Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-10 / 264. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP Védelem: Tolna megye egyedi helyzetben 2016. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Ahogy az akkori diák látta és megélte a hatvan éve történteket Kalandos utazás ’56-ban TiNGELIC A Miniszterelnökség Szervezetbiztonsági Főosztálya Tolna megyében tartotta védel­mi igazgatási felkészítését np­­vember 8-9. között - tette közzé a kormányhivatal. Beszámoló­juk szerint a program első nap­ján, Tengelicen dr. Kesztyűs Ru­dolf dandártábornok, szervezet­biztonsági főosztályvezető meg­nyitójában kiemelte a védelmi igazgatásban együttműködő és közreműködő szervezetek kö­zös felkészülési tevékenységé­nek fontosságát, valamint egy­más eljárásrendjének megis­merését. Dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott köszöntőjé­ben a megye katasztrófavédel­mi szempontból sajátos helyze­téről is beszélt, amit a Duna (ár­víz veszély), az M6-os autópá­lya alagút rendszere és a Paksi Atomerőmű megléte is egyedi­vé tesz. A felkészítés során ka­tasztrófavédelmi és honvédelmi témájú előadások mellett, továb­bi tárcák képviselőinek védelmi igazgatási tevékenységéről tájé­kozódhattak a résztvevő mun­katársak. A Tolna Megyei Vé­delmi Bizottság Titkársága ré­széről Metz Ildikó tűzoltó alez­redes mutatta be a bizottság fel­építését, működését és felada­tait, kiemelten a nukleárisbal­eset-elhárítási területtel kapcso­latos tevékenységre. H. É. Nemzetközi képzési konferencia SZEKSZÁRD-PÉCS Nemzetkö­zi pedagógusképzési konferen­ciával folytatódott szerdán a PTE szekszárdi karának ren­dezvénysorozata. A pedagó­gusképzés a Kárpát medencé­ben című tanácskozáson a he­lyi és a hazai intézmények kép­viselői mellett előadást tartott az újvidéki, kárpátaljai, nyitrai és komáromi pedagóguskép­ző egy-egy vezetője. Ekkehard Nuissl von Rein, a Duisburg-Es­­seni Egyetem tanszékvezetője a PTE szekszárdi karának fel­­terjesztésére szerdán a szená­tus ünnepi ülésén Pécsett vet­te át dr. Bódis József rektortól az egyetem tiszteletbeli doktori címét az egyetemközi kapcsola­tok fejlesztéséért. 1.1. Nem rossz dolog a kellemet­len őszi időben beülni a szo­bába, és a cserépkandalló­ban lobogó tűz mellett régi történeteket mesélni. Mi is ezt tettük Dravecz István­nal, aki már közelebb van a nyolcvanhoz, mint a hetven­hez, és a szekszárdi Bartina utcában lakik. Élete egyik nagy - bár nem mondha­tó, hogy kellemes - élmé­nye szinte napra pontosan hatvan évvel ezelőtt történt, 1956 novemberének elején. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu SZEKSZÁRD Azokban az emléke­zetes novemberi napokban, 18 esztendősen másodéves volt a szekszárdi kereskedőiskolában, s albérlő nem messze a mostani lakásuktól, a Bartina utcában. Egy öregasszony bérelt ott egy szoba-konyhást lakást, ő meg a bérlő albérlője volt.- A néninek volt egy vezeté­kes rádiója. Október 23-án reg­gel arra ébredtünk, hogy időn­ként fegyverropogás szakítja meg az adás szövegét, később meg már csak zene szólt, utá­na még az sem, jó ideig. No­vember 4-e után bezártak az üzletek, élelmiszer-tartalékom nem volt, nem lehetett vásárol­ni - vázolja az akkori helyze­tet egy, a szüleitől, falujától tá­vol lévő középiskolás szemszö­géből nézve. Mondhatni, pánik­ba esett, nem tudta, mi lesz vele. Arra jutott, hazamegy Nagykó­­nyiba. - Úgy 7-e, 8-a körül ösz­­szetalálkoztam Ferenczi