Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-24 / 250. szám

2016. OKTÓBER 24., HÉTFŐ 2 MEGYEI KÖRKÉP hírek Klein Dávid hegymászó tartott előadást a bonyhádi gimiben Kitüntetést kapott dr. Deák Gábor BUDAPEST-TAMÁSI Honvéd elemért kitüntető címet ka­pott dr. Deák Gábor, akit a rendszerváltás után először választottak polgármester­ré Tamásiban. A kitüntetést a honvédelem ügye érdeké­ben huzamos időn át vég­zett áldozatos munkája elis­meréseként, nemzeti ünne­pünk, 2016. október 23-a alkalmából kapta megdr. Deák Gábor. B. K. Szerszámokat loptak az autóból SZEKSZÁRD egy szekszárdi férfi tett feljelentést, mivel 2016. június 9-én délelőtt ismeretlen tettes felfeszí­tette az autója csomagtar­tóját, és onnan keresztkul­csot, kalapácsot és emelőt tulajdonított el. A rendőrök a helyszín közelében intéz­kedés alá vontak két hely­beli férfit, akiknek a ruhá­ját és a csomagját átvizs­gálva előkerült az ellopott szerszámok egy része. A 26 éves és az 59 éves férfit a rendőrök előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki. A Szekszárdi Rendőrka­pitányság Vizsgálati Osztá­lya a nyomozást befejezte, az ügyben keletkezett irato­kat vádemelési javaslattal az illetékes járási ügyész­ség részére a napokban át­adta. B. K. Jirí Menzellel találkozhatnak PAKS Jirí Menzel Oscar-dí­­jas cseh filmrendezővel ta­lálkozhatnak a paksi film­kedvelők október 26-án a Csengey Dénes Kulturális Központban. A művelődé­si ház színháztermében 18 órától közönségtalálkozó lesz az ötven évvel ezelőtt bemutatott Szigorúan ellen­őrzött vonatok című, kor­szakos jelentőségű filmje kapcsán. A közönség rész­leteket láthat a filmből és tolmács segítségével kérdé­seket is tehet fel a rendező­nek, kaptuk a hírt a Csen­gey Dénes Kulturális Köz­pont munkatársától. A ren­dezvényen közreműködik: Szabó G. László és Kindl Gábor. V. T. Várnak még rá nyolcezresek Immár visszatérő vendég­ként Klein Dávid hegymá­szó tartott előadást októ­ber 18-án a Bonyhádi Pető­fi Sándor Evangélikus Gim­názium Világjáró Klubjá­ban. Hallgatósága humor­ral fűszerezett beszámoló­jából megtudhatta, miként jutott fel első magyarként, oxigénpalack nélkül az An­napurna csúcsára a Hima­lájában. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu BONYHÁD Klein Dávidnak a Johnnie Walker Annapurna Expedíció sikerével már a ne­gyedik mászott „nyolcezrese” lett meg, és ezzel első magyar­ként a legveszélyesebbet telje­sítette a Himalája 8000 méter­nél magasabb hegyei közül. A képződmény baleseti statisz­tikája beszédes: 171 megmá­szásra 53 haláleset jut. A hely hideg, szeles, omlás- és lavina­veszélyes, valamint technikás is. Klein Dávid pedig a hagyo­mányos hegymászás híveként oxigénpalack és serpa nélkül, egyszemélyes expedícióval vágott neki áprilisban. A hegy lábánál csatlako­zott egy nemzetközi csapat­hoz, akikkel osztozott az alap­táboron. Mivel hisz a fokoza­tos megközelítésben, a másik 60, helikopterre szálló hegy­mászóval ellentétben gyalo­gosan akarta elérni az alap­tábort. A kétnaposra terve­zett túra nem úgy sült el, aho­gyan azt tervezte: hat napig tartott az út, és végül mégis­csak helikopterrel kellett a többiek után mennie. Mint el­mondta, az volt a legbosszan­tóbb, hogy amikor visszafor­dult - mint az később kiderült -, már csak egy domb válasz­totta el a