Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-01 / 205. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Törzsvendégeket köszöntöttek SZEKSZÁRD A Családbarát Strand- és Élményfürdő het­­venkétezredik vendégét kö­szöntette tegnap Ács Rezső polgármester. Az alsónyéki Csillag Emőke három gyer­mekével, a nyolc éves Emő­kével, a tíz esztendős Péter­rel és a 13 éves Lucic Ad­­riánnal vehette át az aján­dékokat: emléklapot, bög­rét, sporttáskát és törölkö­zőt. Emellett a család szer­dán természetesen ingyen látogathatta meg a fürdőt - tudtuk meg Ritter Pétertől, a Szekszárdi Sportközpont kommunikációért és marke­tingért felelős munkatársá­tól. Csillag Emőke elárulta, törzsvendégnek számítanak a strandon, amikor tehetik, felkeresik, a gyerekek ked­vence a csúszda. B. L. Már az utolsó simításokat végzik SZEKSZÁRD Befejezéséhez közelít a Német Színház kor­szerűsítése, már az utol­só simításokat végzik a De­utsche Bühne Ungarn Ga­ray téri épületén, miközben a próbák már bent zajlanak. A nagyszabású felújító mun­kálatok befejeztével a meg­újult, szép színházépületben szeptember 21-én az ünne­pélyes megnyitón Lessing művét, a Bölcs Náthánt vi­szik színre. K. B. Csak objektívan a történésekről TAMÁSI A Városi Művelődési Központ fotópályázatot hir­det „Tamási objektiven ke­resztül 2016” címmel. A ki­írás célja, a városban tör­ténő közösségi események megörökítése. A nevezésnél feltétel, hogy a kép február 15. és szeptember 15. kö­zött készül, s beérkezik utób­bi dátumig a pályázat e-ma­­il címére (vmk@t-online.hu). Egy pályázó legfeljebb két darab, digitális, vagy filmes eljárással, saját maga által készített fotóval indulhat. A fényképeket nevezési lappal együtt kell beküldeni. A ne­vezési lap letölthető a www. tamasimuvhaz.hu honlapon. A feltöltendő fénykép JPG formátumú lehet, a fájl mé­rete ne haladja meg a 10 MB-ot. B. L. Ha még van háziállatod, sürgő­sen szabadulj meg tőle - taná­csolja egy várandós anyukák­nak írott könyv. A sommás vé­lemény alaposan megosztot­ta olvasóinkat, így szakértőket kérdeztünk meg a témában. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Kutya, cica, papa­gáj, aranyhörcsög, ékszertek­nős. A leggyakoribb háziked­vencek. Maradhatnak-e, ha jön az új családtag?- Gyermekorvosként álta­lában a negatív következmé­nyekkel találkozom, így azt kell mondanom, nem tartom a legjobb ötletnek ha a kisba­ba mellett házikedvenc is van a családban - mondja dr. Gujás Erika gyermekgyógyász szak­orvos. - A baba érkezésekor a családtagként kezelt kutya ha­sonlót érezhet mint a testvér­féltékenység. Lejjebb csúszik a ranglétrán, a gyerek lesz az első számú kedvenc, ráadásul ahogy nő, kezd úgy bánni ve­le, mint egy plüssállattal. Húz­za fülét-farkát, és a kutya ezt előbb-utóbb megelégeli. Ahogy egy állatorvos kollégám mond­ta, a kutya mindig a helyzet­nek megfelelően viselkedik. A gyerek nem falkavezér, így amikor a falkavezér nincs je­len, a kutya úgy viselkedik a gyerekkel, mint egy rang­ban fölötte álló, és ha a hely­zet úgy hozza, akkor odakap. Ha a kutya a gyerek után ér­kezik, a helyzet akkor sem vál­tozik sokat, rivalizálnak egy­mással. Éppen ezért leghama­rabb iskoláskort elért gyerek mellé javaslom a kutyát. Egy ekkora gyerek már tudja, hogy mit szabad és mit nem, és azt is tudja, hogy kezet kell mos­nia, miután a kutyával játszott. A gyermekorvos elmondta azt is, hogy mind a kutya, mind a macska, de a tengerimalac és a hörcsög is hullatja a szőrét, amely allergizál, másrészt az ürülékük, nyáluk lehet veszé­lyes, terjeszthet betegségeket. A toxokariázis, a toxoplazmó­­zis alattomos és veszélyes be­tegségek lehetnek. Találkozott már olyan kis pácienssel, aki a macskakarmolásra volt allergi­ás, gennyező sebeket, duzzadt nyirokcsomókat, magas lázat okozott nála. Akadt olyan gye­rek is, aki az akvárium halak tápjától kapott allergiás roha­mot. A papagáj, vagy más ka­litkában tartott fertőzött ma­dár pihetollai belélegezve kró­nikus tüdőgyulladást, kötő- és szivárványhártya-gyulladást okozhatnak. A papagájkórnak nevezett betegség nem gyó­gyítható, és nem csak a dísz­madarak, hanem a galambok, háziszárnyasok is hordozhat­ják, maguk a madarak pedig legtöbbször tünetmentesek. Kórokozók Az egzotikus állatok, madár­pók, egyéb díszrovarok, kí­gyók, hüllők és hasonlók tartá­sa nem várt veszélyekkel jár­hat. A madárpók csalánszőrei­re sokan lehetnek allergiásak, a bájos kis ékszerteknős ter­jeszthet szalmonellafertőzést, amely a kisgyerekekre a leg­veszélyesebb. Mivel ezek az ál­latok ezen az éghajlaton nem őshonosak, nem lehet iga­zán tudni, milyen allergén tu­lajdonságaik lehetnek, milyen betegségeket hordozhatnak, amelyekre a világnak ezen a részén nem rendelkeznek megfelelő immunválasszal a lakosok. Éppen ezért ezeknek a tartását csecsemők, kis­gyermekek mellett nem java­solja a gyermekgyógyász. Megviselte az időjárás a talapzatot SZEKSZÁRD Felújítják a szek­szárdi I. világháborús emlék­művet. Mint azt Lohner Gábor kőfaragó mester elmondta, a felújításra azért volt szükség, mert a bronzból készült szob­ron az időjárás viszontagsá­gai miatt keletkező zöld oxid­­réteg esős időben a talapzat­ra folyik és elszínezi a lyuka­csos szerkezetű mészkövet, amelyből a talapzat készült. A felújítás során ezt a mész­kő réteget lecsiszolják, majd szaknyelven szólva átstokkol­­ják. A talapzat alsó része mű­kőből készült, amely az idők folyamán mállékony lett, ezt is lecserélik olyan mészkőre, mint amilyenből a felső rész készült. Az idők során a mész­kőre írt betűkből kipergett a régi festék, így a felirat olvas­hatatlanná vált, tehát a betű­ket is át kell aranyozni. A fel­újítás a tervek szerint a jövő hét végére készül el. A szekszárdi I. világhábo­rús emlékművet 1924. ok­tóber 26-án József főherceg részvételével „az élő és a jövő nemzedék okulására” avatta Szekszárd városa. Az emlék­mű bronzszobrát a Ganz-gyár műhelyében öntötték. A szo­bor két katonát ábrázol, amint az egyik hősként segít a sebe­sült, a lábán már alig álló baj­társán. Az emlékmű talapza­tára 414 áldozat nevét és Bod­nár István emlékversét vés­ték fel. Álljon itt két sor, amely hűen tükrözi az áldozatok szinte minden szekszárdi csa­ládot érintő, értelmetlen halá­lát: „Dal s nóta közt vitt virá­gos vonat/Könny kisért akkor s most is könny fogad”. A vá­ros központjában álló szobor alkotója Orbán Antal szob­rászművész. Venter M. Megújul az emlékmű Jól nevelt és kezelt legyen a kutya- Ha a kutya szerető család­ban nőtt fel, ahol megfelelő­en szocializálták és nevelték, akkor tudja, hogy hogyan kell viselkednie a gyerekekkel. Ha negyedévente féreghajtót, megfelelő időközönként bol­ha- és kullancsirtót, valamint évente védőoltást kap, akkor teljesen veszélytelen a gye­rekekre - mondja Fiáth Szil­via, a szekszárdi állatmenhe­lyet működtető alapítvány el­nöke. Kutatások szerint azok­nak a gyerekeknek, akik éle­tük első két évében állatok mellett nőnek fel. erősebb az immunrendszere mint azo­­ké. akik nem találkoznak há­zikedvencekkel. Ha már van kutya a családban, amikor a baba érkezik, akkor be kell mutatni nekik a kisbabát, és ez legtöbbször békésen és ba­rátságosan történik. Ám még ha a legjobb nevelést is kap­ta, nem szabad elfelejteni, hogy a kutya nem emberfej­jel gondolkodik, ösztönösen cselekszik. Éppen ezért van egy aranyszabály: 10-12 év alatti gyereket és kutyát soha nem szabad felügyelet nélkül együtt hagyni. A kutyák és a gyerekek általában nagyon jói kijönnek egymással, és gyak­ran tapasztaljuk a menhelyen is, hogy a kilátogató gyere­kek számára egyfajta terápi­át jelentenek, a szorongó gye­rek megnyugszik, a zárkózott pedig beszélni kezd, bár néha előbb a kutyához, mint a szü­leihez. Több mint ötven év képes terméséből válogatott össze egy kiállításra valót Tilinger Sándor Fotókból és fényképezőgépekből nyílt tárlat DOMBÓVÁR Képek - gépek cím­mel nyílt fotó- és fotóeszköz ki­állítása Tilinger Sándornak a Ti­nódi Házban. A tárlat apropóját az alkotó július 30-án betöltött hetvenedik életéve és több mint ötven éve tartó fotós tevékeny­sége adta, a megnyitót azonban későbbre, augusztus 29-re idő­zítették. Ennek oka, hogy 2003 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Fotográfia Napját. Ti­linger Sándor elmondta, hogy a dombóvári művelődési ház­ban minden évben szerveznek erre a napra valamilyen kiállí­tást - az érdeklődők többek kö­zött láthatták már a magyar fo­tográfiát meghatározó személyi­ségek képeit és napjainkban te­vékenykedő Tolna megyei alko­tók munkáit is - idén pedig vele bővült a kiállítók sora. De hetven év ide, több mint öt­veri évnyi fotózás oda, Tilinger Sándor mégsem szeretné élet­mű kiállításként számon tarta­ni a mostani tárlatot. Elmondta, hogy kiállítás egyik részében a pályázatokon, kiállításokon szereplő, díjazott képei látható­ak, míg a másik felében a kiad­ványokban, könyvekben, újsá­gokban helyet kapó fotókat le­het megtekinteni, köztük olyan fényképeket is, amelyek a Tolnai Népújságban jelentek meg egy­kor. A képek mellett régi fényké­pezőgépeket is látni lehet a Ti­nódi Házban. Ezek között van, Tilinger Sándor fotói október 2-ig láthatóak a Tinódi Házban amelyik Tilinger Sándor sajátja, és olyan is, amit felajánlásként kapott a meglévőkhöz. Az október 2-ig látogatha­tó tárlatot dr. Berta Bálint nyu­galmazott gimnáziumi igazga­tó nyitotta meg, hangszeres kí­séretként közreműködött Keré­­nyi Kata, Zsabokorszky Ferenc, Horváth Eszter és Horváth Hu­ba. A kiállításhoz az önkor­mányzat is nyújtott támogatást - tette hozzá Tilinger Sándor. A dombóvári fotós egyébként 1963-ban kezdett fényképezni. A bátyjától kapott hozzá ked­vet, élete első fényképezőgépe pedig egy Pajtás volt. A fotózás mellett másik nagy hobbija a horgászat. H. E. Dagerrotípia A Magyar Fotóművészeti Alko­tócsoportok Országos Szövetsé­ge kezdeményezte a Magyar Fo­tográfia Napjának megünneplé­sét. A cél a fotókultúrára és a fo­tótörténeti értékekre irányítani a társadalom figyelmét. A válasz­tás azért esett augusztus 29-re, mert Magyarországon ezen a napon készült először nyilvános helyen fénykép, vagyis dagerro­típia. Vállas Antal ugyanis 1840. augusztus 29-én a Magyar Tu­dós Társaság ülésén bemutat­ta. hogyan lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fény­­érzékeny nyersanyagon.

Next

/
Thumbnails
Contents