Pityu falubelimmel, aki a tamási tej­üzemből hozott tejet Szekszárdi­ra, teherkocsival. Elhatároztuk, hogy visszamegyünk Tamási­ba, ahonnan már nincs mesze Nagykónyi. A „szamárvezető­re” - a Csepel elején lévő széles­ségjelző rúdra - felszereltünk egy fehér zászlót. No, elindul­tunk. Egymás után mentünk át a falvakon. Sehol nemhogy jár­művel, de egy teremtett lélek­kel sem találkoztunk. Minden­ki elhúzódott, bezárkózott. Fé­lelmetes volt. Emlékszem, Ké­­tyen egy-két fejkendős öregasz­­szony kukucskált ki a függöny, a résnyire nyitott ajtó mögül az útra - folytatja a történetet. Ahogy beértek Tamásiba, a Koppány-folyó hídjánál orosz WKm Dravecz István | soha nem felejti el azokat a novemberi j | napokat | katonák állították meg, szállí­tották ki őket. Rájuk fogták a fegyvert, megmotozták a két fi­atalembert, kiborogatták a cso­magjaikat, mindent megnéz­tek. Irány a községháza, ahol külön-külön bezárták őket egy-egy irodába. Fegyveres őr állt az ajtó előtt.- Nem értettem, miért csuk­tak le bennünket, hiszen nem csináltunk semmit. Múltak az órák, egyszer magyar beszédet hallottam beszűrődni a folyosó­ról. Kopogtam, az orosz katona kinyitotta az ajtót, s elmondhat­tam a magyarul beszélő illető­nek, hogy honnan jövünk, mi történt velünk. Gondolom, meg­beszélték maguk közt a dolgot, és valamikor délután elenged­tek bennünket. A teherkocsi ugye ott maradt még a Kop­­pány-hídnál, így aztán gyalog indultunk hazafelé a kilenc ki­lométerre lévő Nagykónyiba. Már túl voltunk az út felén, ami­kor azt láttuk, hogy az ország­út mindkét oldalán egy-egy go­lyószóró mögött orosz katonák hasalnak. Megint motozás, az­tán a ránk szegezett fegyver­csövek előtt „Davaj!” - be a ku­koricásba. Senkinek nem kí­vánom azt az érzést. Most sem szívesen idézem fel, hogy ak­kor mire gondoltam, mi min­den fordult meg a fejemben. Jó darabig mentünk a kukori­caszárak között, hátunkban a géppisztolycsövekkel, ami­kor egy sátorhoz értünk. Ott volt a parancsnok. Próbáltam összeszedni a kevéske orosz nyelvtudásomat - mert ugye tanították nekünk az oroszt -, magyaráztam, hogy hova me­gyünk. „Papa, mama, damoj” - meg ehhez hasonlókat. Elő­vettem a DISZ-igazolványomat is, amelynek az elején is, meg a pecsétjén is ott volt a vörös csil­lag. Kétségbe esve magyaráz­tam, hogy „Komszomol”. Lehet, hogy ez mentett meg bennün­ket. Ha akkor véletlenül vagy szándékosan elsül valamelyik géppisztoly, szegény szüleim kereshettek volna bennünket, hihették volna, hogy én is disz­szidáltam, mint akkor olyan sokan. A végén csak-csak nem engedtek bennünket tovább, vissza kellett indulnunk oda, ahonnan jöttünk: Szekszárdra. Kikísértek az útra, és elindul­tunk gyalog visszafelé. Mehet­tünk vagy ötszáz métert, ami­kor megállt mellettünk egy nyi­tott szovjet páncélautó, amire fel kellett szállnunk. A platón az egyik orosz katona az utat pásztázta a géppisztoly csö­vével, a másik meg ránk tar­totta. Visszavittek Tamásiba a községházára. Ott megint csak összetalálkoztunk azzal a ma­gyarral, akivel korábban. A vé­gén elengedtek bennünket. Visszamentünk a tejüzemhez, s az öltözőszekrények tetején aludtunk. Másnap reggel a föl­­dimet, a Pityut megint kocsira vezényelték, Dombóvárra kel­lett tejet szállítania. Nagykónyi útba esett, ott megint egy moto­zás következett. Aztán a Pityu elvitte a tejet Dombóvárra, en­gem meg hazaengedtek az oro­szok - fejezi be a némi keserű szájízt hagyó