tábortól. A ráhango­lódás viszont sikerült. Miután megérkezett, kez­detét vette a felkészítés sza­kasza. A csapat nagy részé­nél nehezebb dolga volt, hi­szen mindössze négyen vol­tak, akik oxigénpalack nél­kül akartak feljutni a csúcs­ra. Szerencséje volt, mert ösz­­szebarátkozott egy szintén pa­lack nélkül mászó német fiú­val, Josttal, akivel összehan­golták programjukat. A szervezetét fokozatosan kellett hozzászoktatnia az oxi­génhiányhoz. Minden alka­lommal addig mászott, amíg azt nem érezte, hogy elérte a tűrőképessége határát, aztán visszatért az alaptáborba és kipihente magát. Négylépcsős táborláncot épített ki, minden alkalommal feljebb tolta a ma­gassági határt. így provokál­ta szervezetét, hogy több vö­rös vértestet termeljen, alkal­mazkodjon az oxigénben sze­gény környezethez. Mint el­mondta, a probléma az, hogy ettől sűrűbb lesz a vér, rom­lik a keringés. Ugyanakkor a levegő parciális nyomásának csökkenése - ami az alaptá­borban a tengerszintinek a fe­le, a csúcson pedig kevesebb, mint harmada - ödémásodás­­hoz vezet. Az agy, illetve a tü­dő esetében a vizesedés akár végzetes is lehet. A szervezetet érő terhe­lés mellett ott volt a baleset­­veszély is. Még itthon alapos baleseti adatelemzést végzett. Két fő szabályosságra lett fi­gyelmes. Az egyik, hogy az esetek nagy többsége a hegy egy adott szakaszán követke­zett be, a másik hogy többsé­gük 8 és 10 óra között történt. Rájött, hogy az érintett szakasz felett levő jégfalat 7.30-tól süti meg a nap, amely ettől hajla­mos megindulni. Ezt figyelembe véve tervez­te meg az útját. Még így is tar­togatott a hegy bőségesen ne­hézségeket. Egyszer közvetle­nül mellettük zúgott el egy la­vina, egyszer beszakadt egy hasadékba, és a sort lehetne folytatni. A mélypont egy 10 napos időszak volt, amikor megállás nélkül havazott: nem tudtak mit csinálni, kezdtek kifogyni a készletekből. Sokan lemor­zsolódtak. Végül aztán meg­érkezett egy kedvező időjárá­si ablak, így nekiindulhattak a csúcstámadásnak. Előző éjszakájukat már 7000 méter fölött töltötték, hogy ke­vesebbet kelljen másnap men­niük. A csúcstámadást este 7 és 8 óra között kezdték el. Az első pár óra iszonyatosan ne­héz volt, erős szelet kaptak és borzasztóan hideg volt. Ehhez hozzátartozik, hogy ebben a magasságban az elégtelen ke­ringés miatt jobban fázik az ember és könnyebben fagy­nak el a végtagok. Jóst egy ponton meg akart fordulni, de aztán végül to­vábbmentek. Nem sokkal ké­sőbb harmadiknak csatlako­zott hozzájuk egy olasz má­szó, Márió is, akinek a serpá­­ja - ahogy Klein Dávid humo­rosan fogalmazott - oxigénpa­lackot használt; ami annyira „megtolta”, hogy egyszerűen felment. A csúcs alatt találtak rá, itt találkoztak a palackkal mászók már lefelé tartó cso­portjával is. Jóst alaptábori sakkpart­nerével, az izraeli Nadaval még gyorsan lejátszotta a vi­lág legmagasabban lebonyolí­tott sakkmérkőzését, egy pár­perces játszmát egy okostele­fonon. A magyar hegymászó be­számolója szerint a 8091 méte­res csúcs elérése nem volt ka­­tartikus élmény, volt miért ag­gódni, hiszen megcsúsztak az idővel, a szél elfújta a nyomai­kat, nem volt. biztos, hogy visz­­szatalálnak. Ugyan vitt magá­val egy magyar zászlót, de vé­gül nem készült vele csúcsfo­tó, mert ahhoz, hogy elővegye, le kellett volna vennie a külső kesztyűjét és az az egyik ujjá­ba is kerülhetett volna. Márki­nak egy ujjperce bánta a zász­lós fényképet. A visszaút a várakozásai­nak megfelelően iszonyatosan nehéz volt, fogalmuk sem volt, merre kell menniük. Végül csak sikerült visszatalálniuk a legfelső táborhoz, ahol több oxigénhez jutva, túlélve a há­tuk mögött levő szakaszt, már ő is tudott örülni. Persze a siker után nem so­káig ült egy helyben Klein Dá­vid, hiszen még vannak ma­gyarok által meg nem mászott „nyolcezresek” A következő projektekhez pedig jó mászó­társat is talált Suhajda Szilárd személyében. Az Örökségünk stábja egy dal segítségével szólította meg a világ különböző pontjain élő magyarokat A dal átöleli az egész világon élő magyarságot PAKS Úgy érzem, ez a dal átöle­li az egész világon élő magyarsá­got és erősíti bennünk azt az ér­zést, hogy az örökségünk a ha­gyatékunk is legyen - így fogal­mazott az Iochom Zsolt Öröksé­günk új klipjének bemutatóján. A Székelyhon videó újságírója, mint a mozgalom klippályázatát értékelő zsűri egyik tagja vett részt a klip ünnepélyes bemuta­tóján, amelyet Pakson, az Erzsé­bet Nagy Szállodában tartottak. Érkeztek többen is a határon túl­ról, Kézdivásárhelyről, Gelencé­­ről és Szabadkáról is olyanok, akik csatlakoztak a Paksról in­dult mozgalomhoz. Még nincs egy éve, hogy az Örökségünk stábja egy dal se­gítségével szólította meg a világ különböző pontjain élő magya­rokat, és ezreket vont be Bécs­­től Kézdivásárhelyig, Kanadá­tól Új-Zélandig egy, a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását szorgalmazó moz­galomba. A Vida Tünde vezette paksi stáb arra buzdította a ma­gyarokat határoktól, távolság­tól függetlenül, hogy énekeljék Gyulai István Örökségünk cí­mű szerzeményét, rögzítsék ezt videóra és küldjék be. A mozga­lom védnöke Süli János polgár­­mester, Hamvas István, az atom­erőmű vezérigazgatója és Potápi Árpád .nemzetpolitikáért felelős államtitkár lett. A beérkezett fel­vételek felhasználásával készült el az új, közösségi klip, amely­nek bemutatóján a dal születé­sét és a mozgalom kiteljesedésé­nek egyes momentumait is meg­ismerhette a közönség. Hamvas István vezérigazgató azt mond­ta, személyesen is erős a kötő­dése a határon túli magyarság­hoz, különösen Erdélyhez, de az atomerőmű is igyekszik minden olyan kezdeményezés mellé oda­állni, ami segíti őket. Süli János polgármester azt hangsúlyozta, hogy az anyagi ja­vakat el lehet venni, de az ilyen szellemi küldetésben való rész­vétel mindenki számára olyan élményt nyújt, amit senki nem tud elvenni. Dr. Kovács Antal olimpiai és világbajnok cselgán-Fel sem tudom fogni, mennyien éneklik a dalt, mondta Gyulai István csozó, az atomerőmű kommuni­kációs igazgatója, aki kezdetek­től bábáskodik az Örökségünk fölött azt mondta, minden mu­nícióra szükség van, ami segít megőrizni az anyaországon kí­vül élő magyarok identitását. - Fel sem tudom már fogni, hogy mennyien éneklik ezt a dalt vi­lágszerte - fogalmazott a dal­szerző. Nagy felelősség ez, hi­szen a szavaknak súlya van. Zsédely Tímea a New York­ban működő magyar könyves­bolt vezetője videó üzenetében gratulált. - Egy dal, amely ins­pirál, mesél, örökséget hordoz a magyar nyelv fontosságáról ma­gyarul, világszerte - mondta az Örökségünkről. Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents