Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-07 / 210. szám

2016. SZEPTEMBER 7., SZERDA Nyár végén, ősz elején megnő a kereslet az idénymunkások iránt. Érik az őszibarack, a szil­va. szedik az almát, a szőlőt, de sok munkát adnak a paprika-, paradicsomföldek is. Sokan azért vállalnak munkát ilyen­kor, mert a bevételéből fedezik a téli tüzelő-, vagy a gyerekek iskolázási költségeit. A gazdák viszont arról panaszkodnak, hogy kevés a munkáskéz, alig találni munkavállalót. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Országosan 80 ezer, de Tolna megyéből is több ezer idénymunkás hiányzik a gyümölcsösökből, a szüret­nél, illetve paprikaföldekről. A szakmai szervezetek szerint a nyugati vendégmunka, vala­mint a közmunka miatt nem lehet megfelelően képzett em­bereket találni, ugyanis nem mindenki alkalmas a mezőgaz­dasági munkára, egy jó szedő felér egy szakmunkással. A szekszárdi Czink János ker­tészmérnöknek több település határában is van szőlőültetvé­nye a borvidéken. Mint mond­ta, a korábbi években nem volt gondja az idénymunkások szá­mával, de az idén egyszerűen eltűntek az emberek. Megkez­dődött a szüret és lasszóval kell fogni a jó munkást, de még ke­vésbé jót sem lehet találni. Vé­leménye szerint egy részük va­lóban elmehetett külföldre dol­gozni (Burgeniandban is kere­sik a szüretelőket), de sok em­bert felszippantottak az autó­pálya környékét rendben tar­tó vállalkozók is, sokakat leköt­nek az önkormányzatok közfog­lalkoztatottként, illetve az erdé­szeteken is dolgoznak. Czink Já­nos szerint a gazdák arra kény­szerülnek, hogy gépesítsenek, ami a szőlőnél egyszerű meg­oldás, hiszen feltalálták már a szőlőkombájnt, de a gyümöl­csösökben már bonyolultabb a helyzet. Az egyik almatermelő gazda elmondta, viszonylag ál­landó brigáddal végezte eddig a szedést, de évről évre csökkent a jelentkezők száma. Míg öt éve harmincötén is voltak a brigád­ban, mára tizenketten marad­tak. Akik maradtak, azok is idő­sebbek és egyikőjük sem egész­séges, bár szívesen jönnek dol­gozni, de nem igazán terhelhe­tők. Naponta 4000-4500 forin­tot fizetnek nekik, (de ehhez jön még az adóhivatalhoz való bejelentés utáni 500 forint, sze­mélyenként). Van, ahol teljesít­mény alapján fizetnek, nem na­pidíjat. Ilyenkor lemérik és je­lölik a teleszedett ládákat. Van aki a 7000-et, van aki ennek csak a felét keresi meg.- A munka menetét gyak­ran felborítja az időjárás, be­jön egy pár napos eső, és mi­re folytatni tudnánk a munkát, kiderül, hogy a létszám a felé­re csökkent - mondta Csapó Vince szekszárdi szőlőterme­lő. Ha leáll a munka, szétesik a brigád. Van, aki azért nem jön, mert elment máshová, van, aki úgy gondolja, pihen még egy ki­csit. Nehéz megmondani, hány emberre lehet számítani mond­juk egy hét múlva. így pedig na­gyon nehéz szüretelni. Sajnos a kdönként 120 forintot érő szőlő ára nem termeli ki a magasabb munkabért, tette hozzá. Feketén, bejelentés nélkül- Komoly hátrány érheti azo­kat, akiket munkáltatójuk „fe­ketén”. azaz bejelentés nél­kül alkalmaz, hívta fel a figyel­met Mózsik Szilvia, a NAV me­gyei igazgatóságának sajtó­­szóvivője. A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táp­pénzt és egyéb ellátásokat, és például a hitelfelvételhez szük­séges jövedelemigazolást is. Munkaviszony esetében ra­gaszkodni kell az írásban meg­kötött - minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó - munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé. Alkalmi munka, idénymun­ka esetében nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalom­­biztosítási szempontból még nem biztosítottak, de - a ház­tartási munkát vállalók kivé­telével - nyugellátás, munka­helyi baleset esetén egészség­­ügyi ellátás, valamint munka­­nélküli ellátás nekik is jár. Sok még az adminisztráció Jelenleg túlbonyolított a beje­lentési rendszer, a napszámos munkavállalókat mindennap be kell jelenteni, ami óriási admi­nisztrációs teher nagyobb szá­mú alkalmi munkás foglalkozta­tásánál, mondta az egyik meg­kérdezett agrárvállalkozó. A napi bejelentést nem lehet meg­úszni, hiszen van, hogy az em­berek cserélődnek, vagy eső mi­att elmarad a munka, így elő­re nem lehet beírni egy hétre ugyanazt a csapatot. Az adóhi­vatal évek óta rendszeresen el­lenőrzi a munkáltatókat. Az adózásról szóló törvény szerint ugyanis: „Az adózót 1 millió fo­rintig terjedő mulasztási bírság­gal kell sújtani, ha be nem jelen­tett alkalmazottat foglalkoztat.” Tavaly Tolna megyében 534 fog­­lalkoztatotti ellenőrzést végez­tek az adóigazgatóság munka­társai. Az ellenőrzések közel 7 százaléka (36 db) zárult a foglal­koztatóra vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásával. MEGYEI KORKÉP Kívánságaim Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu Milyen egyszerű azon szörnyülködni, hogy nálunk ke­veset keresnek az alkalmi munkások, mondjuk szü­retnél. Bezzeg Ausztriában, óradíjként kapnak any­­nyit, mint nálunk egész nap. Vagyis akár napi harmincezret. Egy kívülálló könnyen ítélkezik. Ezért számoljunk együtt: itthon egy kiló jó minőségű borszőlőért 120 forintot fizet a fel­vásárló. Vagyis száz mázsa szőlőért a gazda kap 1 millió 200 ezer forintot. Ezt a mennyiséget tizennégy ember szedi le egy nap alatt. Az ő költségük 80 ezer forint körül van, plusz az adó­hivatalba befizetett összeg, ami utánuk jár. Jó esetben marad 1,1 millió forint. Szé­pen hangzik ez az összeg is, csakhogy ezt a szőlőt egy év­ben tizenegyszer kellett per­metezni, tavasszal meg kel­lett metszeni, műtrágyázni, év közben zöldmunkázni, tárcsázni, gyomirtani és nem szá­moltuk a traktorba öntött gázolajat, hogy menjen az a jármű, illetve a gazda és a családja saját munkáját. Mindent összevet­ve, jó ha marad a végén pár tízezer forint. Hogy az osztrák gazda hogyan csinálja? Nem tudom, de biz­tosan nem 120 forintot kap egy kiló szőlőért. Egy olyan ország­ban, ahol „mi ebben a biznisz” szemlélet nagyon is fontos kér­dés, nem hiszem, hogy nem kalkulálnának. Mindenkinek az lenne a jó ebben az országban is, ha megfi­zetnék a munkát, akkor ugyanis többet tudna költeni, amitől viszont a többi vállalkozás lendülhetne fel. És ha már a kívánságoknál tartunk, akkor a magasabb munkabérek mellé, nyugodt, félelem és uszítás nélküli köz­életet is szeretnék. A kettő együtt lenne az igazi, akárcsak tő­lünk nyugatra. Mindenkinek az lenne a jó, ha tisz­tességesen megfi­zetnék a munkáját Iskolásokat vádolnak garázdasággal TAMÁSI Vádat emelt a Szekszár­di Járási és Nyomozó Ügyészség két 15 éves, helybéli, 7. osztá­lyos fiú ellen 2 rendbeli, társtet­tesként elkövetett garázdaság, valamint egyikük ellen rablás bűntettének kísérlete miatt, tá­jékoztatta lapukat dr. Kiss Yvet­te, a Tolna Megyei Főügyészség helyettes sajtószóvivője. A vádlottak nem nézték jó szemmel, hogy ismerősük, a szintén kiskorú fiú kapcsolatot tart egy lányismerősükkel, ezért tavaly szeptemberben a Lidi Áru­ház pénztáránál állva felszólítot­ták a fiút, hogy szakítson a lány­nyal, miközben az I. rendű vád­lott vállon is lökte a sértettet. Ké­sőbb a bolt előtt I. rendű vádlott ismét mellkason ütötte, majd a falnak lökte a fiút. Két héttel később a művelődé­si ház előtt I. rendű vádlott ököl­lel, II. rendű vádlott pedig te­nyérrel ütötte mellbe a fiút. A vádlottak kihívó és erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy a boltban illetve az utcán tartózkodókban megbotránko­zást, riadalmat keltsen. Január 20-án 10 óra 45 perc­kor iskolájuk emeleti folyosóján az I. rendű vádlott odalépett egy 5. osztályos fiúhoz és pénzt kö­vetelt tőle. A gyermek megijedt, de a pénzét nem adta, ezért az I. rendű vádlott ágyékon rúgta. A sértett összecsuklott, de pénzt továbbra sem adott, a vádlott pre­dig továbbment a folyosón. Ápri­lisban a Tolna Megyei Kormány­­hivatal Tamási Járási Hivatala a két fiatalkorú vádlott megelő­ző pártfogását rendelte el, véde­lembe vételük fenntartásával. Mindkét vádlott büntetlen előéletű, de a rablás kísérle­tét is megvalósító I. rendű vád­lott ellen felfüggesztett szabad­ságvesztés büntetés kiszabá­sát, a másikkal szemben jóváté­­teli munkára ítélését, valamint mindkettejük pártfogó felügye­letének elrendelését szorgal­mazza az ügyészség. 1.1. Tükör - Képek a könyvtárban PAKS Engyel Péterné Erika „Tükör - Képek” című összeállítását lehet megtekinteni szeptember 28-ig a Csengey Dénes Kulturális Központ könyvtárában, nyitvatartási időben. A kiállítást Dáma Nógrádi Kata­lin festőművész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, a megnyitón Vertike Tamásné verssel közreműkö­dött. Képünkön: Engyel Péterné Erika (balról) és Dáma Nógrádi Katalin. V. T. Megemlékezéssel kezdődött a szakadáti program Ötvenéves találkozó SZAKADAT Ötvenéves osztály­­találkozót tartottak szomba­ton Szakadáton. Az öregdiá­kok először a falu temetőjében tették tiszteletüket az elhunyt tanárokra és osztálytársakra emlékezve, majd szentmisén vettek részt, amelyet Szabó Jó­zsef esperes celebrált, azokért, akik már nem lehetnek közöt­tük. Az esperessel együtt mi­sézett az egykori szakadáti di­ák, Finta Lajos is, aki Peruban missziós pap. A program va­csorával, beszélgetéssel, nosz­talgiázással folytatódott. A ta­lálkozóra meghívást kapott az iskola egykori igazgatója, Schulz Ádám és az osztályfő­nök Pintér Ferenc is. H. E. Az öregdiákok szentmisén vettek részt a szakadáti templomban

Next

/
Thumbnails
Contents