happy enddel a kalandos utazás történetét Dra­vecz István. Kereskedelemmel, üzlettel foglalkozott felnőttként Dravecz István, akit labdarú­gó-játékvezetőként is sokan is­mernek, Nagykónyiból szárma­zik, a szülei gazdálkodó embe­rek voltak. Tamásiban járt gim­náziumba. de nem nagyon tet­szett neki, másodikban ott is hagyta. Szekszárdon, a keres­kedő-tanuló iskolában folytatta a tanulást, később a Keriben le is érettségizett. A Népbolt Vál­lalatnál kezdett el dolgozni, üz­letvezető-helyettes lett a jó hírű 50-esben. Tizennégy évig volt ott, aztán üzletkötőként folytat­ta a Füszértnél, utána a megyei tanácsnál, a kereskedelmi fel­ügyelőségen, húsz évig. 1993-tól a Nationale-Nederlanden Biztosító munkatársa volt. ott fejezte be a munkás éveket, 72 évesen. 1962-ben házasodtak össze a feleségével, két fiuk született, négy unokájuk van. három fiú unoka után nem­rég született meg a negyedik, a család örömére egy kislány. ^ ^ ^ ^ [HU U/ly I Lepjen most, hogy később is könnyen menjen a mozgás Ingyenes a vizsgálat Sajnos ma Magyarországon az érszűkület mintegy 400ezer embert érint. Tünetei alapján ar­ra gyanakszik, hogy Ön is ezen alattomos korban szenved? Vizs­gáltassa meg magát, és ha szük­séges vegye fel a harcot az ér­szűkület ellen! A betegségnek számos rizi­kófaktora van. Mikor érdemes ezt a vizsgálatot elvégezni? Ha magas a vérnyomása vagy a koleszterinszintje, ha cukorbeteg vagy túlsúlyos, ha dohányzik, ha zsibbad, fáj, fázik a lába vagy a keze, ha kevesebbet tud menni, ha zúg a füle, szédül, egyensúlyzavara van, ha már el­múlt 40 éves. A betegség megálla­pítása egy gyors és fájdalommen-Fontos a betegség időben törté­nő felfedezése tes vizsgálattal könnyen megtör­ténhet. Infra-, ultra és hallható hang kibocsájtásával a szerveze­tet mellékerek képzésére serken­ti a beszűkült érszakasz környé­kén, ezáltal javul a szövetek vér­ellátása. A panaszok enyhítésé­re, megszüntetésére mindössze 20 kezelésre van szükség, napi egy alkalommal. Mindazoknak, akik bejelent­keznek a november 14-én vagy 28-án Szekszárd, Mátyás király u. 8. szám alatt található rende­lőben tartandó vizsgálatra 30 ezer forint kedvezményt kap­nak. Sőt, a kuponnal további 10 ezer forinttal csökken az ár. A vizsgálat ingyenes. www.medhungary.com, 72/551-714,20/541-1466, 70/290-3216,30/339-6963 r Nashwan-Parasound I Kezelőcentrum i 1 -10 000 forint 1 Érvényes: 2016.11.30-ig j Kényeztetés a lábnak, frissítő a testnek Új energiával tölti fel A feeling lábbalzsam friss il­lata azonnal új energiával tölti fel, és felpezsdíti az érzékeket, hiszen a tal­pon közel 72.000 ideg­végződés található. Fel­frissít, szabályozza az izzadást és megelőzi a kellemetlen szagok ki­alakulását, aktiválja a reflex zónákat, puhá­vá és rugalmassá vará­zsolja a bőrt. Kényeztesse lábát, hi­szen évente átlagosan 210 km-t tesz meg! A feeling lábbalzsam a le­hető legjobb ápolást biz­tosítja. A termék alapja 100%-ban természetes méh F" u I m viasz, mandula-, szója és jojo­­baolaj. A benne lévő 100%­­os tisztaságú illóolajok a talpat masszírozva pil­lanatok alatt bekerül­nek a szervezetbe. A levendula illóolaj anti­­bakeriális, bőrápoló és nyugtató hatással bír. A zsálya illóolaj meg­akadályozza az izza­dást. A teafaj illóolaj hatékony többek kö­zött börgomba ellen. Rozmaring élénkít és felfrissít. Megvásárolható a www.feelingilloolaj.hu oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents