Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-12 / 240. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTOBER 12., SZERDA Traktorral nem EKÁER köteles TOLNA MEGYE Javában tart a szüret, szállítják a kukoricát, búzát. A termelők és a felvásár­lók pedig azt kérdezik, hogy aki szőlőt ad el vagy vásárol, annak kell-e EKAER-re beje­lentkeznie. Mi a helyzet, ha a termelő egyenesen a feldolgo­zóhoz szállítja a szőlőt? Szá­mít-e, hogy traktorral vagy te­herautóval, kamionnal viszik? Mi a helyzet a kukoricánál vagy más mezőgazdasági ter­mény szállításánál, értékesítés esetén? A kérdéseket a megyei adóhivatal sajtóosztályához to­vábbítottuk. Mózsik Szilvia sajtóreferens a következő választ küldte: „Traktorral (vagy más eszköz­zel) történő saját áru szállítása nem EKÁER köteles. Ameny­­nyiben felvásárlási jeggyel tör­ténik az eladás/vásárlás (kom­penzációs felárnál), nem kell EKÁER bejelentés. Amikor pe­dig TÉSZ (Termelői Szervezet, Termelői Csoport)-nek adja el a gazdálkodó a terméket, nem kell EKÁER bejelentés, de ha a TÉSZ tovább értékesíti azt, ak­kor a TÉSZ-nek bejelentési kö­telezettsége van, vagyis EKÁ­ER köteles lesz a szállítás, ér­tékesítés.” M. I. Tíz év alatt sokat drágult a föld TOLNA MEGYE Egy hektár szán­tóért megyénkben nem ritka, hogy másfél, két millió forintot is elkérnek, de még ennél ma­gasabb összegre is van példa, ami tíz évvel ezelőtt elképzel­hetetlen lett volna. A magyar­­országi árakat az uniós csat­lakozás, a földpiac nyitásával egy időben érvénybe lépő új földtörvény, majd a földárveré­sek hajtották fel a leginkább. A föld értékét növeli az is, hogy a világválság óta kevés ennél biztosabb, értékét jobban meg­őrző „jószág” van a piacon, ta­lán csak az arany fogható hoz­zá. Az uniós országokban is nagy érték a föld, például Né­metországban az átlagos hek­tárár 6 millió forintnak megfe­lelő euró, de Bajorországban 14 millió, Türingiában ellenben csak 3 millió forinttal egyenlő összeget kell leszurkolni érte - ez utóbbi árszint már nálunk sem számít ritkaságnak. NI. I. Nagyon nehéz jó idénymunkást találni, panaszkodnak egymás­nak is a gazdák. Itt a szüret, almát, szőlőt kellene szedni, de nincs elég munkáskéz. Az idénymunkások egy része vagy külföldön dolgozik, vagy kiöre­gedett. Sokat segíthet az a tör­vénymódosítás, mely lehetővé tenné, hogy közfoglalkoztatot­tak is vállaljanak idénymunkát. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A megyei kor­mányhivatal arra hívta fel a gazdák figyelmet, hogy a már említett törvénymódosítás le­hetővé teszi, hogy a közfog­lalkoztatott - bizonyos felté­telek mellett - idénymunkát is végezhet. A közfoglalkozta­tott legfeljebb 120 nap időtar­tamú határozott idejű munka­­viszonyt - ide értve az egysze­rűsített foglalkoztatást (a továb­biakban: EFO) is - létesíthet, a közfoglalkoztató pedig köteles ezen időtartamra fizetés nél­küli szabadságot engedélyezni. A szabadság alatt a közfoglal­koztatási jogviszony nem szű­nik meg, csak szünetel. Mun­kaviszony akkor létesíthető, ha a munkáltató nem azonos a közfoglalkoztatóval. A közfog­lalkoztatott a számára EFO ke­retében felajánlott munkát kö­teles elfogadni, ellenkező eset­ben három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkozta­tásból (de az álláskeresők nyil­vántartásából nem). Ennek Hasznos, de bonyolult Az egyszerűsített foglalkozta­tásról szóló törvény szerint fog­lalkoztatni kívánó munkáltató minden év október 31-ig beje­lentheti a megyei foglalkozta­tási szerv részére a következő év május 1-je és október 31-e között általa tervezett foglal­koztatás helyét, a foglalkoztat­ni kívánt létszámot és a fog­lalkoztatás tervezett ütemezé­sét. A megyei foglalkoztatási szerv minden év november 30- ig továbbítja a közfoglalkoz­tatásért felelős miniszter ré­szére az összesített igényeket. Az általunk megkérdezett me­gyei gazdálkodók szerint azon­ban maga a törvénymódosítás hasznos, de túl körülményes és egyben bizonytalan is. Idén október végéig jelezni kell. hogy majd a következő évben mikor és hány emberre lenne szükségük, ez teljes képtelen­ség. Például egy szüret kezde­te, létszáma mind az időjárás­tól, a termés mennyiségétől függ, amit egy évvel korábban nehéz előre megítélni. oka, hogy a közfoglalkoztatás­ba csak azok kerüljenek bevo­násra, akik az elsődleges mun­kaerőpiacon valóban nem tud­nak elhelyezkedni. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági idénymunkák esetében a közfoglalkoztatá­si programok ne vonják el a munkaerőt a mezőgazdasági termelőktől, szükségessé vált a mezőgazdasági idénymunka prognosztizálása, amely meg­alapozza a közfoglalkoztatá­si programok optimalizált lét­számmal történő tervezését. 2015. július 13. napjától kezdő­dően a munkáltató minden év május 1. és október 31. között munkaerőigényét közvetlenül annak a településnek a polgár­­mesterénél bejelentheti, ahol a tervezett foglalkoztatás helye található. A valóságban a helyzet azon­ban nem ilyen egyszerű, van­nak települések ahol a polgár­­mester ugyan szívesen együtt működik a gazdálkodókkal, Tolna megyében például a szőlősgazdákkal, de őszintén megmondja azt is, hogy az ön­­kormányzatnál dolgozó em­berek nem biztos, hogy alkal­masak arra, hogy végigdolgoz­zák a napot, a gazda megelé­gedésére. Akadnak természe­tesen pozitív példák is, példá­ul Alsónyéken, ahol a polgár­­mester is készségesen egyez­tet a gazdákkal, és több ráter­mett asszony is van, aki szíve­sen és jól dolgozik szüretkor a szőlőben is. Kevesen igényelték eddig A Belügyminisztérium adatai alapján hiába adottak a feltéte­lek, a munkáltatók tavaly alig él­tek a felkínált lehetőséggel. A településvezetők részére beje­lentett, EFO-ban foglalkoztat­ni tervezett létszám alig több mint 6000 főre vonatkozott. Az EFO-munkaerőigények jellemző­en nem jutnak el a munkaügyi szervezet látókörébe. Az év első 8 hónapjában az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony kere­tében a foglalkoztatók által a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgá­lathoz bejelentett új álláshelyek száma 3369 volt, ebből 217 irá­nyult mezőgazdasági idénymun­kára. Idén január és augusztus között a közfoglalkoztatottakat 429 esetben közvetítették a já­rási hivatalok EFO-ra, amelyből mezőgazdasági idénymunkára 237 közvetítés irányult. A köz­foglalkoztatás megfelelő terve­zése érdekében a kormányhiva­tal felhívja a munkáltatók figyel­mét a jövő évi idénymunkára vo­natkozó munkaerőigény bejelen­tési határideje október 31. Élelmiszer csomagokat osztottak BÁTASZÉK Kilencven rászoru­ló, gyermekes családnak osz­tott ki élelmiszer csomagokat a bátaszéki Gondozási Központ hétfőn. Az élelmiszereket 9-től délig vehették át azok, akik­nek felajánlották, és majdnem mindet el is vitték, csak ket­ten jelezték, hogy ekkor nem tudják átvenni, ők később me­hetnek a csomagjukért. A he­lyi vállalkozó, Hegedűs István 100 kiló lisztet, cukrot, tész­tát, hagymát és krumplit, va­lamint 100 liter olajat ajánlott fel. A központ úgy differenciál­ta a csomagok méretét, hogy a fennmaradó részből a 4-5 gye­rekes családok részesüljenek, így nekik egy kicsit több ju­tott. Borosné Simon Zsuzsan­na, a gondozási központ veze­tője kiemelte, hogy Hegedűs István már évek óta segíti a rászorulókat a Nyári Játszóház támogatásával, valamint hús­­vétkor és karácsonykor is ha­sonló felajánlásokkal, illetve utóbbi ünnepnél 150 ajándék csomagot is biztosít a gyere­keknek. K. B. Öt épület felújítását támogatták TOLNA A helyi védettségű épü­letek felújításának támogatá­sára idén is kétmillió forintot fordít a tolnai önkormányzat, pályázat útján. A gazdasági bizottság nemrégiben elbírál­ta a benyújtott kérelmeket. Ez alapján egy-egy Rákóczi, Baj­­csy-Zsilinszky, Malom, Kos­suth és Diófasor utcai épület felújítására ítéltek meg 400- 400 ezer forint támogatást. A város 2005 óta él ezzel a tá­mogatási formával. Az anya­gi segítséget elsősorban az indokolja, hogy a védett épí­tészeti értékek megóvása ér­dekében a szokásos karban­tartási munkákon felül, a vé­dettséggel összefüggő egyéb feladatokat is el kell végezni­ük a tulajdonosoknak. Az első két évben még 5 millió forint volt a pályázati keret, majd ez 2 millióra, 2011-től 400 ezerre csökkent. Tavaly óta újra két­millió forint a keret. Áz idei­vel együtt az elmúlt években hatvan helyi védettségű épü­let felújításához járult hozzá a város. S. K. A színes programkínálatban a korábbi szüreti felvonulások bíróit és bírónéit is újra bemutatták Jubilált idén az Ujdombóvári Őszi Fesztivál ✓ ■ DOMBÓVÁR Jubilált idén az ősz legnagyobb újdombóvári prog­ramja, az Őszi Fesztivál, ugyan­is huszonötödik alkalommal rendezték meg az eseményt. - Elsősorban az újdombóváriak­nak akartunk kedveskedni egy olyan szüreti fesztivállal, ame­lyen megmozdulhat az egész városrész, ám a kezdetben még szerény rendezvény mostan­ra jócskán kinőtte az iskola ke­reteit, és a város egyik legláto­gatottabb eseményévé vált - mondta Kovácsné Lébényi Klá­ra, a szervező József Attila Álta­lános Iskola igazgatója. Az idei rendezvény részben a jubileumról szólt, így kiállí­tás nyílt az elmúlt negyed szá-Az egyik legnagyobb látványosság a szüreti felvonulás volt A város apraja-nagyja csatlakozott a rendezvényhez zad emlékeiből, valamint bemu­tatták a korábbi szüreti felvonu­lások bíróit és bírónéit is. Emel­lett, ahogy azt a résztvevők már megszokhatták, rendkívül szí­nes programmal készültek a szervezők. A szüreti felvonulás után fellépett a Dombóvári If­júsági Fúvószenekar, a Kapos Táncegyüttes, a Perfect Dance, a Schwäbische Füsse Mágocs­­ról, illetve Studer Lili, aki nép­szerű dalokat adott elő és a D-Ri­­de Sport Club show-ját is láthat­ta a közönség. Műsort adtak az iskola tanulói, illetve szüleik is. Az utóbbiakból alakult formáció Faterock Mega Mutter néven lé­pett színpadra. A napot tűzijá­ték és szüreti bál zárta. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents