Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-05 / 234. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTOBER 5., SZERDA Több hátrány is érheti azokat, akiket feketén foglalkoztatnak A munkaerő felmérésével segíthet a kamara TOLNA MEGYE A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) együttműködve komplex munkaerő-piaci kutatást indít. Mint arról a NAK tájékoztatott, a felmérés részét képező kérdőívek kitöltésével a gazdálkodók, élelmiszeripari szereplők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a leendő munkavállalók képzése minél inkább a reális piaci szükségletek, a vállalkozások valós munkaerő-igényeinek figyelembevételével valósuljon meg. Az ősszel induló kutatás során mintegy ezer agrárgazdasági kamarai tagot keresnek fel személyesen a kérdezőbiztosok: a NAK megyei referensei, falugazdászai illetve szakmai partner szervezetének képviselői. A kamara a hiányszakmák népszerűsítésével kapcsolatban is jelentős munkát folytat a pályaválasztók körében. Tolna megyében például sikerrel zárult a NAK szerepvállalással tavaly folytatott pék szakma népszerűsítési program. Felmérik az ágazat munkaerőigényét így önálló pék osztály indulhatott a megyében. A tavalyi sikeres pék kampányt követően a megye egyik legnagyobb élelmiszeripari cége megkereste a kamarát, hogy népszerűsítse a tejipari szakmunkás képzést. Ezért a NAK idén is folytatja Tolnában a kampányt, immáron a pék mellett a tejipari hiányszakmák népszerűsítésével. A NAK a szakképzés terén 2015 óta segíti az agrár középfokú duális képzésben résztvevő, NAK-tagsággal rendelkező gyakorlati képzőhelyeket azzal, hogy a képzést vállaló gazdálkodók igényeire alakított, teljes körű felelősségbiztosítási konstrukciót dolgozott ki, és ezen felül átvállalja a csoportos tanulói felelősségbiztosítás évi 24 ezer forintos díját. Idén szeptembertő ez a szolgáltatás a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő iskolai tangazdaságok, valamint a felsőfokú duális képzésben részt vevő gyakorlati képzőhelyek számára is elérhető. V. M. Tolna megyében tavaly 77, idén eddig 41 egyszerűsített foglalkoztatást érintő ellenőrzést végzett a munkaügyi hatóság, országosan 9736 munkáltatót ellenőriztek és 62 százalékuknál tártak fel jogsértést. Javában tart a szüret, szedik az almát, vágják a kukoricát, vagyis zajlanak az őszi betakarítások. * 1 Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Több ezer embert érint az alkalmi munkavállalás megyénkben, többségük a mezőgazdaságban vállal idénymunkát. Főleg szüret idején jellemző, hogy pár hétre, egy-egy hónapra elszegődnek egy adott pincészethez. A legtöbben egy adott célra gyűjtik össze az így keresett kis pénzt.- Komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk „feketén”, azaz bejelentés nélkül alkalmaz, hívta fel a figyelmet Mózsik Szilvia, a NAV megyei igazgatóságának sajtószóvivője. Az őszi betakarítások még javában zajlanak, ezért az idénymunkások szabályos foglalkoztatásának ellenőrzése is folyamatban van. 2015-ben Tolna megyében 77 egyszerűsített foglalkoztatást érintető ellenőrzésből 22-nél találtak az ellenőrök szabálytalanságot, 18 esetben nem jelentették be az alkalmazottat, 4 esetben pedig késve. Idén eddig 41 egyszerűsített foglalkoztatást érintő ellenőrzésből 13-nál volt megállapítás (12 be nem jelentett alkalmazott, 1 késedelem). Az idénymunkások szabályos foglalkoztatására vonatkozó ellenőrzések ugyanúgy zajlanak, mint bármely más foglalkoztatotti ellenőrzés, mondta a sajtószóvivő. Számba veszik a helyszínen munkát végzőket, nyilatkoztatják őket arról, hogy kinél, mióta, milyen formában dolgoznak, majd az adóhivatal munkatársai leellenőrzik a NAV rendszereiben, hogy az ehhez kapcsolódó bejelentés szabályos volt-e. Az a munkáltató, amelyik nem jelenti be idénymunkása foglalkoztatását, bírságra számíthat, amelynek kiszabásakor a NAV az eset valamennyi körülményét mérlegeli. Az egyik szekszárdi borásznál dolgozó középkorú asszony, Mária elmondta, az egész éves szabadságát arra tartogatja, hogy ősszel el tudjon menni szüretelni. Mint mondta, ez nem olyan megterhelő munka, viszont napi 5 ezer forintot meg tud keresni. Ebből a pénzből veszi meg télire a tüzelőt. Azt vallja, munkával pénzt keresni nem szégyen. Egy másik hasonló korú asszony pedig azt mondta, ő munkanélküli és évek óta eljár az említett borászhoz dolgozni, ahol bejelentik, így igazolni tudja a munkaügyi központban, hogy megvan a 30 napos munkaviszonya. Ennek köszönhetően egy évre havonta kapja a 22 ezer forintos támogatást. Ami ugyan nem sok pénz, de mégis jól jön, lehet rá számítani, tette hozzá az asszony. Jelenleg túlbonyolított a bejelentési rendszer, a napszámos munkavállalókat mindennap be kell jelenteni, ami óriási adminisztrációs teher nagyobb számú alkalmi munkás foglalkoztatásánál, mondta az egyik megkérdezett agrárvállalkozó. A napi bejelentést nem lehet megúszni, hiszen van, hogy az emberek cserélődnek, vagy másnap esik az eső, és elmarad a munka, így előre nem lehet beirogatni egy hétre ugyanazt a csapatot. Az alkalmi munkavállalás egyre inkább teret nyer me-Olvasóink közül többen is nyugdíjasok. illetve van munkaviszonyuk, de van, aki munkanélküli járadék mellett vállalt alkalmi munkát, amiért pénzt is kaptak, és szerencsés esetben be is voltak jelentve. Az adóbevallásnál ilyen bevétel után hogyan kell adózni, kérdezték többen is. Mózsik Szilvia elmondta: abban az esetben kell a személyi jövedelemadó bevallásban szerepeltetni az alkalmi foglalkoztatásból származó jövedelmet, ha az ebből keletkezett bevétel meghaladja a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (vagy garantált bérminimum, ez 2016-ban gyénkben is, olyannyira, hogy erre az adóhivatal is felfigyelt. Évek óta rendszeresen ellenőrzik a munkáltatókat, munkavállalókat. Az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint ugyanis: „Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.” 5110 forint) napibérként meghatározott összegének szorzatát (azaz a mentesített keretöszszeget). A foglalkoztatás napjainak számát meg kell szorozni a már említett bérminimummal. Kizárólag a mentesített keretöszszeg feletti részt kell a bevallásban szerepeltetni. Például: ha a foglalkoztatás napjainak száma: 10, a kapott jövedelem 50.000 forint, akkor a mentesített keretösszeg: 10 nap x 5110 forint = 51.100 forint. Az adóbevallás 1. sorában szereplő összeg: 1110 forint. A mentesített keretösszeg feletti részt akkor is szerepeltetni kell a bevallásban, ha más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt az adóévben. Őstermelő is alkalmazhat Olvasóink közül többen is kérdezték, hogy őstermelőként regisztrált személy (akinek nincs egyetlen főállású munkavállalója sem) megteheti-e, hogy szüretnél egyszerre több, mondjuk 10 embert alkalmi munkavállalóként, egyszerűsített foglalkoztatással dolgoztasson. Egy általunk megkérdezett adózási szakember elmondta, a munkáltató (lehet az őstermelő is) egy évben 365-ször foglalkoztathat alkalmi munkavállalót. Ennek a keretszámnak a beosztása a munkáltató belátására van bízva. Tehát, ha valaki tíz napig szüretel napi 20 emberrel. akkor 200-at használ el a keretszámából. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés mértéke mezőgazdasági idénymunkánál napi 500 forint személyenként, turisztikai idénymunkánál is 500 forint, alkalmi munka esetén pedig 1000 forint. Az egyszerűsített munkavégzés nem haladhatja meg az évi 120 napot. Sok még a szabálytalanság Sok probléma fogalmazódott meg a pedagógusok szakszervezetének megyei tanévnyitó értekezletén A gyerekek látják a kárát a rendszer hibáinak SZEKSZÁRD Megyei tanévnyitó értekezletet tartott tegnap, október 4-én a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Tolna Megyei Szervezete Szekszárdon. Az alkalom célja amellett, hogy a szervezet képviselőit tájékoztassák az aktuális oktatási, szakszervezet-politikai és munkajogi kérdésekről az, hogy az országos vezetőség személyesen is értesüljön a problémákról, pontos képet kapjanak arról, mi történik az oktatásban. Szabó Zsuzsanna, a PSZ alelnöke többek között reagált a kormányoldal azon ígértére, mely szerint egy előkészített, békés tanév előtt állnak. Kiemelte, tekintve, hogy a 326-os meghatározó kormányrendelet az utolsó pillanatban jelent meg a tanévkezdés előtt, és figyelembe véve a tartalmát, bonyolultságát, többféleképpen értelmezhetőségét prognosztizálni lehetett, hogy ez nem így lesz. Az eddigi tapasztalatok alapján két markáns probléma jelent meg az általuk korábban megfogalmazott 25 ponton felül. A törvény kimondja, hogy automatikusan a pedagógus II. fokozatba sorolják a hét évvel, vagy kevesebbel a nyugdíj előtt álló kollégákat, ehhez képest alkottak egy olyan szabályozást, amely teljesen ellehetetleníti őket. A szakszervezeti munka eredményeként megjelentek bizonyos óra-Szabó Zsuzsanna és Fülöpné Szűcs Mária a tegnapi értekezleten kedvezmények így az osztályfőnöki, a munkaközösségi, a diákönkormányzati, szakszervezeti munkát végző pedagógusok számára, amelyek a megvalósítás során mérhetetlen kavarodást okoztak. Arra kérdésre, hogy sor kerülhet-e újabb megmozdulások szervezésére, azt válaszolta, ez a tagságtól és attól is függ, hogy a kormánnyal a továbbiakban dűlőre tudnak-e jutni. Az értekezleten munkajogi kérdésekben is kérhettek tanácsokat a intézmények szakszervezeti vezetői. Fülöpné Szűcs Mária, a PSZ megyei szervezetének elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, probléma például, hogy az órakedvezményeket az oktató nevelő munkával töltött előírt 22-26 órából kellene levonni, nem az összes 32-ből, ez sok esetben nem így történik. Másik gond, hogy már nem kell a pedagógusnak feltétlenül az iskolában töltenie a 26 óra fölötti részt, de az igazgató adhat erre az időre is feladatot. Van, ahol ezt úgy értelmezi az intézményvezető, hogy a kollégákat indokolatlan esetben is 4 óráig maradásra kötelezi. Az érdekképviseleti tisztségviselő több problémát is felsorolt, hangsúlyozva, hogy az oktatási rendszert jelenleg terhelő gondoknak a gyerekek látják a kárát, az ő jövőjük a tét. H. É.
