Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-01 / 231. szám
2016. OKTÓBER 1., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Ha lóg a gyerek, az anyagi csődöt is okozhat Az első hét hónapban már kétszer annyi közmunkást zártak ki, mint tavaly egész évben A BUX index alakulása (pont) 27850-------------------------------------------2016. SZEPTEMBER 30. MYV-GKAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás MTELEKOM 450 0.45 EMASZ 22780 035 PANNERGY 441 033 . RABA 1230 0 ZWACK 17100 0 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%> CIGPANN0NIA 169-3.43 FHB 512-2.1 M0L 16970-1.77 OTP 7 200-1.63 GSPARK 2 522-1.1 ANY 1057-0.75 PLOTINUS 5410-0.73 RICHTER 5 570-0.52 APPENINN 236-0.42 ELMU 24950-0.36 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. szeptember 30.) MALMI BÚZA 2016. december 41,000 MALMI BÚZA index 2016. december 41,000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. november 38,600 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. december 39,700 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 41300 TAKARMÁNYARPA 2016. december 37,000 NAPRAFORGÓMAG 2016. október 97500 REPCE 2016. november 107,000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. szeptember 30.) □ *-> u. X <4*3 309,15 1,20 Ft □ $/Ft 276,35 1,76 Ft □ CHF/Ft 285,25 2,63 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. szeptember 30.) Vételi Eladási 1 Budapest Bank 296.95 315.31 CIB Bank 293.90 318.40 Citibank 293.19 317.82 Erste Bank 297.58 314.72 FHB Bank 297.27 315.03 K&H Bank 297.33 314.47 MKB Bank 295.54 314.46 OTP Bank 296.92 314.02 Raiffeisen Bank 303.14 309.26 Tízezreket zártak ki eddig a közmunkából, évről évre egyre több embert. Az idei esztendő első felében kétszer annyit, mint tavaly egész évben. A leggyakoribb ok a felmondás, de sokan az iskolából lógós gyerekük miatt nem kaphatnak 90 napig közmunkát. Ez akár a szakadék szélére is taszíthat egy családot a családi pótlék megvonásával egyetemben. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Évről évre növekedik azoknak a száma, akiket kizártak a közfoglalkoztatásból. Leggyakrabban az az ok, hogy felmondtak korábbi munkahelyükön, vagy elbocsátották őket. Azoknak is magas a száma, akiket azért zártak ki, mert nem fogadták el a nekik felajánlott munkalehetőséget. Úgy tűnik, hogy a tavaly hozott szigorítás csak rontott a helyzeten, és egyre többen kerülnek a teljes kilátástalanság szélére. A Magyar Nemzet adatai szerint ugyanis a közmunkából kizártak száma az idei év első hét hónapjában már kétszer annyi, mint tavaly egész évben. A másik, még öszszetettebb probléma, hogy sokan azért veszítik el a közmunkájukat, mert a gyerekük túl sokat hiányzott igazolatlanul az iskolából. Az említett szigorítás beterjesztésekor a Belügyminisztérium azzal az indoklással élt, hogy csak azok dolgozhassanak közfoglalkoztatás keretében, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A szakértők szerint viszont az adatokból az derül ki, hogy a két lépcsőben bevezetett szigorítás nem érte el a célját, mert a kizárással való fenyegetettség nem bír visszatartó erővel, viszont annál nagyobb emberi és egzisztenciális bajt okozhat, embereket a szakadék szélére taszítva. Míg 2015-ben összesen 1562 embert zártak ki a közmunkából azért, mert nem fogadta el a neki felajánlott állást, addig az idei év első hét hónapjában már 2756 fő jutott erre a sorsa, vagyis majdnem kétszer anynyi, mint tavaly. A tavaly július közepén bevezetett szigorítás kapcsán mért mutatók még rosszabbak. A múlt év utolsó öt és fél hónapjában 1812 embert kellett kizárni a közmunkából, mert korábbi munkaviszonya az érintett felmondásával vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg. Áz idei év első hét hónapjában ugyanezért már 4620 főt zártak ki a közmunkából, vagyis két és félszer annyi embert. A két szigorítást összeadva 7670 embert zártak ki, és még nincs vége az évnek. A legnagyobb családi perpatvart viszont az okozza, A törvény szerint 2015 januárjától 90 napra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azokat, akik nem vállalják el a felajánlott, a foglalkoztatási törvény szerint nekik megfelelő munkát. Július 13-tól pedig azok is erre a sorsra jutnak, akiknek korábbi munkaviszoamikor a gyerek lóg a suliból, és emiatt a szülő elveszti a közmunkáját. Azokat ugyanis, akiknek a gyereke igazolatlanul hiányzik ötven órát, 2013. szeptember 1-jétől ki kell zárni a közfoglalkoztatásból. 2014-ben 287, tavaly 257, idén viszont eddig már 294 szülőt zártak ki emiatt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabb a helyzet, ott 115 szülő érintett. Budapesten, Vas, Győr-Moson-Sopron, Heves és Somogy megyében viszont nem alkalmaztak még ilyen okból retorziót. A lógós gyerekek szülei nemcsak a munkájukat, de a gyermek után járó iskoláztatási támogatást (közismertebb nya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg. Vagyis ha a munkavállaló maga döntött úgy, hogy otthagyja az állását, vagy azért bocsátották el, mert súlyosan megsértette a munkaszerződésben foglaltakat. nevén a családi pótlékot) is elveszítik. Épp ezért érdemes a szakemberek szerint már az első figyelmeztetést komolyan venni, azt a szülő öt óra igazolatlan hiányzás után kapja az iskolától. Tíz óra lógás után az iskola jelzést küld a gyermekjóléti szolgálatnak, a gyámhivatalnak és a kormányhivatalnak. Harminc óra igazolatlan hiányzás esetén értesítik a szabálysértési hatóságot, ötven igazolatlan óránál pedig megvonják a családi pótlékot. A 2015-ös szigorítások előtt csak két esetben volt lehetőség a közmunkából való kizárásra. Egyrészt akkor, ha valaki nem járatja rendszeresen iskolába a gyerekét, másrészt azért, ha a közfoglalkoztatott nem tartotta rendben a lakóhelyét és annak környékét. Ez utóbbi bír egyedül az összes szigorítás közül látható eredménnyel, mivel míg 2014-ben még 13 embert zártak ki lakóhelyével kapcsolatos rendetlenség miatt, addig 2015-ben és 2016-ban már senkit, mert ekkorra már minden közmunkás rendet rakott a portáján. Legalábbis a statisztikai adatok szerint. Mégis biztos alapot adhat majd az állami nyugdíj? BUDAPEST Magyarországon biztos a nyugdíjrendszer, amelynek alapját az állami nyugdíj adja, a rendszer kiszámítható és stabil - szögezte le a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára pénteken az Ml aktuális csatornán. Hornung Ágnes hozzátette: ezt kiegészíti az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer, amely lehetőséget ad az öngondoskodásra. Ami biztos: nem árt, ha valaki figyel az öngondoskodásra is időskora előtt. Az államtitkár egy nappal korábban egy konferencián arról beszélt, hogy csökkenteni kell az állami nyugdíjrendszer szerepét a jövőben, azt fokozatosan a kiegészítő rendszernek kell átvennie, mert a demográfiai és a foglalkoztatási helyzet változik, és a nyugdíjakat folyamatosan fenn kell tartani, mindemellett a magasabb színvonalú nyugdíjellátáshoz fontos az önkéntes nyugdíjpénztárak kiegészítő szerepe is. Hornung Ágnes tegnapi nyilatkozatában pontosított, és kifejtette: az állami pillér stabilitását alátámasztja, hogy a nyugdíjasok száma nem változott érdemben az elmúlt öt évben, továbbá hogy a kifizetések az inflációt követik, amely jelenleg alacsony. Hozzájárul a rendszer stabilitásához a nyugdíjkorhatár kitolása is - fejtette ki az államtitkár, hozzátéve: mindezek által biztosított, hogy az állami pillérből mindenki megfelelően részesüljön. Az öngondoskodásról szólva megemlítette, hogy azt különböző adókedvezményekkel is segíti az állam. Idesorolta, hogy a cafeteriában az önkéntes pénztárakba való kifizetésnek alacsonyabb az adókulcsa a munkáltató számára, továbbá a magánszemélyek személyi jövedelemadó-kedvezményt is igénybe vehetnek a pénztári befizetéseik után. MW A kétlépcsős szigorítás sarokpontjai A jövedéki adó emelése miatt a benzin literjére mától nettó öt forint, a dízelére nettó tíz forint rakódik „Beárazta” a piac a dráguló üzemanyagokat JÖVEDÉKI ADÓ Mától öt forinttal nőtt a benzin és tízzel a dízel jövedéki adója, mert túl alacsony a nyersolaj nemzetközi ára. Az Ásványolajszövetség szerint ezt kibírja a piac. Október 1-jétől emelkedik a hazai üzemanyagok adótartalma, miután egy tavasszal elfogadott rendelet szerint növelni kell a benzin és a dízel jövedéki adóját, ha az alapanyagukul szolgáló nyersolaj nemzetközi átlagára nem éri el a hordónként 50 dollárt. Márpedig egy ideje már nem éri el - még ha közelített is felé a nagy ingadozások közepette ami miatt akár szeptemberben is meg lehetett volna emelni az adót. Erre azért nem került sor, mert a rendelet negyedévenkénti olajár-felülvizsgálatot és ennek nyomában járó adómódosítást ír elő. A benzin literjére emiatt mától nettó öt forint, a dízelére nettó tíz forint rakódik, mindezt természetesen még növeli 27 százalékos áfa is. Megeshet, hogy a drágulás miatt a magánautósok spórolni kezdenek az üzemanyagon - jellemzően benzint használnak -, a fuvarozók viszont aligha tehetik ezt meg, hiszen üzemanyagigényüket a szállítási feladataik határozzák meg. A fuvarozásban és a mezőgazdaságban viszont a felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés mértéke az adóemeléssel azonos mértékben nő. Az adóemelés hatása ellentétes a mintegy két éve tartó áresésével, amelynek köszönhetően folyamatosan bővült a piac. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint a bővülési trend nem változik. „A piac számára bőven elfogadható, hogy a benzin literje áfával 6,30 forinttal drágul, hiszen különben is van akár 20 forintnyi árkülönbség a hazai kutaknál. Másrészt ez még mindig kisebb áremelkedés, mint amit a nyersolaj drágulása vált ki. Most literenként 350 forintos benzinár körül járunk, de volt az már 420 forint is” - emlékeztetett a főtitkár. A szakember nem tart attól, hogy a jövedéki adó emelése miatt újból érdeme,s lenbe a hazai autósoknak külföldön tankolniuk. B. Horváth Lilla Egyszeri eset? Vélhetőleg a mostani árváltozás miatt nagyon módosítaniuk sem kell a forgalmazóknak az értékesítési stratégiájukat. „A jövedéki adó megemelt szintje várhatóan csak egy negyedéven át lesz életben, és januárban újból csökkenteni lehet. Az OPEC most bejelentett kínálatcsökkentése miatt az olaj átlagára meghaladhatja az 50 dollárt az előttünk álló hónapokban' - mutatott rá Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
