Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-11 / 265. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 11., PENTEK Akad még teendő a kiskertekben Sok bosszúságot megspórolhatunk magunknak tavasszal, ha megfelelően előkészítjük a kertet a téli időszakra már ezekben a hetekben. Először is takarítsuk össze a lehullott leveleket. Bár fárasztó munka, de érdemes összegyűjteni a lehullott lombot, amit azután komposztálhatunk, vagy - ha erre nem érzünk hajlandóságot - felhalmozhatjuk egy félreeső területen. A pázsiton nem érdemes nagyobb menynyiségű levél kupacot hagyni, mert az átázott lomb ideális táptalaj a penészgombáknak. Az utolsó fűnyírásnak is most van az ideje. Az időzítés nem könnyű, arra kell ügyelni, hogy a szokásosnál kicsit magasabbra hagyjuk a füvet. Ezutánjöhet a pázsit műtrágyázása. Ezt az első hó lehullása előtt célszerű elvégezni, mert ezzel megerősítjük a gyökérzetet, amit tavasszal meghálál a fű. A fűvetés talán a legnehezebben időzíthető művelet, de ha sikerül a pázsit megújítását nem sokkal az első hó érkezése előtt megejteni, a hótakaró megvédi a magvakat, és kellő vízzel látja el őket ahhoz, hogy a tavaszi olvadáskor egyenletesen kikeljen a friss fű. Az ősz ideális időszak arra, hogy a megfelelő gyomirtóval elejét vegyük a tavaszi burjánzásnak. Örök vita, hogy melyik évelőt érdemes viszszavágni a hideg beállta előtt, de az biztos, hogy visszavágás nélkül az évelők ideális hófogóként szolgálhatnak a kertben. Akár a vágás mellett döntünk, akár nem, jó ötlet a a gyökérzetet erősítő tápoldatot adni az évelőknek a „téli álom” előtt. Zöldséges kert és virágágyás esetén is érdemes a fagy előtt átforgatni a talajt. Ezzel a felszínre emelhetjük a kártevőket, amelyek már elhelyezkedtek a talajszint alatt, így nagyobb részük pusztul el a hidegben, mintha háborítatlan földben vészelhetik át a fagyokat. M. I. A hivatal kapuin kívül a családja a legfontosabb A várost szolgálja Kondnczne dr. Varga Erzsébet számára nagy megtiszteltetés, hogy őt választotta Bátaszék f vezetése jegyzőnek ■ Öt hónapja új jegyzője van Bátaszéknek Kondriczné dr. Varga Erzsébet személyében. A kétgyermekes fiatalaszszony már az egyetem alatt a közigazgatási jog iránt érdeklődött. Először a decsi önkormányzatnál dolgozott, majd Őcsényen keresztül vezetett az út Bátaszékre. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu BÁTASZÉK Nem volt könnyű Kondriczné dr. Varga Erzsébet jegyzővel időpontot egyeztetni. A hivatalban is sok az elfoglaltsága, amikor meg egy kis szabadidőhöz jut, siet haza két kisgyermekéhez és a férjéhez. Ám kihasználva a modern technika adta lehetőséget, e-mailben „beszélgettünk” egymással. Mint megtudtuk tőle, a felsőfokú tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakán 2008-ban fejezte be. De nem ügyvédnek, bírónak vagy ügyésznek készült.- Már az egyetem évei alatt érdeklődtem a közigazgatási jog iránt, ezért esett a választásom a tanulmányaimhoz szükséges, kötelező gyakorlati időm nagy részének letöltésénél a Decsi Polgármesteri Hivatalra. Először itt találkoztam a jegyzői hatáskörbe tartozó feladatokkal - mesélte. A diplomája megszerzését követően 2008. október 1-jével sikerült elhelyezkednie az akkori nevén Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalánál gyámügyi ügyintézőként, ahol 2 és fél évet töltött. Ez az idő nyújtott lehetőséget arra, hogy a szükséges közigazgatási gyakorlatot megszerezze az ezt követően tervezett jegyzői munkakör betöltéséhez. A kérdésre, hogy aztán miként vezetett az útja Bátaszék jegyzői székéig, Kondriczné dr. Varga Erzsébet azt válaszolta, hogy először a Decsi Polgármesteri Hivatalban, aztán az Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatalban tevékenykedett jegyzőjeként, majd pályázat útján került a megüresedett Bátaszéki Közös Önkormányzati Hivatal vezetői pozíciójába. Számára az eddigi munkája elismerése és egyben nagy megtiszteltetést is jelent, hogy őt választotta a város vezetése e feladatra.- Városi jegyzőként kihívás számomra a nagyobb létszámú hivatal vezetése és a nagyobb lélekszámú település ügyeinek intézése. Anyai ágon élnek rokonaim Bátaszéken, bár sajnos - tekintettel arra, hogy nagy á család - ritkán adódik alkalom és idő a találkozásra - jegyezte meg a hivatalvezető. És hogy szerinte milyen a jó jegyző? Erre a válasza: jó kommunikációs és vezetői képességgel kell rendelkeznie, dinamikus, terhelhető, kitartó és elkötelezett. Megfelelően képes együttműködni a döntést hozó testülettel, illetve a polgármesterrel, továbbá a döntést végrehajtó hivatal munkatársaival. Édesanyja sok időt fordított rájuk Kondriczné dr. Varga Erzsébet Szekszárdon született, Deesen nőtt fel. Édesanyja varrónőként dolgozott, de miután fiatalon egy komoly betegség folytán leszázalékolták, sok időt tudott fordítani Erzsébetre és testvéreire. Édesapja sokáig a MÁV alkalmazásában Decsen állomásfőnökként, majd Bátaszéken állomásfőnök-helyettesként, végül nyugdíjba vonulásáig 5 éven át állomásfőnökként dolgozott. Nővére orvosnak tanult, és jelenleg egy Székesfehérvárhoz közeli község, Isztimér háziorvosaként tevékenykedik, illetve ott is él három gyermekével és férjével. Bátyja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál pénzügyőrként dolgozik. Három gyermekével és feleségével ők is Decsen élnek. Családanya és feleség is Kondriczné dr. Varga Erzsébet családjával együtt jelenleg is Decsen él. nem költöztek Bátaszékre. hiszen nincs meszsze egymástól a falu és a város. A férje a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szekszárdi Hivatásos Tűzoltó Parancsnokságánál tűzoltó. Mellette pedig taxivállalkozást működtet. Lányuk. Emma 10 éves, Szekszárdon a Gyakorló iskola 4. osztályos tanulója. Kisfiúk, Endre 3 éves, vele most kezdték el az óvodát Őcsényben. - Bár a párom és én is sokat dolgozunk, de minden lehetséges szabadidőnket a gyermekeinkkel töltjük. Nyáron sokat biciklizünk, strandolunk, télen pedig kedvenc időtöltésünk a társasjátékozás - mondta a fiatal édesanya. Fejezetek a Garay Jánosgimnázium történetéből SZEKSZÁRD Zentai András nyugalmazott gimnáziumigazgató Fejezetek a 120 éves Garay János Gimnázium első száz évéből címmel adott elő a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban szerdán. A téma láthatóan sok embert érdekelt és érintett, abszolút telt ház fogadta az előadót, aki a 18. század végétől indította történetét, amikor megszületett az alapítás igénye. Végül 103 évet, 1896-ig kellett várnia Szekszárdnak arra, hogy megkezdődhessen az első tanév, miután 1892-ben megszületett a pozitív miniszteri döntés, melynek nyomán a megyei közgyűlés úgy határozott, hogy ide telepíti az első megyei főgimnáziumot. Az első szemeszter évnyitójára így 1896. szeptember 10-én került sor Wigand János igazgató, 3 állandó és 3 ideiglenes tanár, 4 hitoktató és 58 tanuló részvételével. Az előadó még az első igazgató szavaiból is idézett a bemutatón. Olyan érdekességeket is elárult, hogy a Pártos Gyula tervei alapján elkészült mai épületet eredetileg úgy tervezték, hogy az Arany János utcai frontra kellett volna néznie a bejáratnak, de egy tűzeset hatására 90 fokkal elforgatták a terveket. Az is szóba került, hogy az első 20 maturandusból 19 lett érett, köztük olyan emberek, mint Holub József történészprofesszor, vagy Szabó Dezső festőművész. A két világégés hatásairól, az igazgató váltásokról, profil váltásokról is szólt Zentai András, illetve elmesélte, milyen fontos szerepet játszott a gimnázium Szekszárd életében, oktatásában. K. B. Zentai András egykori igazgató A cél a kommunikáció javítása, a közös gondolatok, a projektek és az együttműködés támogatása Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatot működtetnek TOLNA MEGYE A Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat (MNVH) fő feladata, hogy öszszegyűjtse azokat, akik a vidékfejlesztésben érdekeltek, és kapcsolatrendszert építsen ki közöttük - tudtuk meg Bodó Katalintól, a hálózat megyei felelősétől. Mint mondta, önkormányzatokat, intézményeket, gazdasági és civil szervezeteket próbálnak elérni. A céljuk a közöttük lévő kommunikáció javítása, a közös gondolatok, projektek és az együttműködés támogatása. Az is a feladatuk, hogy a Vidékfejlesztési Program pályázatait népszerűsítsék és bemutassák az eredményeit. Ha valakinek ezekkel kapcsolatban kérdése van, bátran megkeresheti őt. A területi munkatárs egyébként folyamatosan járja a megyét. Katalin másfél éve tölti be a pozíciót, ez idő alatt a megye csaknem összes településén megfordult már. Tapasztalatai szerint mindenhol örömmel fogadják azt, aki segítő szándékkal érdeklődik a munkájuk, programjaik iránt. Azt igyekszik megtudni a településeken, hogy mi az ami megkülönbözeti őket más településektől, vannak-e olyan projektek, amelyek bemutatásával másoknak segíthetnek, illetve, hogy lehet-e támogatni őket valamiben. Egy jó gyakorlat adatbázis összeállításán dolgozik. A Vár a Megye című rendezvény is segítette a vidékfejlesztést Ezzel az a célja, hogy ha valaki egy projektbe kezd és előtte érdeklődne valakinél, akinek már vannak tapasztalatai a témában, akkor ő el tudja irányítani az illetékeshez. Kiemelt figyelmet fordít a helyi termelőkre, megpróbálja segíteni őket a piachoz jutásban, hogy a termékeiket be tudják mutatni rendezvényeken, vásárlókat találjanak. Folyamatosan gyűjt információkat az aktuális vidékfejlesztési témához kapcsolható rendezvényekről. A rendelkezésre álló, aktuális információkból, hírekből havonta hírlevelet ad ki, amelyet eljuttat a településekhez, közzé teszi azokat a szervezet Facebook oldalán. Felhívta a figyelmet a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat www.mnvh.eu címen elérhető honlapjára, amelyre regisztrálhatnak is azok, akik érdekeltek a vidékfejlesztésben. Nem csak az információkért érdemes ezt megtenniük, hanem azért is mert a hálózat minden évben jelentet meg pályázatokat, amelyeken csak a regisztráltak indulhatnak. Egyébként a legfrissebb információkért érdemes követni az MNVH Facebook oldalát. Bodó Katalint pedig a 20/2073-885-ös telefonszámon és az mnvh.tolnamegye@me.gov.hu e-mail címen érhetik el. H. É.
