni kezdett a negatívok között. Ebből a gyűjteményből is látni lehet néhány képét Bonyhádon. H. É. Mindannyian a falak mellett és a fák között élünk. Jobbra Móser Zoltán
