Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-20 / 247. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK Kúsztak, lőttek, kézigránátot dobtak SZEKSZÁRD Meglehetősen nagy érdeklődést tanúsítottak az iskolák és diákok idén az Országos Haditorna Verseny Tolna megyei fordulója iránt, így tegnap 20 csapat mérhette öszsze a tudását Szekszárdon a Sportcsarnok mögött kialakított pályákon. A honvédelmi nevelés, társadalmi kapcsolatok erősítése céljából megtartott versenyen változatos, a katonai léthez tartozó feladatokat kaptak a fiatalok. Többek között egy mátrix pályán kellett elérniük egy térkép alapján megadott pontokat, megadott sorrendben minél jobb időt futva. A kézigránát dobás során többféle távolságra kellett célba dobniuk, aki pedig nem talált, annak végig kellett mennie a kúszópályán - amit egyébként a többség egyáltalán nem bánt. Reitz Beatrixnek, a Szekszárdi SZC egészségügyi szakképző iskola versenyzőjének is ez a feladat tetszett a legjobban, legalábbis erre várt, amikor még csak a mátrix feladaton volt túl, amit egyébként jól sikerült neki. Mint elmondta, nem első alkalommal vett részt a megmérettetésen, tavaly Medinán harmadik helyezést értek el csapatukkal. - Szeretek sportolni, tetszik ez a kihívás, és meg kell mutatni, hogy ez nem csak a fiúknak megy - mondta a 12. osztályos lány. Nem ő volt az egyetlen női versenyző, a Szekszárdi SZC-től nevezett teljesen egészében lány csapat is. A már említettek mellett elsősegély és honvédelmi ismeretekből, lövészetből, valamint fegyveres váltófutásból is megmérettek a középiskolás fiatalok. Kovács János főhadnagy, megbízott irodavezető tájékoztatása szerint a zsűri pontozta a teljesítményt, az időt, valamint a feladat végrehajtásának alakiságát, tehát, hogy menynyire katonásan oldották meg a fiatalok. A versenyt a legjobb eredménnyel a Csapó 1, tehát a Csapó Dániel középiskola, mezőgazdasági szakképző iskola csapata zárta, amelynek tagjai a megyét képviselik majd a országos versenyen. H.É. A kúszás volt az egyik kedvelt feladat az ifjak körében Célbadobásból is megmérettek a diákok Szegény ember tehene a kecske Tolna megyében a juhászatokban kap helyet a kecske, van, ahol nagyobb, van, ahol kisebb számban. A kecsketejnek nincs kvótája, így korlátlanul adható-el az unióban. Tolna megyében az elmúlt években több olyan településen - például Závod, Mucsi, Ozora, Kisvejke -, ahol a munkanélküliség jelentős, a szociális földprogram keretében próbáltak kecsketartással foglalkozni a családok. Utólag be kellett látni, hogy nem sok sikerrel. Nem elég ugyanis tartani az állatot, azt rendszeresen fejni is kell, illetve a tejét egy erre alkalmas feldolgozóban értékesíteni. A kecsketej minősége kiváló, baktériumölő és magas a kalcium tartalma. Ötven kecske - ha fejik, és a tejét feldolgozzák - már eltart egy családot. Megszűntek a tejcsarnokok A sertések és a sertéstartók száma is csökken évről évre. ennek okával az agrártárca is foglalkozik. A gazdák szerint a legnagyobb gond az, hogy kiszámíthatatlan a piac. Ami pedig a tehéntartókat illeti, a tejcsarnokok megszűnésével a gazdák tejtermelő és -értékesítő szövetkezeteket hoztak létre, hogy a kistermelőkből és társas vállalkozásokból álló tagok az érdekeiket jobban tudják érvényesíteni, mintha külön-külön kötnének szerződést a felvásárlóval. A szövetkezetek pedig tíz naponként mindenkitől mintát vesznek a minőségre vonatkozóan. A megyében a két legnagyobb ilyen jellegű szövetkezet a Milkmen. illetve a Régió Milk, az előző a Paks környéki, a másik a Felsőnána környéki tehéntartókat fogja össze. Évről évre egyre kevesebb az állattartó a megyében. Drága a takarmány, így az állatok tartása is. Amíg az időjárás engedi az állatokat - legyenek azok juhok, szarvasmarhák, kecskék - kiengedik a legelőre, ezzel is spórolnak a gazdák. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu' TOLNA MEGYE Október vége, november eleje a számvetés ideje a mezőgazdaságban. Túl vagyunk a szüreten, a betakarításokon, a mezei munkáknak az őszi vetésekkel van vége, az állatokat behajtják a legelőről, és kezdődik a mulatság. Legalábbis így volt régen, nagyapáink idejében. Ma már csak az Alföldön őrzik - ott sem mindenhol - a Szent Mihály-nap utáni teendőket. Tóth Béla bátaszéki juhász elmondta, idén nem volt panasz a legelők minőségére, a gyakori csapadéknak köszönhetően. Eddig ötször kaszálták a lucernát és még a fagyok előtt szeretnék utoljára levágni. A zöld takarmányt „becsomagolják”, majd a bebálázott lucernát szenázsként etetik meg a juhokkal és akinek van a marháival.- Ma már nálunk nem szokás sem a juhokat, sem a szabadon tartott marhákat Szent Mihály napja után napközben bent tartani az istállókba. Ezek az állatok szeretnek kint, a szabadban mozogni, legelni, nem fáznak, nem kell őket félteni. A sarjú füvet lelegelik, ezzel is lehet spórolni a takarmánnyal, mondta a bátaszéki állattartó. Napközben legelnek, este szénát kapnak, tette hozzá. Az őszi-téli legeltetéssel több bála szénát lehet megspórolni és az állatok is jobban érzik magukat kint, mint bezárva az istállóban.- Amikor még a falusi háztartásokban neveltek egy-egy tehenet, néhány birkát, sertést, valamint nyulat, tyúkot is tartottak, akkor a településhez tartozó közös legelőn a gulyás őrizte az állatokat. Akkor tartották azt a hagyományt a gazdák, hogy Szent György napján kihajtották az állatokat a legelőre, majd ősszel behajtották az istállóba. Az elmúlt évtizedekben sokat változott a világ, ma már a falvakhoz tartozó közös legelő sincs meg, és vidéken sem jellemző a sertéstartás - sokba kerül, sok vele a munka, szaga van - ezt már Czigler Károly, a diósberényi állattartó mondta, aki hozzátette, náluk is addig vannak a legelőn a juhok, amíg le nem esik a hó. Erre pedig az elmúlt években nem igen volt példa. Czigler Károly szerint az a baj, hogy a juhászok megöregednek, és a nincs, aki átvegye tőlük a stafétát. Egy kívülálló számára a juhászkodás ráérős, unalmas munka. Károly bácsi szerint azonban érteni kell az állatokhoz. Egy juhász észreveszi, ha a birka nem a szokott módon legel, nem úgy mozog. A kisbárányokat is etetni, itatni kell. Az állattartó számára nincs hétvége, ünnep, mindig dolgozik. Károly bácsi elmondta, a környéken is próbálkozott több fiatal gazda juhtartással, amihez jelentős összegű támogatást is kaptak az uniótól, de sajnos be kellett látniuk, - amikor a felvásárló nem vette át tőlük a sovány, csupa szőr bárányokat -, hogy hiányzott a gyakorlat, amit könyvekből nem lehet megtanulni. Poor Péter táncdalénekes lépett fel a köszöntőn Az időseket ünnepelték KAPOSSZEKCSŐ Évtizedes hagyomány Kaposszekcsőn, hogy októberben, az Idősek Világnapjához kapcsolódóan, ünnepségen köszöntik a falu 60 éven felüli lakóit. Idén 250 vendéget fogadtak a sportcsarnokban rendezett vacsorán. Először sokak kedvence, Poór Péter táncdalénekes szórakoztatta a közönséget, majd Csapó Gyuláné polgármester köszöntötte Kaposszekcső két legidősebb lakóját, a 96 éves Horváth Jolánt és a 86 éves Bognár-Papp Jánost. Egészségi állapotuk okán egyikük sem tudott részt venni az ünnepségen, ezért a faluvezető felkereste őket az Evangélikus Diakóniai Otthonban. H. E. Sokan eljöttek az ünnepségre, és élvezettel figyelték a műsort Oroszország-szakértő volt a Vállalkozói Szalon vendége Putyin országáról beszélt SZEKSZÁRD A Magyar Vállalkozói Szalon Szekszárdi csoportja újabb érdekes előadásra csábította az érdeklődőket tegnap a Mészáros Borházba. A rendezvényen „A putyini Oroszország...” címmel adott elő Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, az MTA főmunkatársa. A szakértő beszélt arról, hogyan politizál és miként uralja Oroszországot Vlagyimir Putyin, kik biztosítják a hatalmát, és kik a szavazói, mit takar a „putyini rendszer” kifejezés, milyen eszmék mentén politizál Putyin pártja. Az érdekes előadást követően jó hangulatú vacsorával búcsúztak a vendégek. K. B. Sz. Bíró Zoltán (balra) a házigazda Illés Tamással
