Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-28 / 254. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTOBER 28., PENTEK Az első áldozat r I Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu r' 1 A il Magával ragadta első áldozatát a fagyhalál - adta hírül szerdán Magyar Szociális Fórum. Mint írják, az eset Budapesten történt, az áldozat, egy 69 éves férfi ott­honában hűlt ki végzetesen. A szervezet arra is emlékeztetett, hogy 2015. októbere és 2016. márciusa között Magyarországon 183-an lelték halálukat fagyhalál következtében, köztük egy 16 éves fiatal is. Egy haláleset is sok, és az, hogy az előttünk álló időszakban az előzőnél kevesebben haljanak meg, rajtunk is múlik. Éppen csak beköszöntött az igazán hideg idő, de a mostani haláleset azt jelzi, cseppet sem korai már most felhívni a figyelmet a tö­rődés fontosságára. Bár általános vélekedés, hogy a fagyhalál elsősorban a hajléktalan em­bereket fenyegeti, valójában a kihűléses haláleseteknek ke­vesebb mint egyötöde követ­kezik be közterületen, az ese­tek kétharmadában az ottho­nában fagy meg, illetve hűl ki az áldozat. A kihűlés nemcsak szegénységi kérdés, a társadalmi elszigeteltség és a rossz egész­ségi állapot is közrejátszik. Sokszor a füstölgő kémény látványa megnyugtató jele annak, hogy az ember - talán pont a közvetlen szomszéd - nincs kitéve a kihűlés veszélyének. Erre odafigyelni pedig igazán nem nagy tehervállalás. Akkor sem szabad elmenni egy földön fekvő em­ber mellett, ha azt feltételezzük róla, hogy ittas. Lehetőségeink­hez mérten segítséget adni és hívni kötelességünk, az okok pe­dig nem ránk tartoznak. A héten elhunyt idős férfi azért halhatott meg, mert senki nem nyitotta rá az ajtót. Sok baj forrása a közömbösség. Segítséget adni és hívni kötelessé­günk, az okok pedig nem ránk tartoznak Vádemelési javaslat emberölés ügyében SZEKSZÁRD Vádemelési javaslat­tal zárta a nyomozást a rendőr­ség a 2013-ban elkövetett duna­­földvári emberölés ügyében, tá­jékoztatta lapunkat Huszti Gá­bor, a megyei főkapitányság saj­tószóvivője. A nyomozás ered­ménye szerint a dunaújvárosi G. A. 2013 május 1-én a hajna­li órákban agyonverte a 42 éves vállalkozót dunafóldvári ottho­nában. A gyanúsított és két tár­sa, Sz. J. valamint G. R. az áldo­zat holttestét Dunaújvárosba szállította, ahol egy lakóház pin­céjében rejtette el. A sértett el­tűnésével kapcsolatosan annak idején a rendőrség közigazgatá­si eljárást indított. Az eltűnt fér­fi holttestét 2016. február 14-én találták meg a dunaújvárosi ház pincéjében, ahova a gyanúsítot­tak a holttestet a pince hátsó ré­szén lebetonozták és lefalazták. A nyomozók őrizetbe vettek, majd gyanúsítottként hallgattak ki három dunaújvárosi férfit. A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte őket. A Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság Bűnügyi Osztálya az ügy iratait október 26-án adta át a Tolna megyei Főügyészség­nek. G. A. ellen emberölés, ki­fosztás, magánlaksértés bűntet­te, Sz. J. ellen bűnpártolás bűn­tette, orgazdaság vétsége, G. R. ellen pedig bűnpártolás bűntet­tének elkövetése miatt kezdemé­nyeztek vádemelést. Május negyedikén tett beje­lentést az eltűnésről az áldozat testvére. Az eljárás során fel­merült ellentmondások ellenére olyan bizonyíték nem került elő, amelynek alapján büntetőeljá­rás indulhatott volna. 