Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-22 / 249. szám
2016. OKTOBER 22., SZOMBAT KÜLFÖLD-BELFÖLD 0 Nem került le végleg a napirendről a kvóták ügye Szolidáris határvédelem Több tízezer menekültet akartak visszaküldeni BERLIN/BUDAPEST Németországból az idén szeptember végéig 10 082 menedékkérőt akartak visszaküldeni Magyarországra az uniós menekültügyi szabályok alapján, és 248 esetben volt sikeres az eljárás - írta pénteken a Die Welt című német lap a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) kimutatása alapján. A BAMF januártól szeptember végéig pontosan 40 ezer menedékkérő visszaküldését kezdeményezte a dublini rendelet alapján, amely főszabályként előírja, hogy abban a tagállamban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, amelyben regisztrálták a kérelmező belépését az EU területére. A 40 ezer ember közül 2860- at sikerült visszaküldeni az illetékes tagállamba, ami azt jelenti, hogy 7,15 százalékban vezetett eredményre az igen hoszszadalmas eljárás. A legtöbb embert Magyarországra próbálták visszaküldeni, a sikeres eljárások aránya 2,45 százalék. A BAMF kiemelte, hogy többnyire nem az adott tagállam ellenállása miatt bukik el a kezdeményezés, ugyanis sok menedékkérő megtámadja az átadásról szóló határozatot bíróságon, amely felfüggesztheti vagy meg is szüntetheti az eljárást. Sokan pedig eltűnnek a hatóságok elől, ami azért gond, mert féléves - egyes esetekben másfél éves - németországi tartózkodás után automatikusan Németországra száll a kérelem megvizsgálásának felelőssége, vagyis már nem lehet visszaküldeni őket abba a tagországba, ahol az EU területére léptek. Más tagállamok az idén szeptember végéig 24 435 menedékkérő Németországba küldését kezdeményezték, és 9688-at sikerült is átadni, ami csaknem 40 százalékos arányt jelent. A legtöbb ember - 4351 menedékkérő - átadását Svédország kezdeményezte, közülük 3254 viszsza is került Németországba. A BAMF rámutatott: idén fordul elő első alkalommal, hogy a társországok több menedékkérőt küldenek vissza Németországba, mint Németország más uniós tagállamokba. MW A brüsszeli uniós csúcson ezúttal nem került napirendre a kötelező betelepítési kvóták ügye, de az Európai Bizottság nem vonta vissza végleg ezt a javaslatot, hiába kezdeményezte a magyar kormányfő. Orbán Viktor elutasította, hogy nem lennének szolidárisak a migráció ügyében, ő szolidaritásnak tekinti a határok védelmét. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu BRÜSSZEL „Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását, az uniós csúcson nem született Magyarország érdekeivel ellentétes döntés” - jelentette ki tegnap Orbán Viktor Brüsszelben az EU állam- és kormányfőinek tanácskozása után. A kormányfő elmondta, általában véve is szerette volna levetetni azt a kérdést a napirendről, mert megítélése szerint erről soha nem lesz konszenzus a tagállamok között, ezért nincs értelme napirenden tartani. Ezt nem sikerült elérni, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a bizottság nem vonja vissza a javaslatot, így patthelyzet alakult ki. Ennek feloldására egy javaslat kidolgozásával bízta meg az uniós tanács a soros uniós elnökséget ellátó Szlovákiát. Orbán hangsúlyozta, Magyarország a szolidaritás részének tekinti azt a pénzt és energiát, amelyet a határok védelmére fordít, mivel „nemcsak Magyarország érdekeit védjük, hanem mindenkit, aki mögöttünk van”. A kormányfő elutasította azoknak a tagállamoknak az érvelését, amelyek „Nagy-Britannia legkésőbb 2017 márciusának végéig bejelenti az EU lisszaboni szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyének megindítását” - közölte a brüszszeli munkavacsorán Theresa állítják, Magyarország nem szolidáris, amikor elutasítja a menekültek befogadását. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt közölte, nem lesz „a la carte” szolidaritás, helyette a hatékony szolidaritás formáinak kialakításán fognak dolgozni. A vita során nem született döntés annak a magyar javaslatnak az ügyében, hogy a menekülttáborokat az unió területén kívül kellene létrehozni. Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy a mlgránsokat, a gazdasági bevándorlókat és a tényleges menekülteket egymástól külön lehessen választani, mivel ennek feltételei az unió területén nem adottak. A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság becsapta a nemzetállamokat a kötelező kvótára tett javaslatával, „kültelki trükknek ne-May brit kormányfő. Az Egyesült Királyság egészen a tényleges kilépésig teljes jogú tagja kíván lenni az uniónak. Szijjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője a kölcsönös, kiegyensúlyozott EU-brit kapcsolakban bízik. vezte” a nemzetállamok kijátszását. Hangsúlyozta, hogy az EU-ban szabad, független államok társulnak, ennek pedig az „alfája és ómegája” az, hogy a miniszterelnökök útmutatása alapján kell megindulnia a jogalkotásnak, az állam- és kormányfők pedig kétszer is csak önkéntes kvótáról állapodtak meg. Orbán ismét hangsúlyozta, hogy Ukrajnának meg kell kapnia a vízummentességet az EU-ba, mivel minden feltételnek eleget tesznek. Az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot, hogy „ne fektesse” tovább az ügyet. „Az unió nem kívánja fokozni a feszültséget Moszkvával, csupán válaszokat ad az orosz akciókra” - jelentette ki Donald Tusk. A vitán napirendre került, hogy a szíriai katonai akciók miatt az unió nyissa meg az újabb lépések lehetőségét Oroszországgal szemben. Angela Merkel kancellár szerint elfogadhatatlan a szíriai Aleppó bombázása, az emberiességi alapelvek semmibevételét jelenti, ezért mérlegelni kell minden elképzelhető válaszintézkedést, felelősségre vonná a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit. Matteo Renzi olasz kormányfő szerint nincs értelme szankciókkal fenyegetni Moszkvát Szíria ügyében. Jean-Claude Juncker elmondta, bízik benne, hogy a napokban sikerül megállapodásra jutni az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belgiumi Vallónia tartomány parlamentjével. A másik komoly akadály elhárult az egyezmény elől, Kanada ugyanis beleegyezett, hogy 2017. december 1-jén eltörli a vízumkényszert a román és bolgár állampolgárokkal szemben, ha meg tudnak állapodni a CETA-ról. HÍREK Árhullám jöhet több helyen MAGYARORSZÁG Több vízfolyáson is árhullámok kialakulására lehet számítani a szombat reggelig lehulló eső miatt - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Hidegfront érte el az ország térségét, többfelé volt eső, záporeső. A délnyugat-északkelet irányban haladó csapadékzónák a Sajó szlovákiai és a Hernád legfelső vízgyűjtőjét is érintették, de az igazán nagy mennyiségű csapadékot Szlovákia nyugati felében, a Duna mellékvizeinek vízgyűjtőin regisztrálták. A telített talajok miatt a síkvidéki területeken helyenként rövid ideig tartó belvízi elöntésekre is számítani lehet. MW Egyeztetés az előválasztásról BUDAPEST „A jövő héten elkezdődhetnek az egyeztetések a demokratikus ellenzék pártjai között az együttműködésről és az ellenzéki előválasztásról" - közölte tegnap Karácsony Gergely. A Párbeszéd Magyarországért társelnöke elmondta, október 2-án jelentették be, hogy az október 23. utáni hétre egyeztetésre hívják a demokratikus ellenzék pártjait. A zuglói polgármester szerint a 2014 előtti együttműködés hibáiból tanulva le kell ülni, és őszintén meg kell beszélni, hogy ne a zárt ajtók mögött, a választókat megkerülve hozzák meg azokat a döntéseket. A tárgyalásokon részt vesz az MSZP, a DK, az Együtt, a MoMA és a BAL-Balpárt, az LMP viszont nem. MTI/MW Agyonnyomta a hótaposógép VILLACH A karintiai Villach településnél egy hótaposógép maga alá temetett egy magyar nőt, aki a helyszínen meghalt csütörtök este. A gépet egy 40 éves helyi férfi vezette. A hegycsúcs felé tartva, 1920 méteres magasságban elvesztette uralmát a jármű felett, megcsúszott, letért a havas útról és felborult. Vele utazó élettársa, egy 24 éves magyar nő a jármű alá szorult. A térerő hiánya miatt a sokkos állapotban lévő férfinak gyalog kellett felmásznia a hegycsúcsra, hogy mobiltelefonját használni tudja és segítséget hívjon. MTI/MW Üzent a Jobbiknak: nincs árukapcsolás Az alkotmánymódosítás tisztázni fogja, melyik párt tekinti nemzeti ügynek a kérdést - mondta Orbán Viktor. A Jobbik ultimátumáról (a letelepedési kötvények eltörlése) közölte: a kabinet nem hagyja magát zsarolni, semmilyen árukapcsolást nem tud elképzelni egy közgazdasági kérdés és az alkotmánymódosítás között. Várják a gazdasági miniszter vizsgálati jelentését a letelepedési kötvényekről, ezután döntenek az ügyben. Tusk: nem lesz „a la carte” szolidaritás Márciusban kezdődik meg a Brexit Clinton biztosan vezet Trump előtt WASHINGTON Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltnek 86,9 százalékos esélye van arra, hogy megnyerje a november 8-án esedékes amerikai elnökválasztást - áll a FiveThirty- Eight (538) közvélemény-kutató friss felmérésében. Clinton legfőbb riválisa, Donald Trump republikánus elnökjelölt nyerési esélye csupán 13,1 százalék. 25,8 százalék az esélye annak, hogy Clinton 10 százalékponttal több szavazatot kap, mint Donald Trump, ami az elemzés szerint már földcsuszamlásszerű győzelemnek lenne tekinthető. Az elemzésből kiderül, hogy Clinton esélye a győzelemre az első elnökjelölti vita óta folyamatosan, meredeken emelkedik. Az adatok szerint egyetlen olyan nap volt, július 30., amikor Donald Trumpnak 0,1 százalékponttal nagyobb esélye volt a győzelemre Clintonnál. Trump és Clinton legutolsó televíziós vitája után a sajtó egyébként nem a két jelöltet, hanem a műsort vezető Chris Wallace-t nevezte a legjobbnak. A kommentátorok szerint mindkét jelölt súlyos hibát vétett azzal, hogy nem volt hajlandó garantálni a választások eredményének elismerését. A felmérések szerint a megkérdezettek 52 százaléka Clintont tartotta meggyőzőbbnek és 39 százalékuk Trumpot. MTI/MW Ellentámadásba mentek át az iszlamisták Kirkukban Bagdadi elmenekült Moszulból IRAK Az iraki szunnita és kurd milíciák több tízezres haderővel ostromolják az Iszlám Állam (IS) kezében lévő másfél milliós Moszult (Ninive). Az Iszlám Állam vezére, Bagdadi amerikai közlés szerint elmenekült. Az IS közben Kirkukban ellentámadást indított. A Moszultól 170 kilométerre délkeletre lévő 850 ezres városban - környékén vannak a leggazdagabb olajmezők Irakban - öngyilkos merénylők az áramellátást biztosító erőműnél és egy rendőrségi épületnél robbantottak, legalább 19-en meghaltak. Elfoglalták a városházát és egy hotelt. Az iraki kormány nagy erőket vetett be ellenük. Teljes őrület a pokol tornácán Moszulban: szelfizik egy civil A kormányerők és a kurdok több Moszul körüli települést is elfoglaltak. Szakértők szerint az IS erői Szíriába vonulnak vissza, attól is tartanak, hogy Nyugat-Európába próbálnak menekülni. A török Vörös Félhold segélyszervezet 20 kamionnal összesen 10 ezer ember számára elegendő humanitárius segélyszállítmányt indított a Moszulból menekülő civileknek. A konfliktus következtében 150-400 ezer ember válhat földönfutóvá, más források szerint egymillió menekültre lehet számítani. Az ENSZ emberi jogi főbiztossága azért aggódik, hogy a civileket élő pajzsként használhatja az IS. MW * 1 V