2014-ben kapcsolódott be a főkapitányság a közigazgatási eljárásba. Em­berölés megalapozott gyanúja miatt azonban csak 2016. janu­ár 5-én rendeltek el nyomozást egy új információ alapján. Több heíyen kezdték meg a házkuta­tást Dunaújvárosban, majd a te­temkereső kutya is megerősítet­te, hol lehet a holttest, amelyet meg is találtak. 1.1. dott tény, ezzel szemben látá­sunk és legfontosabb érzék­szervünk a szemünk állapotá­val érdemtelenül keveset fog­lalkozunk. Kevesen tudják, hogy a látásvizsgálat során nemcsak egy esetleg később súlyossá váló szembetegség, de például a cukorbetegség­re vagy akár a magas vérnyo­másra utaló jelek is felfedez­hetők. A gyakori fejfájás, rossz közérzet kiváltó oka sok eset­ben az éleslátás és dioptria­korrekció hiánya vagy a nem megfelelő látásjavító eszköz viselése - figyelmeztet Zalka Attila látszerészmester. Az éleslátás olyan életminő­séget befolyásoló szükséglet és egyben lehetőség is, amely szükséges a sikeres munká­hoz, sporthoz, tanulmányok­hoz, a teljes élethez. Egy he­lyesen elkészített szemüveg vagy kontaktlencse nélkül el­képzelhetetlen a jó közérzet, a pontos munkavégzés vagy akár a közlekedésben való fe­lelősségteljes részvétel, hiszen a világ nem alkalmazkodik lá­tásunkhoz.- Van értelme a Látás hó­napja kampánynak, mert ez alatt az idő alatt többen ke­restek fel bennünket - mond­ja a szekszárdi Matók Lajos optomerista, látszerészmes­ter. - A legtöbb érdeklődő azok közül került ki, akiknek a lá­tásával nincs egyelőre problé­ma, de az egészségtudatos élet­mód részeként fontosnak tart­ják, hogy rendszeresen ellen­őriztessék. Emellett érkeztek olyan látogatóink is, akik úgy érzik, látásuk már nem olyan tökéletes, romlani kezdett, és ezt akarták ellenőriztetni, il­letve ha szükséges, korrigál­ni. Üzletünkben a legkorsze­rűbb műszerezettséggel vár­juk továbbra is a hozzánk for­dulókat, akár új, akár régi ügy­felünkről legyen szó. A lényeg Az egészséges szem fonto­sabb a tisztán látásnál. Ha­zánkban minden negyedik nő­nek és minden hatodik férfi­nak enyhe látászavara van. Szemüveggel is csak kartávol­ságra lát a nők 5%-a és a fér­fiak 3%-a. A lakosság 20%-a látáskorrekcióra szorul, a tár­sadalom elöregedésével ez a szám tovább nő. Látásunk megóvásával mégis alig fog­lalkozunk. holott ez teljesítő­­képességünk elengedhetetlen feltétele is. Látásunk az élet­korral egyenes arányban rom­lik. Születéskor 21 dioptriához képes alkalmazkodni a sze­münk, 45 évesen már csak háromhoz. A legtöbb ember­nek ebben a korban lesz szük­sége szemüvegre az olvasás­hoz. Ekkor kezdődnek el a sú­lyosabb betegségek is, példá­ul a zöld hályog. Az alkalmaz­kodóképesség teljes hiányát 65 évesen érjük el, ebben a korban megnő a szürke hályog felbukkanásának veszélye is. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu Nyugat-Európában az embe­rek egy-két évente, míg Ma­gyarországon átlagosan há­rom-négy évente ellenőrizte­tik látásukat. Emellett a látás­korrekcióra szorulók esetében is jelentős a hazai lemaradás. Míg nyugati szomszédainknál a rosszul látók közel kilencven százaléka használ szemüveget vagy kontaktlencsét, Magyar­­országon ez az arány alig éri el az ötven százalékot. A Látás hónapjának célja a rendszeres látásvizsgálaton való részvétel fontosságának hangsúlyozá­sa a magyarországi látáskultú­ra fejlődésének és az éleslátás iránti igény kialakításának ér­dekében.- Míg napjainkban a rend­szeres tüdőszűrésen vagy fog­orvosi kontrollvizsgálaton va­ló részvétel szükségessége már mindenki által elfoga­Hagyományteremtő szándék­kal 2005-ben indult a Látás hó­napja Magyarországon. Az az­óta rendszeresen megtartott kampány célja az, hogy felhív­ják az emberek figyelmét a lá­tásvizsgálat fontosságára. Sohasem felesleges a szemvizsgálat A látásproblémák a szem op­tikai rendszerének fénytöré­si hibájából fakadnak, melyek szemüveggel vagy kontakt­­lencsével jól korrigálhatok, így nem tekinthetők betegségnek. Ha a szem a retina (szemideg­­hártya) előtt töri meg a fénysu­garakat. akkor rövidlátásról, ha a retina mögött, távollátás­ról beszélünk. Az előbbieknek „minuszos", utóbbiaknak „plu­­szos” lencsére van szükségük. Ha a távollátást nem fedezik fel idejében, már hároméves kor körül, akkor elveszhet a tér­látás. és a kezelés elmulasz­tása kancsalsághoz is vezet­het. Ha 40 év feiett az olvasá­si távolság meghosszabbodá­sához nem társul egyéb fény­törési hiba, akkor szemüveg­re csak az olvasásnál lesz szük­ség. egyébként zavarja a látást. Nincs tehát olyan életkor, ami­kor felesleges a szemvizsgálat. Negyven gyönyörű dámtrófeát állított ki székháza előtt a Gyulaj Zrt. Trófeaszemle és szoboravató Tamásiban Restaurátor: egy érdekes szakma követe TAMÁSI Dámtrófeaszemlével egybekötött szoboravatót ren­dezett szerdán a Gyulaj Erdé­szeti és Vadászati Zrt. a Kop­­pány-parti városban. A szem­le rendhagyó módon ezúttal nem a társaság vadászházai­nak egyikénél, hanem a bel­városban, közvetlenül a Zrt. székháza előtti parkban zajlott - mondta el lapunknak Gálos Csaba, a Gyulaj Zrt. vadászati ágazatvezetője. Az esemény ér­dekessége volt, hogy a díszkert­ben a régi dámszobor egy új al­kotással egészült ki, amit az ön­­kormányzat a Nemzeti Kulturá­lis Alap pályázatán nyent. Az idei barcogás legszebb és legnagyobb trófeái közül negyvenet tekinthettek meg az érdeklődők a terítéken lévő 78-ból. Azért ennyit, mert volt amit már elvittek, illetve né­hány még elbírálás alatt van. Gőbölös Péter vezérigazgató kiemelte: a gyulaji dám a nem­zeti hungarikumok előszobá­jának tekintett, a nemzeti ér­téktárba beemelt hetvenötödik elem. A világhírű magyar vad olyan kincseink mellett ka­pott helyet, mint az akácméz, a gönci barack, a szentesi papri­ka vagy a szürke szarvasmar­ha. Augusztusban Zombán - a Tolna Megyei Értékek Napja alkalmából rendezett ünnep­ségen - a Tolnaikum címet is megkapta. B. L. Tolnaikum lett, és a hungarikum címre is pályázik a híres gyulaji dámvad BÁTASZEK Görcs Péter bátaszé­­ki származású restaurátor és értékbecsüs szakember tartott tegnap egy érdekes előadást a gondozási központban. Az ér­deklődők bepillantást nyer­hettek abba a különleges tudo­mányba, melynek témája: ho­gyan lehet helyreállítani egy festményt, egy templomot vagy más által elkészített bármilyen alkotást úgy, hogy annak a tar­talma, formája ne sérüljön köz­ben. Görcs Péter bemutatta egy videófelvételen Rembrandt Éj­szakai őrjárat festményének a helyreállítását is. Az előadá­son az is szóba került, mi van akkor, ha nem sikerül egy alko­tást helyreállítani. M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents